Eltérési lehetőség a jogszabálytól hirdetmények esetében

Kérdés: A 15/2004. IM rendelet szerinti 16. számú melléklettel kapcsolatban egyik kollégánknak a következő észrevétele van: IV. 3. Adminisztratív információk; IV. 3.2. A dokumentáció beszerzésének feltételei esetében – tekintettel arra, hogy a nyílt, illetve a kétfordulós eljárások esetében is ez a minta használandó – zavaró, mivel csak a "beszerzésének határidejéből" derül ki, hogy ez az ajánlati vagy a részvételi szakaszra vonatkozik. Igaz, hogy a rendelet kitöltési útmutatójában ezen pont esetében is pontos leírás található, ennek ellenére az a véleményem, hogy ez a potenciális ajánlattevőknek, illetve jelentkezőknek nehézséget okozhat, ezért kollégánk javaslata a következő: 1. Hasonlóan a IV. 3.3. ponthoz, szerepeltetni kellene a zárójelben a következőt: attól függően, hogy nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos-e az adott közbeszerzési eljárás. 2. Az éppen "aktuális" eljárásra vonatkozó dokumentáció adatait határozzák meg – nyílt eljárás esetében az ajánlati dokumentációra, kétszakaszos eljárás esetében a részvételi dokumentációra –, ennek megfelelően a kétszakaszos eljárások esetében az "Egyéb információk" között a második ajánlattételi szakasz dokumentációjára vonatkozó adatok kerüljenek megadásra. Lehetséges a felvetés megvalósítása?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott IM rendelet (HR.) jogszabály, azaz az abbanelőírtaktól nem lehet eltérni, még akkor sem, ha az eltérés egyértelműbbé tennéa hirdetmény tartalmát. Ugyanakkor jelezzük, hogy a közbeszerzési törvény és akapcsolódó végrehajtási rendeletek módosítása folyamatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Alkalmassági kritériumok és bírálati szempontok kapcsolata

Kérdés: Hogyan különíthetők el egymástól az alkalmassági kritériumok és a bírálati szempontok?
Részlet a válaszából: […] Az alkalmassági kritériumokat, valamint a bírálatiszempontokat az ajánlatkérő egyaránt az ajánlati felhívásban kötelesmeghatározni.A bírálati szempontok vonatkozásában a Kbt. a következőszabályokat tartalmazza.Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban – mint azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Tájékoztató részteljesítésről egy évnél hosszabb tartamú szerződés esetén

Kérdés: A Kbt. 307. §-ának (1) bekezdése szerint az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződés esetében a szerződés megkötésétől számítva évenként kell a szerződés részteljesítéséről tájékoztatót készíteni. Ez alatt naptári évet kell e érteni, illetve összesítve kell e elkészíteni a tájékoztatót?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 307. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérőköteles a szerződés módosításáról, valamint a szerződés teljesítéséről különjogszabályban – 15/2004. IM rendelet – meghatározott minta szerint tájékoztatótkészíteni és hirdetmény útján a Közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Ajánlatkérő informálási kötelezettsége

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban – a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti esetben – öt értékelhető ajánlat érkezett. Cégemet az alacsony ajánlati ár miatt kérték magyarázatra, amellyel kapcsolatos indokot elfogadtak. (Beruházás közbeszerzésének lebonyolítása témában.) Az eredményt "az összegzés az ajánlatok elbírálásáról" dokumentumból tudtuk meg, amelyben a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontjára hivatkozással az ajánlatot – másik két cég ajánlatával együtt – érvénytelennek nyilvánították, és "az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati feltételekre, a szerződés teljesítésére és a kért szolgáltatásra" nem tartalmazta kifogással. Minden dokumentum megfelelően csatolva lett. Az ajánlatkérő nem hivatkozott a Kbt. idevonatkozó 70. §-ának (1) bekezdésére. A kért dokumentumok, iratok között szerződéstervezetet kellett csatolni, ami aláírva szerintünk e pontnak megfelelő nyilatkozattal bír. A példa szerint ilyen alapon több pályázót is ki lehetne zárni közbeszerzésenként, ezért az egyéb információ fejezetbe legalább be kellett volna írni az erre való igényt, mert így, ha szerződéstervezetet nem kértek volna, jogos lenne a kizárás, illetve érvénytelenség. Helyesen járt-e el az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. ismeretének hiánya sajnos nem mentesít a hátrányoskövetkezmények alól. (Ez jogrendszerünk valamenynyi jogágában szinteáltalánosnak tekinthető elv.) Sajnos gyakori, hogy az ajánlatkérő nem teszlehetővé hiánypótlást, amely több, a kérdésben szereplőhöz hasonló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.

Kérelem hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységre

Kérdés: Milyen szempontokat kell figyelembe venni a gyakorlatban a hivatalos közbeszerzési tanácsadói kérelem benyújtásakor?
Részlet a válaszából: […] A hivatalos közbeszerzési tanácsadóvá válás nem egyszerűenállam által elismert közbeszerzési tárgyú szakképesítés, ehhez megfelelőgyakorlatnak is társulnia kell – a 29/2004. IM rendelet szerint -, illetveképzés hiányában a megfelelő gyakorlat is elég, amennyiben azt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 21.

Hiánypótlás elkerülése hirdetményfeladásnál

Kérdés: Mit javasolnak, hogyan kell kitölteni egy hirdetménymintát, hogy ne legyen hiánypótlás?
Részlet a válaszából: […] A hirdetményminták kitöltését mind az ajánlatkérők, mind a Szerkesztőbizottság most tanulja, értelmezi. Ki kell alakulnia a mindenki által elfogadott és ismert gyakorlatnak, amelyhez valóban sokszor nem nyújt elég segítséget a 15/2004. IM rendelet 31. melléklete, azaz a minták...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Ajánlati biztosíték feltüntetése a részvételi felhívásban

Kérdés: Hol helyezzük el a részvételi felhívásban az ajánlati biztosítékot?
Részlet a válaszából: […]

A felhívás VI.4. Egyéb információk körébe javasoljuk az ajánlati biztosítékkal kapcsolatos információk beillesztését, még abban az esetben is, ha a dokumentáció tartalmazza mindezt.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Pályázati dokumentáció beszerzése

Kérdés: A pályázati dokumentációt (ha annak felvételét feltételként jelölte meg az ajánlatkérő) felveheti-e egy cég a saját nevére, és utána pályázhat-e konzorciumként? Ezt az ajánlatkérő szabályozhatja-e, vagy kizárólag a törvény előírásai a mérvadóak?
Részlet a válaszából: […] Főszabályként – a Kbt. 54. §-ának (2) bekezdése értelmében – az ajánlatkérő köteles megadni a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit. Az ajánlatkérő részéről lehetőség, hogy előírja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

"B" melléklet szükségessége részajánlat kérése esetén

Kérdés: Részajánlat kérése esetén kötelező-e a B mellékletben feltüntetni a részeket, vagy lehet a beszerzés tárgyánál, mennyiségénél felsorolni (például konyha élelmiszer-ellátására kiírt eljárásnál sok terméket sorolnak fel, esetenként 80-100-at), kell-e a B melléklet, illetve ezáltal a CPV-szám feltüntetése (termékek szónál a kenyéren át a húsfélékig)?
Részlet a válaszából: […] Részajánlat kérése esetén a 15/2004. IM rendelet 31. melléklete, azaz a kitöltési útmutató értelmében például a 7. melléklet részvételi vagy ajánlati felhívás II. 1.9) pontjában ha az ajánlatkérő lehetővé teszi a közbeszerzés egy részére (részeire) történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.

Irányelvek elérhetősége

Kérdés: A Kbt. 63. § (2) bekezdésének d) pontjában hivatkozott irányelveket hol lehet megtalálni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő irányelvek abban a Kbt.-beli felsorolásban szerepelnek, amelynek elemeit (igazolásokat, nyilatkozatokat) az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárásban el kell fogadnia. Ezek az irányelvek tartalmazzák a konkrét dokumentumok, igazolások meghatározását a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.
1
3
4
5