Építményi jog értelmezése

Kérdés: A hazai gyakorlatban találkoztak-e olyan építési beruházással, ami a Ptk. 5:159/A. §-a szerinti építményi jog alapításával zajlott? Értelmezhető ez a konstrukció a Kbt. szemszögéből? Ha igen, mi a különbség az építési koncesszióhoz képest?
Részlet a válaszából: […] Az építményi jog 2023. június 24-től része újra a magyar szabályozásnak, mely korlátolt dologi jognak minősül az alábbiak szerint:„5:159/A. § Az építményi jog fogalma(1) Az építményi jogánál fogva a jogosult az ingatlanon vagy annak felszíne alatt épületet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.

Hiánypótlás szakember megnevezése esetében

Kérdés: Az alábbi kérdésben kérem állásfoglalásukat. A Dezső-féle közbeszerzési kommentárban olyan magyarázat szerepel, mely szerint a jogorvoslati fórum gyakorlata jó ideig következetes volt abban a tekintetben, hogy – a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja szerinti hiánypótlási korlátra figyelemmel – nem engedett hiánypótlást sem a szakember megnevezésének elmaradása, sem az alátámasztó dokumentum hiánya esetén, mivel ezeket szakmai ajánlatnak tekintette (lásd például a Közbeszerzési Döntőbizottság D.339/15/2017. vagy a D.358/9/2017. számú határozatait). A Döntőbizottság a magyarázat értelmében 2019-től kezdődően aztán eltérő megközelítést kezdett alkalmazni, amelynek lényege az, hogy nem tekintette a Kbt. 3. § 37. pont szerinti szakmai ajánlat körébe tartozónak sem a szakemberekkel kapcsolatos részszempont tekintetében tett ajánlatot, sem a szakember megnevezésének, illetőleg az ajánlati tartalomhoz kapcsolódó, annak ellenőrzéséhez szükséges, az ajánlat valóságtartalmának igazolása céljából becsatolt dokumentumokat, és erre figyelemmel ezek tekintetében a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja szerinti korlátot sem látta alkalmazhatónak. A hivatkozott döntés a Közbeszerzési Döntőbizottság D.356/15/2019. számú határozata, amelyben az ajánlatkérő nem kérte a bevonni kívánt szakember megnevezését. Amennyiben egy eljárásban az alkalmassági követelményként és/vagy értékelési szempontként meghatározott szakember megnevezését és önéletrajzát is kérte az ajánlatkérő, jogszerűen nyilvánítja-e érvénytelennek azt az ajánlatot, amely nem tartalmazza a szakember megjelölését?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott D.339/15/2017. döntés esetében értékelési szempont volt az érintett szakember tapasztalata, ahol a hiánypótlást nem engedte az ajánlatkérő.A jelen esetben a Kbt. 71. § (8) bekezdés a) pontja alapján a hiánypótlás a Kbt. 2. § (1)–(3) bekezdésében foglalt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.

EEKD kitöltése

Kérdés: Amennyiben egy közbeszerzési eljárásban közös ajánlattevők tesznek ajánlatot, azonban azok közül mindegyik csak egy-egy alkalmassági követelménynek felel meg, mivel a közös megfelelés megengedett, abban az esetben az EEKD alfa-szakaszt hogyan szükséges kitölteni? Mivel nem felelnek meg valamennyi alkalmassági követelménynek, igent nem jelölhetnek.
Részlet a válaszából: […] Az alfa-szakasz kitöltésének gyakorlata vegyes. Jellemzően, amennyiben a teljes konzorcium megfelel az alkalmassági követelményeknek – mely esetben egyáltalán tehető ajánlat –, úgy az ajánlatkérők részéről elvárás, hogy az alkalmassági követelményeknek való megfelelést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.

Iratbetekintés és előzetes vitarendezés időszerűsége

Kérdés: Egy árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárásban tettünk ajánlatot. Az ajánlatkérő kiküldött egy hiánypótlási felhívást az egyik pályázónak, amiből arra következtetünk, hogy nem a kiírásnak megfelelő terméket ajánlott. Szeretnénk a másik ajánlatot megtámadni, de ehhez meg kellene győződnünk arról, hogy jól gondoljuk-e. Kérhetjük az iratbetekintést a hiánypótlási felhívásra hivatkozással?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 45. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás bármely ajánlattevője az ajánlatok elbírálásáról készített összegezés megküldését követően legfeljebb öt napon belül kérheti, hogy más gazdasági szereplő ajánlatának, ideértve a hiánypótlást,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.

Gyártó ajánlattevőként

Kérdés: Közbeszerzési eljáráson indultunk, amely eszközbeszerzésre vonatkozik. A bontási jegyzőkönyvből megtudtuk, hogy az általunk ajánlott terméket gyártó vállalat is ajánlatot tett. Emiatt a mi ajánlatunk most érvénytelennek minősíthető?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. rendelkezik a többes megjelenés tilalmáról, amely szerint a verseny tisztaságának megőrzése érdekében a gazdasági szereplők egyidejűleg milyen szerepkörben vehetnek részt a közbeszerzési eljárásban. A Kbt. 36. § (1) bekezdése alapján egy ajánlattevő a) nem tehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.

„De minimis” szerződésmódosítás

Kérdés: Egyik útfelújításra irányuló szerződésünkben szerződésmódosításra lenne szükség. Előre nem látható okból technológiaváltás miatt az árazott költségvetés egyes tételei helyett más költségvetési tételeket kellene szerepeltetni. Az elmaradó tételek a szerződéses érték kb. 3%-át képezik, a többlettételek a szerződéses érték kb. 8%-át. A Kbt. 141. § (2) bekezdése szerinti szerződésmódosítást lehet alkalmazni erre az esetre?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 141. § (2) bekezdésében foglalt szerződésmódosítás jogszerű alkalmazásának előfeltétele, hogy a módosítás a szerződéses ellenértéket érintse. A Kbt. 141. § (2) bekezdése szerinti szerződésmódosítási esetkört az irányelv alapvetően a szerződéses...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.

Eljárás felfüggesztése

Kérdés: Az ajánlatkérő felfüggesztheti-e csak az egyik részt, amennyiben jogorvoslati eljárás indul az ajánlattételi határidő lejártát megelőzően, vagy minden egyes részt fel kell függesztenie?
Részlet a válaszából: […] Az eljárás felfüggesztéséről az ajánlatkérő, a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy az Integritás Hatóság dönthet. A felfüggesztés a határidőket meghosszabbítja. Az erre vonatkozó alábbi szabályok mindegyike eljárásspecifikusan fogalmaz, azaz nem utal részekre, miközben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.

Gazdasági szereplő kizárása a DBR-ből

Kérdés: Ha felmondja az ajánlatkérő a szerződést, melyet a DBR-ben kötött egy céggel, attól még a DBR-ben bent marad az adott cég? Ha súlyos szerződésszegéssel mondja fel, és ki is zárja az érintett céget a DBR-ből, de tisztázza magát, akkor pár hónap vagy a 3 év letelte után újra visszakerül a közbeszerzési piacra, és akkor a még élő DBR-be is automatikusan visszakerül? Vagy minden DBR-be újra be kell nyújtania a részvételi jelentkezést?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az eredeti részvételi felhívás az alábbi Kbt. 63. § (1) bekezdése szerinti választható kizáró okot rögzítette, akkor a súlyos szerződésszegést követően az adott cég kizárásra kerül a DBR-ből az ajánlatkérő által.Ha azonban az ajánlatkérő nem írta elő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.

Alvállalkozó és DBR

Kérdés: Dinamikus beszerzési rendszerben elnyert szerződés teljesítésébe alvállalkozóként bevonhatunk egy olyan vállalkozást, amelyről kiderült, hogy szerepel a dinamikus rendszerbe felvett ajánlattevők jegyzékén?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési szabályozás nagy hangsúlyt fektet a verseny tisztaságának érvényre juttatására. A verseny tisztaságához kapcsolódó rendelkezés a többes megjelenés tilalma, amely azt szabályozza, hogy egy adott gazdasági szereplő milyen szerepkört tölthet be egyidejűleg egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.

Hiányzó űrlap pótlása

Kérdés: Ajánlatkérőként nyílt közbeszerzési eljárást indítottunk, ahol elfelejtettünk egy űrlapot bejelölni kitöltésre. Lehetséges egy tájékoztató levéllel jelezni, hogy az adott űrlap helyett nyilatkozatot csatoljanak az ajánlattevők?
Részlet a válaszából: […] A kérdés két témakört érint, az elektronikus közbeszerzésekre vonatkozó szabályozást és a közbeszerzési dokumentumok módosítását.A Kbt. 41/A. §-a rendelkezik az elektronikus közbeszerzések során az űrlapok alkalmazásának kötelezettségéről. A Kbt. 41/A. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.
1
5
6
7
299