Indokoltan meghosszabbított elbírálási határidő lerövidíthetősége

Kérdés: Lehetőség van-e arra, hogy az indokoltan meghosszabbított elbírálási határidőt is lerövidítse az ajánlatkérő, ha hamarabb döntést hozott? (Figyelemmel a lehető leggyorsabb elbírálás elvére.)
Részlet a válaszából: […] ...vagyeredménytelenségét kihirdetnie (a továbbiakban együtt: eredményhirdetés). Azeljárás eredményét legkésőbb az ajánlatok felbontástól számított harminc -építési beruházás esetében hatvan – napon belül, az ajánlati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 19.
Kapcsolódó címke:

Ingyenesség a közbeszerzésben

Kérdés: Kbt. hatálya alá tartozó intézmény a továbbiakban az épületbe beszerelt áramfejlesztő berendezés útján kívánná biztosítani az áramellátást. Az áramfejlesztő beszerelését és üzemeltetését egy cég ingyen vállalná, az intézmény az áramért fizetne. Szabályos-e ez így, vagy már a berendezést is közbeszerzés útján kell beszerezni, továbbá a közbeszerzés tárgya ilyen esetben a villamos áram, mint áru, vagy maga az áramszolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] ...végső ajánlattételre történő felszólításban közölni kella végső ajánlattétel határidejét, az ajánlatok benyújtásának helyét, bontásánakidőpontját;– a végső ajánlat érvénytelen a 88. § (1) bekezdéséntúlmenően akkor is, ha az abban a 123/D. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.
Kapcsolódó címkék:  

Szolgáltatás részekre bontása és értékhatár összefüggése

Kérdés: Színházi díszletgyártás egy díszletén belül szétbonthatók-e a szerkezeti elemek és a díszletfestői és díszletszobrászi munka? Az értékhatárt befolyásolja-e ez a szétbontás?
Részlet a válaszából: […] ...is kell. De nem feltétlenülszükséges egy eljárásban beszerezni, lehetőség van megbontani a beszerzésitárgyakat, azonban ez a megbontás nem érintheti az eljárási rezsimet olyanmódon, hogy a becsült értékek megbontásával alacsonyabb rezsimben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.
Kapcsolódó címkék:  

Eljárásrend a Kbt. "önkéntes" alkalmazása esetén

Kérdés: Amennyiben önként alkalmazza valamely cég a Kbt.-t, akkor mely eljárásrend szabályait kell alkalmaznia, azaz választhat-e az általános alanykénti vagy a különös alanykénti törvényalkalmazás között?
Részlet a válaszából: […] ...elsősorban melytevékenység ellátásához szükséges, illetve a közbeszerzés tárgya természetbennem osztható, illetőleg részekre bontása esetén nem használható megfelelően,feltéve, hogy az ajánlatkérő egyben a 162. § (1) bekezdésének a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 8.
Kapcsolódó címkék:  

Közszolgáltatás nyújtása és értékhatár összefüggése

Kérdés: Közszolgáltatók esetében a távbeszélő-, teletex-, rádió-, telefonszolgáltatás igénybevételét mely értékhatár szerint kell vizsgálni? Közvetlenül összefügg-e a közszolgáltatás nyújtásával?
Részlet a válaszából: […] ...elsősorban mely tevékenységellátásához szükséges, illetve a közbeszerzés tárgya természetben nem osztható,illetőleg részekre bontása esetén nem használható megfelelően, feltéve, hogy azajánlatkérő egyben a 162. § (1) bekezdésének a) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 8.
Kapcsolódó címkék:  

Munkaügyi bejelentések ajánlatkérő általi ellenőrizhetősége

Kérdés: Van-e joga az ajánlatkérőnek arra, hogy megkövetelje, és később ellenőrizze is, vajon az ajánlattevő bejelentette-e a dolgozóit?
Részlet a válaszából: […] ...hogy erre csak a következőközbeszerzési eljárás keretein belül lehet hivatkozni, azaz a közbeszerzéskeretében megkötött szerződés felbontására a Kbt. kizáró okára valóhivatkozással nincs lehetőség, mivel ez időközben történt, s vált ezzel -elvileg – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.
Kapcsolódó címkék:    

Alkalmassági feltételek Kbt.-ben meghatározottnál szigorúbb megállapításának vizsgálata

Kérdés: Hogyan tudom megállapítani, hogy a Kbt. 13. §-ának (4) bekezdésénél szigorúbban határoztam meg az alkalmassági feltételeket?
Részlet a válaszából: […] ...a kérelmező által megjelöltkategóriára eső ellenszolgáltatás összege. Így a több kategóriát magábanfoglaló teljesítést megfelelő bontásban kell bemutatni (a referencialevelektartalmát illetően a 2. számú melléklet irányadó); – a kérelmezőnek építési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződésbontás alapját képező jogszabály

Kérdés: Szolgáltatási pályázatban megadták a közreműködők nevét, de a későbbiek során ezek helyett másokat foglalkoztattak (szakmai igazolások is kellettek). Csak a Ptk. alapján van lehetőség szerződésbontásra?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. a szerződés teljesítésével csak az erről közzétetthirdetmény erejéig foglalkozik. A szerződésbontás, azaz nem szerződésszerűteljesítés (szerződésszegés) nem ebbe a szabályozási körbe tartozik – etekintetben valóban a Ptk. irányadó. [A kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.
Kapcsolódó címkék:  

Szolgáltatási szerződések és közbeszerzés kapcsolata érvényes szerződés módosítása esetén

Kérdés: Villamosenergia-szolgáltató egy adott városban nem választható (egy van). Ha a becsült érték eléri a nemzeti értékhatárt, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást kell lefolytatni? Akkor is, ha az érvényben lévő (20-30 éves) szerződéseket, mondjuk teljesítményváltozás miatt kellene módosítani, avagy a szolgáltató névváltozása miatt?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattételi határidőt;– az ajánlat benyújtásának címét;– az ajánlattétel nyelvét (nyelveit);– az ajánlat(ok) felbontásának helyét, idejét;– az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosultakat;– a tárgyalás lefolytatásának menetét és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.

Beszerzésrészek szétválasztásának tilalma

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a 162/2004. Korm. rendelet szerinti szempontok alapján összetartozó részek az alvállalkozók bevonásának szempontjából sem választhatók szét. Ha az ajánlatban az alvállalkozók bevonása során az ajánlattevő megsérti ezt a rendelkezést, akkor az ajánlat érvénytelen a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján. Ez szorosan értelmezve azt is jelentheti, hogy például egy tetőszerkezeti munka esetében nem vonható be külön alvállalkozó az ácsmunkára és külön alvállalkozó a bádogosmunkára. Vagy épületgépészeti munka esetén nem választhatók szét az alapszerelési és a szerelvényezési munkák alvállalkozói? A komplett tetőszerkezet és a komplett épületgépészeti munka nem választható szét sem szakági üzemeltetési, sem engedélyezési, sem pedig garanciális szempontból?
Részlet a válaszából: […] A 162/2004. Korm. rendelet 4. §-a a következő rendelkezésttartalmazza: amennyiben az ajánlatkérő lehetővé teszi a közbeszerzés egyrészére történő ajánlattételt, a szakági, üzemeltetési, engedélyezési vagygaranciális szempontból szorosan összetartozó részeket e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.
1
35
36
37
46