Árváltoztatás jogát fenntartó nyilatkozat visszavonásának jogszerűsége

Kérdés: Az ajánlattevő nyilatkozatában vállalja a szerződés teljesítését [Kbt. 70. §-ának (1) bekezdése]. E nyilatkozat mellett becsatol egy olyan nyilatkozatot is, miszerint az ajánlatban szereplő ár csak tájékoztató jellegű, és később változhat bizonyos esetekben. A Kbt.-be ütközik-e, ha utóbb az ajánlattevő az ajánlatkérő által kért felvilágosítás keretében visszavonja ez utóbbi nyilatkozatát?
Részlet a válaszából: […] ...Az ajánlati kötöttségre vonatkozórendelkezés szerint az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártától (azazaz ajánlatok felbontásától) kötve van ajánlatához, ami azt jelenti, hogy azon abontást követően már nem változtathat. (A nyilatkozat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Kivitelezési tervdokumentáció tartalma közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Van-e többlettartalmi eleme az építési tevékenységhez kapcsolódó tervdokumentációnak akkor, ha az közbeszerzési eljáráshoz kötődik? És általában: mit kell tartalmaznia a fenti dokumentumnak?
Részlet a válaszából: […] ...szabványok előírásaintúlmenően, az építtető vagy annak megbízottja igényeinek, valamint akivitelezési technológiának megfelelő bontásban és jelrendszerrel, de legalábbaz alábbi tartalommal kell elkészíteni:– helyszínrajz (méretarány legalább 1:500),–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Dokumentációkészítési kötelezettség egyszerű eljárásban

Kérdés: Ellentmondás van a Kbt. 300. § (6) bekezdésének egyszerű eljárásra előírt azon passzusa, miszerint nem hivatkozik vissza a Kbt. 54. §-ára – a dokumentáció elkészítésének kötelezettségére –, valamint a 162/2004. kormányrendelet azon pontja között, hogy "dokumentáció készítése akkor is kötelező, ha azt a Kbt. egyébként nem írja elő". Ez az ellentmondás súlyosan kihat az egyszerű eljárások (például építési beruházások) lefolytatására, mivel az ajánlatkérők általában nem készítik el a dokumentációt, annak hiányában pedig nem létezhet jó közbeszerzés. Jól értelmezem a jogszabályt?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelő szakterületi sajátosságokrészletes tartalmi követelményeinek megfelelően, az egyes munkarészeket aszükséges szakági bontásban és részletességgel kell elkészíteni.– A dokumentáció lehet kiviteli terv is, építéstechnológiai,gyártmány-, részlet- stb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

Szerződésmódosítás kezdeményezésének jogszerűsége

Kérdés: Iskolánk – konyhájának nyersanyagszükségletéhez – (európai uniós értékhatár feletti) nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatásával szerződést kötött húsbeszállításra egy vállalkozóval 2005. szeptember 13-án, 4 éves időtartamra. A kiírás szerint bírálati szempont volt az áremelés mértéke (évente egyszer a mindenkori KSH adatai szerint infláció 0 százaléka 10 pont, 50 százaléka 5 pont, 100 százaléka 0 pont). Az említett vállalkozó 0 százalékos áremelést vállalt 4 évre, ezzel nyerte el a pályázatot. 2006. július 28-án kelt levelében a Kbt. 303. §-ára hivatkozva (szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében) 15 százalékos áremelést kezdeményezett – nem az infláció százalékában, hanem egyszeri áremelésként – azzal, hogy ha ezt nem fogadjuk el, felbontja a szerződést. A szerződésünkben erre nincs külön utalás. Milyen lehetőség van a probléma megoldására? Módosítható-e a szerződés? Egyszeri áremelés után a szerződés változatlanul hagyása mellett milyen szankciókat von maga után a módosítás a felekre? A kiírónak milyen jelentési kötelezettségei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...szükséges. Ebben az esetben a nyertes ajánlattevő vagy a"régi" feltételekkel teljesíti a szerződést, vagy felbonthatja azt. A szerződésfelbontása azonban csak a szerződésben meghatározott okok alapján történhetjogszerűen. Amennyiben ilyen okot a szerződés nem tartalmaz,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

Tevékenység megoszthatósága közbeszerzési szempontból

Kérdés: 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő, hulladékkezelési közszolgáltatással és távhőszolgáltatással foglalkozó cég megosztotta a Kbt. szempontjából a tevékenységeket, és a hulladékos oldalon klasszikus ajánlatkérőként jár el, míg a távhő területén közszolgáltatóként, és itt nem alkalmaz egyszerű eljárást. Helyesen jár-e el? (A Közbeszerzési Levelek tanácsadói alapján erre van lehetősége.)
Részlet a válaszából: […] ...elsősorban mely tevékenységellátásához szükséges, illetve a közbeszerzés tárgya természetben nem osztható,illetőleg részekre bontása esetén nem használható megfelelően, feltéve, hogy azajánlatkérő egyben a 162. § (1) bekezdésének a) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

Információadás lehetősége a dokumentáció megvásárlóiról

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő az eljárásban dokumentációt készített, és az ajánlattételi határidőn belül érdeklődnek (akár azok, akik már megvették, akár mások), hogy kik vásárolták már meg a dokumentációt, lehet-e erről információt adni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdést tesz fel egy ajánlattevő,a többiek erről tudomást szereznek, és természetesen a hiánypótlás esetén,illetőleg az ajánlatok bontása során amúgy is felolvassák, illetőleg leírják azösszes ajánlattevő nevét, címét, így erről az eljárás során amúgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.

Szolgáltatásbeszerzés pályázaton nyert összegből, egyszerű eljárás szabályainak alkalmazása

Kérdés: Költségvetési intézmény (mint ajánlatkérő) pályázaton nyert 8 800 000 Ft-ot (azaz nyolcmillió-nyolcszázezer forintot), amelyen szolgáltatást szeretne vásárolni. A közbeszerzési törvényt értelmezve, ez egy egyszerű közbeszerzési eljárással lehetséges, és alkalmazni kell rá a Kbt. 299. § (1) bekezdésének pontjait. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mindenképpen kell-e több árajánlatot kérni, vagy sem, valamint a Kbt. 300. §-át csak az ajánlatok benyújtásától számítva vehetem figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattételi határidőt;– az ajánlat benyújtásának címét;– az ajánlattétel nyelvét (nyelveit);– az ajánlat(ok) felbontásának helyét, idejét;– annakmeghatározását, hogy az eljárásban lehet-e tárgyalni, vagy a benyújtottajánlatokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Kbt. szabályainak részbeni alkalmazhatósága "vegyes" pénzforrásból történő beszerzés esetén

Kérdés: Tényállás: építési beruházás megvalósítása két pénzforrásból, amelyből az egyik állami. A nagyságrend, a kettő együtt 1,2 milliárd forint. Kérdés: A lebonyolítót és műszaki ellenőrt lehet-e úgy kiválasztani, hogy csak az állami pénzből megvalósuló részhez kapcsoljuk a munkájukat, a másik részt pedig saját ellenőrzéssel végezzük – a 10 000 m2-ből 6000 m2-en egymás feletti szinteken? Kell-e alkalmazni ebben az esetben is az egybeszámítási szabályokat?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti közbeszerzési eljárásban szerzik be.Az előzőekben idézett rendelkezések értelmében lehetőség vanugyan a beszerzési tárgy megbontására, de ettől még közbeszerzés-köteles atevékenység. Tekintsük azt az esetet, hogy mi a helyzet akkor, ha asaját,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

2003 előtti beszerzések közbeszereztetése

Kérdés: A társaság 2003 előtt (közbeszerzés nélkül) megkötött, határozatlan idejű szerződésekkel rendelkezik. A szerződésben szereplő tárgyakat nem kell 3 év elteltével közbeszereztetni? Ugyanez a kérdés a számlavezető pénzintézetre és a folyószámlahitelre is.
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. értelmében az arra jogosult szerveknek három éven belülvan lehetőségük. Nincs tehát általános szerződésbontási kötelezettség, illetveújraszerződési kötelezettség háromévente...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Közzététel szerződésteljesítésről a Mód. Kbt. szerint

Kérdés: Egyszerű eljárás esetén a Kbt. 307. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alkalmazása kötelező-e az ajánlatkérőre?
Részlet a válaszából: […] ...határidőre és az ajánlatikötöttségre a 74. § (6) bekezdése és a 75. § (2) bekezdése; az ajánlatokbenyújtására és felbontására a 79-80. §; az ajánlatok elbírálására a 81-89. §,a 91-92. §; az ajánlatok elbírálásáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 24.
1
35
36
37
44