Alapajánlat kötelező beadása alternatív ajánlattétel esetén

Kérdés: Következik-e a Kbt.-ből, hogy alternatív ajánlat megengedése esetén kötelező alapajánlatot is beadni?
Részlet a válaszából: […] ...legelőnyösebb ajánlat kiválasztására irányuló bírálatiszempontot [Kbt. 57. § (2) bekezdésének b) pontja] alkalmazza az eljárásban.Az 50. § (3) bekezdése szerint többváltozatú ajánlattétellehetősége esetén az ajánlatkérőnek az ajánlati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.
Kapcsolódó címkék:  

Az "egyéb módon nem megfelelőség" értelmezésének pontosítása

Kérdés: Egyértelműsítik-e a módosítással a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontjában szereplő "egyéb módon nem felel meg..." megfoghatatlan, illetve bármire ráfogható értelmezésű szövegrészt, amely jelentős "egyéni értelmezésű" kizáró ok a pályázatok elbírálásában, és a visszaélések melegágyát kínálja fel? Egyébként a gyakorlatban mit értünk a fenti szóhasználaton?
Részlet a válaszából: […] ...azösszeférhetetlenségi követelményeknek [Kbt. 10. §-ának (3) és (5) bekezdése];– az ajánlattevőt, illetőleg alvállalkozóját az eljárásbólkizárták;– az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzés értékének tízszázalékát meghaladóan igénybe vett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.

Ár-, illetve díjcsökkentés következtében irreálisan alacsony ár miatti kizárás jogszerűsége

Kérdés: Könyvvizsgálói szolgáltatás közbeszerzési eljárás keretében történő beszerzésekor az egyik könyvvizsgáló 1,6 millió forintos ajánlatot tett. Ezzel ő volt a harmadik legalkalmasabb pályázó. A bírálati szempont a legalacsonyabb ár volt. A legjobb ajánlat 780 ezer forint volt. A tárgyalás során az 1,6 millió forintot ajánló 600 ezer forintos ajánlatot tett. Írásban kértük az irreálisan alacsony ár magyarázatát – amelyben egyébként számszaki hibát vétett, ezért kizártuk. Megtámadhatná az eljárást? Nem volt módunk egy ilyen árcsökkenés esetén irreálisan alacsonynak minősíteni az árat? A szolgáltatás díja ilyen drasztikus mértékű csökkentésének indoka egyébként az volt, hogy vonzódik a művészetekhez, ezért mindenáron közalapítványunkat akarja ellenőrizni. Ez objektív?
Részlet a válaszából: […] ...– a rendelkezésünkreálló adatok alapján – jogszerűen zárta ki az ajánlattevőt. Természetesen a jogorvoslat lehetősége egyszerű eljárásesetén is nyitva áll az ajánlattevő előtt, tehát a rendelkezésre álló 8 napalatt megtámadhatja az eljárást. [A Kbt. 323...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.
Kapcsolódó címkék:  

Összességében legelőnyösebb ajánlat tervpályázati eljárásban

Kérdés: Az ajánlati ár megbontásának magyarázata nálunk: egy tervpályázati eljárás lebonyolítása után kötelező a nyertes pályázóval szerződést kötni, ugyanakkor vele hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást kell lefolytatni, és az összességében legelőnyösebb ajánlatot kell értékelni. Ebben az esetben mi lehetne az összességében legelőnyösebb ajánlat, ha csak egy ajánlattevő lehet?
Részlet a válaszából: […] ...tervpályázati eljárás lefolytatását szerződéskötés zárja,ennek keretében nem lehet áttérni más eljárásra – a Kbt. 41. §-ának (3)bekezdése értelmében –, amely esetünkben – amennyiben jól értjük a kérdést -hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lenne....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.

Egyszerű eljárásban alkalmazandó szabályok értelmezése

Kérdés: Ha az egyszerű eljárásnál a "megfelelően alkalmazandó szabályokat" úgy értelmezzük, hogy egyéb Kbt.-szabályok nem is alkalmazhatók (például ajánlati biztosíték), akkor például a kizáró okokról szóló nyilatkozatokat sem lehet kérni (vagy igazolásokat stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...kérdező vélhetően a Kbt. 300. §-ának (6) bekezdéséregondolt, amelynek értelmében az egyszerű közbeszerzési eljárásban a 48. §(2)–(3) bekezdése, az 52. §, az 56. §, az 57. § (1)–(2) bekezdése, (3)bekezdésének a)-b) pontja és (4)–(5) bekezdése,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.

Pótmunka elszámolásának lehetősége hiányos tervdokumentáció esetén

Kérdés: Ha az ajánlatadás időszakában nem áll rendelkezésre megfelelő szintű tervdokumentáció, de az ajánlatkérő ragaszkodik a komplett teljes ár megadásához, teljességi nyilatkozat aláírásához, jogában áll-e az ajánlatkérőnek benyújtani igényét pótmunka-elszámolásra, ha csak később, a kivitelezés idején bocsát az ajánlatkérő rendelkezésre megfelelő szintű kiviteli tervdokumentációt, és abban olyan munkák is szerepelnek, amelyek az ajánlati tervben nem voltak megállapíthatóak?
Részlet a válaszából: […] ...azonban a figyelmet arra, hogy a Kbt. 125. § (3)bekezdésének a) pontja értelmében az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásoseljárást alkalmazhat, ha – a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előrenem látható körülmények miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.
Kapcsolódó címke:

Centralizált árubeszerzés megvalósítási módja

Kérdés: Közszolgáltató ajánlatkérőnek 51 százalékban külföldi tulajdonosa van. A tulajdonos centralizálni szándékozik egy beszerzést (árubeszerzés). Még nem eldöntött, hogy milyen formában: önálló társaság, holding stb. A közszolgáltató ajánlatkérőnek 50 millió forint feletti árubeszerzés esetén a Kbt.-t alkalmaznia kell (nemzeti rezsim). Kérdéseink: 1. A tulajdonos szándéka milyen viszonyban áll a Kbt.-vel? Megvalósíthatja-e a Kbt. megsértése nélkül a kérdés szerinti szándékát?
Részlet a válaszából: […] ...el nem érő értékű – beszerzési tárgy együttes értéke miatt aközösségi rezsimre vonatkozó fejezet szerinti közbeszerzési eljárást kelllefolytatni, nem minősül a közbeszerzési törvény megkerülésének az, ha azegybeszámított értékű beszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.

2007. évre vonatkozó beszerzések megindíthatósága

Kérdés: A Kbt. 181. §-ának (1) bekezdése szerint a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű összes áru- és szolgáltatásbeszerzésekről – ha annak becsült összértéke eléri vagy meghaladja a 450 000 eurót – minden év április 15. napjáig időszakos előzetes tájékoztatót köteles készíteni az elkövetkezendő, legfeljebb 12 hónapra az ajánlatkérő. Indítható-e például most új, 2007. évi szolgáltatásra előzetes tájékoztatás, majd keretmegállapodásos eljárás, vagy meg kell várni 2006. január elsejét? (Indokolt lenne most belevágni, hisz négy lépcsőben jutunk majd el a 2007. január 1-jétől teljesítendő szolgáltatási szerződésig, és ez 9-10 hónapot igényel még akkor is, ha minden a terv szerint alakul.)
Részlet a válaszából: […] A törvény nem tiltja az előzetes összesített tájékoztatóelőző évben történő közzétételét. A jövőben a közzétételi kötelezettségvárhatóan megszűnik, de jelen törvény hatálya alatt az április 15-evéghatáridőként értékelhető. Az ajánlatkérő előrelátása a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.
Kapcsolódó címke:

Helyettesíthetőség, adatcsere hiánypótlási eljárásban

Kérdés: Az ajánlati felhívásban alkalmasságot kizáró okként van előírva, hogy a munkát irányító személy felsőfokú végzettséggel rendelkezzen. Az ajánlattevő középfokú végzettségű személyt nevez meg. Hiánypótlás keretében a középfokú végzettségű személy helyett más, felsőfokú végzettségű személyt megnevezhet-e az ajánlattevő? A hiánypótlási felhívásban ezt közölheti-e ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlással kapcsolatosan előrebocsátjuk, hogy errecsak akkor van lehetőség, ha ajánlatkérő az ajánlati felhívásban ezt a Kbt. 83.§-ának (2) bekezdése szerint lehetővé tette. A jelzett esethez hasonlóesetekben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatai alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.
Kapcsolódó címke:

Tevékenységi kör módosítása hiánypótlási eljárásban

Kérdés: A cégkivonatban a cég tevékenységi köre módosítható-e a Kbt. alapján eljárás hiánypótlása keretében?
Részlet a válaszából: […] ...cég tevékenységi köre cégbírósági eljárásban az 1997. éviCXLV. törvény alapján módosítható, az ott meghatározott előírások szerint. Acégkivonat mindig a cég aktuális állapotát mutatja be, és igazolja – egyebekmellett – a cég tevékenységi köreit.A fentiek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.
1
376
377
378
442