SZÉP kártya beszerzésének közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Széchenyi Pihenőkártyával kapcsolatban lenne kérdésem. Több helyütt (Közbeszerzési Levelek, Közbeszerzési Szemle) is olvastam, hogy az 55/2011. kormányrendelet szerint a SZÉP kártya beszerzése nem közbeszerzés-köteles, mivel nem visszterhes a szerződés. Feltehetőleg a rendelet 10. §-a alapján következtetnek erre. A KÉ-ben SZÉP kártyával kapcsolatos felhívást nem találtam, mi meghaladjuk a közbeszerzési értékhatárt e tárgyban, és három bank is tudja nyújtani ezt a szolgáltatást számunkra. Mi az álláspontjuk a SZÉP kártyával kapcsolatban, kell-e rá közbeszerzési eljárást lefolytatni, vagy a hivatkozott kormányrendelet 10. §-a alapján kivédhető, hogy nem közbeszerzés-köteles? (A banknak átutaljuk előre az összeget, és ő feltölti a számlákra.) De ha mégis le kellene folytatnunk, milyen bírálati szempontok lehetnek? A kártyákra, számlákra utalandó összeg ugyanannyi minden esetben, maximum az elfogadóhelyek száma változhat, itt nincs előteljesítés, kötbér stb., mivel mi utalunk, és utána él a feltöltött számla, tehát elég életidegen lenne a közbeszerzés, mégis 3 bank is tudja nyújtani a szolgáltatást. Vagy ezt az esetet a Kbt. 120. §-ának k) pontja alapján lehet kivételnek tekinteni, mint pénzforgalmi szolgáltatást?
Részlet a válaszából: […] ...hivatkozott kormányrendelet 2. §-a szerint a Széc­henyi Pihenő Kártya nem más, mint egy elektronikus utalványkártya, amelyet bank bocsát ki. A kormányrendelet 10. §-a rendelkezik az ezzel kapcsolatban megfizetendő költségekről az alábbiak szerint:– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Ajánlatkérő kötelezése az ajánlattevő által

Kérdés: Kötelező-e a becsült értéket és a fedezetet megadni az eljárást megindító felhívásban? Az ajánlattevő arra szólít fel informálisan, hogy az egyértelmű tájékoztatás érdekében közöljem vele ezeket az adatokat. Megtehetem-e, és kötelezhet-e engem az ajánlattevő a nyilvánosságra hozatalra?
Részlet a válaszából: […] ...értéket köteles közölni, az az ajánlatok bontásának megkezdése. Amennyiben ezt elmulasztja, a jogsértés nem reparálható. Sajátos az elektronikus aukció esete, amelynek lefolytatásánál nincs lehetőség a bontáskor történő adatismertetésre, hanem a 257/2007...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Ajánlattal elfogadott szerződéses feltételek módosíthatósága az ajánlatkérő által

Kérdés: Az ajánlatunkban, illetve külön nyilatkozatban a szerződéstervezetet elfogadtuk. Az ajánlatkérő a szerződés aláírását megelőzően jelezte, hogy további, a tervezetben, az eljárásban közölt tartalomban nem szereplő feltételekkel kívánja a szerződést kiegészíteni, és a feltételeket kéri be­emelni a végleges szerződésbe. Ezt megteheti? Kötelesek vagyunk ebben az esetben megkötni a kívánt tartalommal a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...volt, és a módosítás a törvénysértést orvosolja. Az ajánlatkérő a módosított írásbeli összegezést köteles faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul, egyidejűleg az összes ajánlattevőnek megküldeni;– az ajánlatkérő a részvételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Ajánlattételi határidő indokolás nélküli meghosszabbítása

Kérdés: Megteheti-e az ajánlatkérő, hogy indok nélkül meghosszabbítja az ajánlattételi határidőt?
Részlet a válaszából: […] ...módosítására milyen feltételekkel nincs szükség hirdetmény közzétételére.Fontos gyakorlati kérdés azonban, hogy ha a dokumentáció elektronikusan elérhető, akkor milyen módon tudja az ajánlatkérő alkalmazni a fenti hosszabbítási lehetőségeket. Mivel a fenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

Hiánypótlás alakszerűsége

Kérdés: A hiánypótlást ugyanolyan formában kell teljesítenem, mint az ajánlatok benyújtását?
Részlet a válaszából: […] ...hiányosság miatt az ajánlat nem lehet érvénytelen, ezért ha például az eredeti ajánlatot papíralapon egy példányban és elektronikusan is be kellett nyújtani, és ezt a hiánypótlás során az ajánlattevő csak részben teljesíti, akkor formai hiányosság miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

Fedezet ismertetése tárgyalásos eljárást követő árlejtésnél

Kérdés: Ha tárgyalásos eljárást követően árlejtést bonyolítok le, mikor kell a fedezetet ismertetnem? A Kbt.-t vagy a 257/2007. kormányrendeletet kell alapul vennem?
Részlet a válaszából: […] ...– az utolsó tárgyalás alkalmával azt követően kell ismertetnie, hogy valamennyi ajánlattevő megtette végleges ajánlatát.Ha azonban elektronikus árlejtésre is sor kerül, akkor az ajánlati kötöttség beállta ellenére, valójában nem végleges ajánlatról beszélünk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

Cégkivonat-igénylés jogszerűsége

Kérdés: Miért kötelezi még mindig az ajánlatkérő az ajánlattevőket az általa ingyenesen hozzáférhető cégkivonat benyújtására? Ezt megtámadhatjuk a DB előtt?
Részlet a válaszából: […] ...műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. kormányrendelet csak és kizárólag a céginformációs szolgálat ingyenes, elektronikusan rendelkezésre álló adatbázisának ellenőrzését teszi lehetővé, más módon kizáró oki ellenőrzést nem folytathat le...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

Elektronikus árlejtés alkalmazhatósága

Kérdés: Az ajánlattételt követően van-e lehetőség elektronikus árlejtés alkalmazására?
Részlet a válaszából: […] ...elektronikus árlejtés alkalmazására az értékelés szakaszában kerül sor, tehát mindenképpen az ajánlattételt követően. Az ajánlati kötöttségnek be kell állnia ahhoz, hogy az ajánlatkérő értékelni tudja a beérkezett ajánlatokat, és az érvényes ajánlatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

Holtverseny elektronikus eljárásban

Kérdés: Mit jelent az elektronikus eljárásban a "holtverseny" megjelölés? (Az ajánlatkérő a kiírásban úgy rendelkezett, hogy ez nem megengedett.)
Részlet a válaszából: […] ...azt az ajánlattételi határidőt megelőző időtartamot, amelyen belül érkező ajánlat esetében az ajánlat megtételének időpontjában az elektronikus árlejtés új szakasza kezdődik. Az értesítésnek ebben az esetben tartalmaznia kell az új szakasz befejező időpontját,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

Indokoláskérés kirívóan alacsony árra elektronikus árlejtés esetén

Kérdés: A Kbt. 121. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti nyílt eljárást folytatunk elektronikus árlejtéssel. Az egyik ajánlat több mint 20 százalékkal eltér a becsült érték összegétől, de a többi ajánlathoz képest is alacsonyabb árakat tartalmaz. Ilyen esetben, hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő? Az árlejtés előtt indokolást kér be, tekintettel arra, hogy csak az érvényes ajánlatot tevők vehetnek részt az árlejtésen, avagy az árlejtés után kéri be az indokolást? Esetleg előtte és utána is indokolást kér be? Amennyiben árlejtés előtt is rá kell kérdezni, az indokolás kérésénél egyúttal közölni kellene a becsült értéket és a rendelkezésre álló anyagi fedezetet is minden ajánlattevővel – ellentétben a kormányrendelet szövegével, mely szerint csak az árlejtés után kell ezeket ismertetni?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő úgy dönt, hogy az ajánlatoknak a közbeszerzési törvény 63. § (4) bekezdése szerinti értékelését követően elektronikus árlejtést kíván lefolytatni, köteles ezt a tényt az eljárást megindító hirdetményben jelezni – kormányrendelet 18...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.
1
37
38
39
67