465 talált cikk a beszerzési tárgy kifejezésre

Kérdés: Lehet-e a Kbt. mostani szabályozása szerint tervezés-kivitelezést megközbeszereztetni úgy, hogy a tervezés is a nulláról indulna, az ajánlatkérő csak annyit tud, milyen és mekkora óvodát szeretne? Ami engem elbizonytalanít, hogy a 162/2004. kormányrendelet még nevesítette a 3. paragrafusában a tervezés-kivitelezést, de a rendeletet hatályon kívül helyező, 215/2010. kormányrendeletben ezt a meghatározást már ebben a formájában nem találom. A Kbt.-ben viszont bent maradt változatlanul a következő meghatározás: "építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt". Akkor viszont nem tudom, hogy milyen külön jogszabály hatalmazna fel az óvoda tervezés-kivitelezés pályáztatására?

Kérdés: Várható-e az egybeszámítási szabály eltörlése?

Kérdés: Összességében legkedvezőbb ajánlat elbírálásakor a bírálati szempontok között három szempont az ellenszolgáltatásra vonatkozik (kiépítés, üzemeltetés jótállás alatt és után). A Kbt. 128. §-ának (4) bekezdése szerint a tárgyalás során végső ajánlatként az ajánlattevő az ajánlatkérő részére kedvezőbb ajánlatot adhat. Ez az ellenszolgáltatás vonatkozásában az ellenszolgáltatásra vonatkozó részszempontonként értendő, vagy az ellenszolgáltatásnak összességében kell kedvezőbbnek lenni az ajánlatban szereplőnél? (Ráadásul a tárgyaláson a műszaki tartalmat is pontosítani kell, így az eredeti ajánlat és a végső ajánlat nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkozik.)

Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?

Kérdés: Három-, illetve négyéves gépjárműbérleti, illetve lízingszerződés esetén – amennyiben közbeszerzés alá tartozik – az éves, negyedéves kimutatásokban milyen összeggel kell a szerződéseket nyilvántartani? Melyik évre vonatkozóan kell a szerződéseket egybeszámítani – szerződéskötés, lejárat éve?

Kérdés: Referenciaigazolás csak olyan munkáról csatolható be, melyet közbeszerzési eljárás nyerteseként végeztünk, vagy "szabadpiacról" is?

Kérdés: Egy cég a saját dolgozóinak rendszeresen tart néhány napos továbbképzést az ország több pontján. Ehhez szállodai és éttermi-büfé szolgáltatásokra is szükség van: van, ahol csak szállodai, van, ahol csak éttermi büfé, és van, ahol mindkét szolgáltatás szükséges. Ezeket hogyan számítjuk egybe? Az egészet egybe kell számítani, vagy külön a csak szállodai, külön a csak éttermi és külön a szállodai és éttermi szolgáltatásokat, vagy külön az összes szállodai és külön az összes éttermi szolgáltatást? Ezen belül még az ország különböző pontjain szükséges szolgáltatásokat hogyan kezeljük? Mi van akkor, ha a képzés helyén (abban az épületben, ahol a képzést tartják) van büfé vagy étterem?

Kérdés: Egy nem jogi és pénzügyi végzettséggel rendelkező, de a közbeszerzési referensi tanfolyamot elvégzett személy megfelel-e a Kbt. 8. § (1) bekezdésének? E szerint a közbeszerzési eljárásba bevont személyeknek/szervezeteknek "megfelelő – a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési, jogi és pénzügyi – szakértelemmel kell rendelkezniük". Megfelelőnek minősül-e az a jogi és pénzügyi ismeret, amit a közbeszerzési referensi képzésen kap az azt elvégző közbeszerzési referens? Ha nem, milyen szintű ismeretekkel kell rendelkezni, és ezt hogyan kell – adott esetben – igazolni? (Véleményem szerint az e tanfolyamon kapott ismereteknek elégnek kell lenniük, mivel a közbeszerzési ismeretekkel való rendelkezést is ez alapján fogadják el.)

Kérdés: A szennyvíztelep és a szennyvízhálózat fejlesztéseinél a beszerzési tárgyak és rendeltetésük ugyan nem azonosak, de egymással közvetlenül összefüggenek-e? Konkrétan: a szennyvíztisztító telep felújítási munkái (iszapsűrítő berendezés felújítása, iszaplepény-szivattyú felújítása vagy beszerzése, átemelőszivattyúk frekvenciaváltójának felújítása, cseréje stb.) egybeszámítandók-e a szennyvízcsatorna hálózati munkákkal (gerinccsere, aknák közötti gerinccsere, aknafelújítás, aknaépítés és visszacsapószelep beépítése stb.)?

Kérdés: Két darab, ugyanazon a napon 9 és 13 óra határidőben bekért, egyforma jellegű, 3 évre szóló szerződéssel kapcsolatban került az ajánlattételi határidő meghirdetésre. Az első pályázatot 9 órakor felbontották, jelen voltak a pályázók, amit a jelenléti íven aláírással igazoltak. A pályázatokban lévő rezsióradíjakat, százalékos anyagkezelési költségeket és a vállalt garanciaidőket felolvasták. A jelen levő vállalkozók nagy többsége viszont nem adta be az első pályázati idő előtt a második, 13 órai határidejű pályázatot, csak a kijelölt határidőig. Az első pályázati felbontáskor jelen lévő pályázók már tudták a felolvasott adatokat, és a második pályázaton már ennek megfelelően kevesebb rezsióradíjat és százalékos költséget írtak be, és adták le második pályázatukat. Az első pályázati bontásnál jelen lévő cégek a második pályázaton is indultak. Kérdésem, hogy a pályázatot kiíró tehette volna egy napra ugyanazon jellegű pályázatot, és a pályázatok két időpontbani leadását, és ilyen előnyhöz juttatni az első pályázat felbontásánál jelen lévő cégeket?