Kbt. 83. § (5) bekezdésének értelmezése

Kérdés: Hogyan értelmezhető a Kbt. 83. §-ának (5) bekezdése, miszerint "korábbi hiány nem pótolható"? Azt jelenti-e, hogy ugyanazzal a dokumentummal kapcsolatban felléphetnek még másfajta hiányosságok, és ezeket lehet pótolni, vagy ugyanazzal a dokumentummal kapcsolatban semmilyen más hiba nem pótoltatható? Például pótoltathatja-e az ajánlatkérő a közjegyzői hitelesítést, de ha a hiánypótlás keretében benyújtott dokumentum szövegezése – például elírás miatt – rossz, akkor pótoltatható-e ez még egyszer vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés életszerű, hiszen ugyanazzal a dokumentummalkapcsolatban felmerülhet további hiányosság, például a kérdésben is említettelírás. A hiánypótlásra ilyenkor azonban nincs lehetőség, egy adottdokumentummal kapcsolatban hiányosság csak egyszer pótolható, azaz ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 8.

"Más szervezettel" kapcsolatos hiánypótlási lehetőség értelmezése

Kérdés: A Kbt. 83. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek rendelkeznie kell arról, hogy a közbeszerzési eljárásban a hiánypótlás lehetőségét biztosítja-e vagy sem. A Kbt. 83. §-ának (2) bekezdése rendelkezik – amennyiben az ajánlatkérő teljes körű hiánypótlást biztosított – a hiánypótlás feltételeiről, illetve a "hiánypótolható" dokumentumokról. A Kbt. 83. §-ának (7) bekezdése viszont akként szól, hogy az ajánlatkérő a hiánypótlás során – egyebek mellett – a 66. § (2) bekezdés vagy a 67. § (4) bekezdés szerinti "más szervezet" megjelölésével és a rá vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki ajánlatát. Fentiek alapján helyes-e az a jogértelmezés, miszerint a "más szervezet"-tel kapcsolatosan hiánypótlás nem rendelhető el, az ajánlattevő azokat nem pótolhatja még teljes körű hiánypótlás esetén sem?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a következtetés helyes abból a szempontból, hogy azajánlattevő sem más szervezet, sem alvállalkozó bevonásáról nem dönthet ahiánypótlás szakaszában, illetőleg nem cserélheti ki alvállalkozóját az eljárássorán. A legegyszerűbb, amennyiben a felolvasólapon eleve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.

Közbeszerzési eljárásba bevont erőforrással kapcsolatos igazolási kötelezettség gyakorlati szempontjai

Kérdés: A Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-ának (4) bekezdésében lehetőség van külső erőforrások bevonására. A bevonandó erőforrástól azonban csak kötelezettségvállalásra vonatkozó nyilatkozatot kér. Ez azt jelenti, hogy nem kell igazolni az erőforrás gazdasági, illetve műszaki megfelelőségét?
Részlet a válaszából: […] ...jogosítvány nemvitatható el. Függetlenül attól, hogy más szervezet erőforrásaira történőtámaszkodás esetén az ajánlatkérő milyen dokumentumok alapján győződik meg azeljárásban ajánlattevőként induló szervezet alkalmasságáról – így a Kbt. 66.§-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.

Szolgáltatási szerződések és közbeszerzés kapcsolata érvényes szerződés módosítása esetén

Kérdés: Villamosenergia-szolgáltató egy adott városban nem választható (egy van). Ha a becsült érték eléri a nemzeti értékhatárt, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást kell lefolytatni? Akkor is, ha az érvényben lévő (20-30 éves) szerződéseket, mondjuk teljesítményváltozás miatt kellene módosítani, avagy a szolgáltató névváltozása miatt?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. 133. §-a alapján, valamint indoklást kell készítenie azeljárás választásának jogcíme megalapozottságára, és ezeket a dokumentumokat aKözbeszerzési Döntőbizottság elnökének kell megküldenie. A Döntőbizottságelnöke kontrollt gyakorol az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.

Alkalmassági kérdések a gyakorlatban "más szervezet" bevonása esetén

Kérdés: Alkalmasság tekintetében a "más szervezet"-től nyilatkozaton túl igazolások becsatolására kötelezhető-e az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...jogosítvány nem vitatható el. Függetlenül attól, hogy másszervezet erőforrásaira történő támaszkodás esetén az ajánlatkérő milyendokumentumok alapján győződik meg az eljárásban ajánlattevőként indulószervezet alkalmasságáról – így a Kbt. 66. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.

Képviselet elektronikus eljárásban

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak az elektronikus eljárásban a képviseletre? Jól tudjuk, hogy változott a szabályozás?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben, ha a Kbt. valamely, a törvényben előírteljárási cselekmény rögzítésére, jognyilatkozat megtételére olyan irat,dokumentum alkalmazását írja elő, amelynek kötelező érvényességi kelléke több,a képviseletre feljogosított személy együttes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.

Akkreditálási dokumentumok alakisága

Kérdés: Ha az ajánlatkérő – építési beruházás esetén – a minősítő vizsgálatokat végző laboratóriumok akkreditálási dokumentumait is kéri becsatolni, akkor ezen okiratok becsatolhatók-e egyszerű fénymásolati példányban, vagy csak eredeti, illetve közjegyző által hitelesített másolati formátumú becsatolásuk az elfogadható?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 20. §-a rendelkezik a közbeszerzési eljárásbanbecsatolandó igazolások alakiságáról. A rendelkezés főszabály szerintmegengedi, hogy az igazolásokat az ajánlattevők egyszerű másolatban (fénymásolatban)nyújtsák be. A közösségi vagy a nemzeti eljárásrendben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Kivitelezési tervdokumentáció tartalma közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Van-e többlettartalmi eleme az építési tevékenységhez kapcsolódó tervdokumentációnak akkor, ha az közbeszerzési eljáráshoz kötődik? És általában: mit kell tartalmaznia a fenti dokumentumnak?
Részlet a válaszából: […] A 45/1997. KTM rendelet szól az építészeti tervdokumentációktartalmi követelményeiről, ezen belül az ún. kivitelezési tervdokumentációról.A rendelet 13. §-a határozza meg azokat az elemeket,amelyeket minden, kivitelezésre irányuló tervdokumentációnak tartalmaznia kell,az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Dokumentációkészítési kötelezettség egyszerű eljárásban

Kérdés: Ellentmondás van a Kbt. 300. § (6) bekezdésének egyszerű eljárásra előírt azon passzusa, miszerint nem hivatkozik vissza a Kbt. 54. §-ára – a dokumentáció elkészítésének kötelezettségére –, valamint a 162/2004. kormányrendelet azon pontja között, hogy "dokumentáció készítése akkor is kötelező, ha azt a Kbt. egyébként nem írja elő". Ez az ellentmondás súlyosan kihat az egyszerű eljárások (például építési beruházások) lefolytatására, mivel az ajánlatkérők általában nem készítik el a dokumentációt, annak hiányában pedig nem létezhet jó közbeszerzés. Jól értelmezem a jogszabályt?
Részlet a válaszából: […] ...helyszínét, környezetét, a kész,megépítendő állapotát – az ajánlatadáshoz szükséges és elégséges módon – rögzítőírásos dokumentumok és tervrajzok összessége.– A dokumentációban meg kell határozni az építményjellegének megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

Érvénytelenség megállapíthatósága pénzügyi-gazdasági alkalmatlanság miatt

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő az utolsó két lezárt üzleti év csatolását kéri az ajánlattevőktől, s ennek az ajánlattevő azért nem tud megfelelni, mert csupán egy éve működik, ez esetben érvénytelenné nyilvánítható-e az ajánlata pénzügyi gazdasági alkalmatlanság miatt?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmú vagy elfogadott egyéb – pénzügyi, illetőleg gazdaságialkalmasságának megállapítására alkalmas – nyilatkozattal vagy dokumentummal.A (2) bekezdésalapján az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez szükséges, a fenti (1)bekezdés a)-d)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.
1
91
92
93
99