Találati lista:
361. cikk / 679 Nyilatkozattal ellentétes tények vizsgálata
Kérdés: Ajánlatkérőként a Kbt. Harmadik Része (122/A. §) szerinti nemzeti eljárást folytatunk le. A bírálati szakaszban az előírások szerint az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat nyilvános adatbázisából ellenőrizzük az ajánlattevők cégkivonatát. Az egyik ajánlattevő cégkivonatából kiderül, hogy az eljárás megindítását megelőzően néhány héttel a NAV végrehajtást rendelt el az ajánlattevővel szemben. Az ajánlattevő ugyanakkor a Kbt. és a 310/2011. kormányrendelet előírásai szerint nyilatkozott, hogy vele szemben a Kbt. 56. §-ának (1) és (2) bekezdése szerinti kizáró okok nem állnak fenn. Ilyen esetben kell-e további vizsgálatot folytatni, szükséges-e egyéb dokumentumokat bekérni az ajánlattevőtől, vagy az ajánlatkérőnek beszereznie egyéb forrásból a kizáró okok fenn nem állásának ellenőrzése céljából, vagy elegendő elfogadni az ajánlattevő nyilatkozatát?
362. cikk / 679 Közbeszerzési dokumentumok kézbesítési formája
Kérdés: Az ajánlatkérő fenntartotta magának a jogot, hogy az eljárás során hagyományos, postai úton küldje meg az egyes dokumentumokat a gazdasági szereplőknek, azzal a feltétellel, hogy azt a közbeszerzési törvény nem zárja ki. Milyen esetek azok, melyekben a törvény kizárja ezt a lehetőséget?
363. cikk / 679 Európai dokumentum meghatározása
Kérdés: Mit jelent az egységes európai dokumentum? Az új irányelvekkel kapcsolatban hallottam, és nem értem, milyen célt szolgál.
364. cikk / 679 Alvállalkozó által megvásárolt dokumentáció felhasználása
Kérdés: Az ajánlati dokumentációt egy olyan kft. vette meg, amelyet alvállalkozóként kívánunk bevonni a teljesítésbe, de 10 százalék alatti alvállalkozóként. Ilyen esetben felhasználhatjuk az ajánlattételhez a dokumentációt, vagy nekünk is meg kell azt vásárolnunk?
365. cikk / 679 Kérelem megküldése postai úton
Kérdés: Az ajánlatkérő kizárhatja-e azt, hogy a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmemet postán adjam fel?
366. cikk / 679 Bontott ajánlat kezelése
Kérdés: A postai úton beérkezett ajánlatra az ajánlattevő nem írta fel a felhívás szerinti szöveget, miszerint az ajánlat az iktatóban nem bontható fel, hanem azt a címzett részére kell továbbítani felbontás nélkül. Emiatt az ajánlatot a beérkezést követően a postázóban felbontották, majd azt így, nyitott állapotban kaptuk meg. Mit tehetünk ebben az esetben? Mi lesz az ajánlat sorsa?
367. cikk / 679 Nem megfelelően lezárt ajánlat kezelése
Kérdés: Az ajánlat nem megfelelően lezárva érkezett. Ilyenkor mi a teendő? Tanúk jelenlétében lezárhatom úgy, hogy meg sem nézem, mi a tartalma?
368. cikk / 679 Ajánlattételi felhívás megküldése e-mailben
Kérdés: Megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, ha a nem hirdetménnyel induló, nem elektronikus közbeszerzési eljárás során az eljárást megindító ajánlattételi felhívást kizárólag e-mailben küldi meg az ajánlatkérő az ajánlattételre felkért gazdasági szereplő részére? Szükséges-e ilyenkor elektronikus aláírással ellátni a dokumentumot?
369. cikk / 679 Hiánypótlás központi e-mail címre
Kérdés: Mennyire célszerű élni azzal az ajánlatkérő által biztosított lehetőséggel, hogy a hiánypótlás elektronikus úton is megküldhető egy központi e-mail címre jelszó nélkül olvasható, de nem módosítható pdf-fájlként? Ha az ajánlatkérő a felhívásban a fenti fájlformátumon kívül másról nem rendelkezik, van további követelmény az ajánlattevővel szemben? Elegendő a levelezőrendszerben a kérési/olvasási visszaigazolás beállítása? Vagy az ajánlatkérő feladata, hogy tájékoztasson az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről? Ezzel szerepét veszti az eredeti példány megléte, irányadósága?
370. cikk / 679 Iratátvétel visszaigazolása az ajánlatkérő számára
Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlattevőnek e-mailben vagy telefaxon vissza kell igazolnia, hogy a részére küldött iratokat – ideértve a kiegészítő tájékoztatást is – megkapta. Hol tartalmaz a jogszabály ilyen kötelezettségeket? Előírhatja ezt az ajánlatkérő?
