635 talált cikk a biztosítás kifejezésre

Kérdés: Jelenleg folyamatban van egy közbeszerzési eljárásunk, ahol az egyik bírálóbizottsági tag jelezte, hogy le szeretne mondani a bizottsági tagságáról. Szeretnénk kérdezni, hogy bírálati szakaszban lecserélhetőek a bírálóbizottsági tagok?

Kérdés: Ajánlatkérőként nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytatunk le építési beruházásra. Az egyik közös ajánlattevőnk két tagból áll, ahol a két tag egymás részére kiállított egy-egy referenciaigazolást csatolt a referenciakövetelmény teljesítésének igazolására. A közös ajánlattevők igazolhatják a referenciát a saját maguknak kiállított referenciaigazolással?

Kérdés: Egy gyorsított nyílt árubeszerzésre vonatkozó közbeszerzési eljárásban nem tudtunk indulni, mert az ajánlattételi határidő túl rövid volt a pályázatunk elkészítéséhez, az ajánlatkérő által kért iratok beszerzéséhez. Jogunk van megtámadni az eljárást a rövid ajánlattételi határidő miatt?

Kérdés: Az ajánlatkérő értelmezése szerint a hangszerek karbantartása és javítása főszabály szerint szolgáltatásmegrendelésnek minősül, tekintettel arra, hogy a beszerzés elsődleges tárgya a hangszer rendeltetésszerű használatának helyreállítása, fenntartása, amely jellemzően szakmai munkavégzéssel, javítási tevékenységgel valósul meg. Ugyanakkor a gyakorlatban előfordul, hogy egyes karbantartási vagy javítási feladatok elvégzése során a beépítendő hangszeralkatrészek (pl. mechanikai elemek, billentyűk, húrok, párnák, egyéb speciális alkatrészek) becsült értéke meghaladja a kapcsolódó munkadíj értékét. Helytálló-e az az ajánlatkérői értelmezés, hogy a részekre bontás vizsgálatát oly módon végzi el, hogy
– minősíti az adott beszerzést oly módon, hogy a szolgáltatás vagy az árubeszerzés értéke-e a meghatározó,
– a szolgáltatás és az árubeszerzés becsült értékét részekre bontja, nem számítja egybe,
– alkalmazhatja-e az ajánlatkérő uniós értékhatár alatt a Kbt. 111. § n) pontja szerinti kivételi kört az ilyen módon árubeszerzésnek minősülő hangszer-karbantartási, illetve hangszerjavítási beszerzések esetében?

Kérdés: Egy gazdasági szereplő decemberben levelet írt nekünk, amelyben keresi rajtunk az egyik közbeszerzési eljárásunkat a közzétett 2025. évi közbeszerzési tervünkre hivatkozással. Kötelesek vagyunk tájékoztatást adni neki?

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban második helyen végeztünk. Úgy tudjuk, hogy az ajánlatkérő behívta a nyertes ajánlattevőt szerződéskötésre, de szerintünk a nyertes ajánlattevő nem tudja teljesíteni a szerződéskötési feltételeket. Lehet iratbetekintést kérni, hogy megnézhessük, valóban benyújtotta-e az előírt iratokat?

Kérdés: Egy keretmegállapodást nyertünk el konzorciumi tagként, ahol az ajánlatkérő nem köt azonnal szerződést. Úgy számoltunk, hogy keretmegállapodásnál nincs szerződéskötési moratórium. Mikor kell szerződést kötni egy keretmegállapodás esetében?

Kérdés: Kérdésünk építési beruházással kapcsolatos felelősségbiztosításra vonatkozik. A 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet és az 55/2025. (III. 26.) Korm. rendelet is szabályozza a felelősségbiztosítást, mindkét rendelet a szerződéskötésre, a szerződés hatálybalépésére vagy a kivitelezés időtartamára írja elő a felelősségbiztosítást. Ezen jogszabályok alapján a felelősségbiztosítás már nem írható elő alkalmassági követelményként?

Kérdés: Egy DBR-ben felkerültünk az ajánlattevői jegyzékre. Az egyik versenytársunk részvételi jelentkezését érvénytelenné nyilvánították, majd később döbbenten tapasztaltuk, hogy ő is felkerült az ajánlattevői jegyzékre, pedig érvénytelen pályázatot adott be. Ez lehetséges?

Kérdés: Amennyiben egy szakember bemutatásra kerül akár az értékelés, akár az alkalmasság tekintetében, és az ajánlatkérő szakmai tapasztalatának a bemutatását kéri, a szakmai tapasztalatnak a felhívás feladása előtt kell keletkeznie, vagy az ajánlat benyújtása előtt? Van-e különbség, ha tárgyalásos az eljárás?