Azonos jellegű két pályázat beadási határideje azonos napon, eltérő időpontban

Kérdés: Két darab, ugyanazon a napon 9 és 13 óra határidőben bekért, egyforma jellegű, 3 évre szóló szerződéssel kapcsolatban került az ajánlattételi határidő meghirdetésre. Az első pályázatot 9 órakor felbontották, jelen voltak a pályázók, amit a jelenléti íven aláírással igazoltak. A pályázatokban lévő rezsióradíjakat, százalékos anyagkezelési költségeket és a vállalt garanciaidőket felolvasták. A jelen levő vállalkozók nagy többsége viszont nem adta be az első pályázati idő előtt a második, 13 órai határidejű pályázatot, csak a kijelölt határidőig. Az első pályázati felbontáskor jelen lévő pályázók már tudták a felolvasott adatokat, és a második pályázaton már ennek megfelelően kevesebb rezsióradíjat és százalékos költséget írtak be, és adták le második pályázatukat. Az első pályázati bontásnál jelen lévő cégek a második pályázaton is indultak. Kérdésem, hogy a pályázatot kiíró tehette volna egy napra ugyanazon jellegű pályázatot, és a pályázatok két időpontbani leadását, és ilyen előnyhöz juttatni az első pályázat felbontásánál jelen lévő cégeket?
Részlet a válaszából: […] Mivel az ajánlatkérő egyenlő eséllyel tette lehetővé azajánlatok megtételét, ezért tételes jogot nem sért a megoldás. Mindenesetreezzel lehetőséget adott az ajánlattevők összejátszására, de a törvénytközvetlenül nem sértette meg. Az ajánlattevők magatartása, az utolsó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

CPV-kód, egybeszámítás

Kérdés: Kbt. 40. § ...(2) "A becsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek a) beszerzésére egy költségvetési évben kerül sor [a 39. § (1) bekezdése szerinti eset kivételével], és b) amelyek beszerzési tárgya és rendeltetése azonos, vagy felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg, felhasználásuk ugyanabban az évben történik, de rendeltetésük különbözik." Egybe kell-e számítani az olyan árukat, amelyek CPV-kódja azonos vagy közel azonos, és mindkettőt azonos (például: kutatás-fejlesztési) területen használnánk fel, de teljesen más rendeltetéssel, céllal? Egybeszámítandó például, ha intézetünk beszerezni kíván mérőeszközöket – mindkettő 38300000-8 Mérőeszközök –, de egyiket teljesen más célra (például: aszfaltvizsgálat) használnánk a jövőben, mint a másikat (például: fékpad mérőeszköze)?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása kapcsán felhívjuk a figyelmet arra,hogy a Kbt. hivatkozott 40. §-ának (2) bekezdését a 2011. évi XXIX. törvény2011. április 15-étől megváltoztatta. "Új" egybeszámítási feltételkéntvisszakerült a törvénybe a korábban már hatályos b) pont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] Az energetikai tárgyú törvénymódosítások között a Kbt.-térintő több szabály is megjelent, melyet az Országgyűlés már elfogadott, és aMagyar Közlöny 2011. március 25-i számában kihirdetésre került. Az alábbiakbanösszefoglaljuk a legfontosabb változásokat, melyek a 2011....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.
Kapcsolódó címke:

Szerelvények értékének egybeszámítása

Kérdés: Föld alatti csőhálózati anyagok (csövek, összekötő idomok, szerelvények) beszerzései egybeszámítás alá tartoznak-e? Hogyan kell itt az egybeszámítást a gyakorlatban értelmezni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. egybeszámítási szabálya – Kbt. 40. §-ának (1)–(2)bekezdése – az alábbiak szerint szól.Tilos a törvény (Kbt.) megkerülése céljával alkalmazni a35-39. §-ban meghatározott becslési módszert, valamint ilyen célból aközbeszerzést a (2) bekezdésbe ütköző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.
Kapcsolódó címkék:  

Eljárás "főbb mennyisége"

Kérdés: Hogyan értelmezhető a dokumentáció azon megfogalmazása, hogy az eljárás főbb mennyisége? Főként akkor, ha a tárgy mellett erről e címszó alatt nem is rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] Vélhetően ajánlatkérő analógiát alkalmazott, és az eljárás főtárgya mellett fő mennyiség megjelölését is szükségesnek ítélte. Oka lehettovábbá, hogy az 50. § részajánlattételi kötelezettséget megvizsgálva nemosztotta meg beszerzési tárgyát, és ezzel kívánja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.
Kapcsolódó címkék:  

Eredménytelenség közszolgáltató keretmegállapodásos eljárásában

Kérdés: Különös ajánlattevőnél, ha a keretmegállapodásos eljárás esetében csak két ajánlattevőm van, eredménytelen-e az eljárás? Egyáltalán megjelölhetem például a hirdetményben, hogy csak egy ajánlattevővel szeretnék tárgyalni közszolgáltatóként?
Részlet a válaszából: […] A klasszikus szabályok egyértelműen eredménytelenségi oknaktekintik a három ajánlattevő hiányát (1 vagy 2).A különös szabályok azonban – visszahivatkozás nélkül -egyértelműen csak keretszámról beszélnek, amely például meghívásos vagytárgyalásos eljárás esetében nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Megtámadás részajánlat-tételi lehetőség hiánya miatt

Kérdés: A közbeszerzési törvény alapján, úgy tudom, hogy a kis- és középvállalkozásokat a közbeszerzési pályázatoknál támogatni kellene azzal, hogy a pályázatokban részajánlattétel lehetőségét biztosítják. Az elmúlt időszakban megjelent több EU-s pályázat nem tartalmaz ilyen részajánlat-tételi lehetőséget. Megtámadható-e a kiírás, hogy nincs részajánlat-tételi lehetőség, és ezzel a kis- és középvállalkozásokat nem támogatják? Szükséges-e megvásárolni a dokumentációt ahhoz, hogy megtámadjuk? Van lehetőség részajánlattétel lehetőségének elmulasztása miatt a felhívás megtámadására?
Részlet a válaszából: […] Az érdeklődő, azaz a kérdező már ajánlattevőnek számít attóla pillanattól, amikor a dokumentációba betekint, vagy azt átveszi, vagykiegészítő tájékoztatást kér, vagy előzetes vitarendezést kezdeményez,tekintettel az ajánlattevőre vonatkozó, 2010. szeptember 15-én...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlat módosítása

Kérdés: Meddig van lehetőségem az ajánlat módosítására?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kapcsán hivatkozunk a 2626. kérdésre adottválaszra, hiszen az ajánlat módosításának lehetősége szorosan összefügg azajánlati kötöttséggel. Legáltalánosabban úgy lehet a felvetést megválaszolni,hogy az ajánlati kötöttség beálltát követően a benyújtott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Erőforrással kapcsolatos igazolások

Kérdés: Hogyan változtak a törvénymódosítás után az erőforrással kapcsolatos igazolási kötelezettségek a kizáró okok és az alkalmasság vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] Az erőforrással kapcsolatosan először is fontos jelezni,hogy a Kbt. meghatározza azokat az alkalmassági kritériumokat, amelyek nemminősülhetnek erőforrásnak, ebből következően csak azon alkalmasságikritériumok esetében van lehetőség erőforrást nyújtó szervezet bevonására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.
Kapcsolódó címkék:  

Erőforrással igazolható körülmények

Kérdés: Az új szabályok szerint mit tudok igazolni erőforrás-szervezet igénybevételével?
Részlet a válaszából: […] A módosított Kbt. határozottan különválasztotta azalvállalkozót és az erőforrást nyújtó szervezetet. Mindkét szereplő azajánlattevő oldalán, az ajánlattevő által kerül bevonásra annak érdekében, hogyaz ajánlattevő igazolni tudja a közbeszerzési szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.
Kapcsolódó címkék:  
1
23
24
25
46