4430 talált cikk az eljárás kifejezésre

Kérdés: Nemzeti értékhatárt el nem érő pályázat esetén lehetséges-e az, hogy a kiíró csak három jelentkezőt kér fel ajánlatadásra? Kérdésem, hogy az esélyegyenlőség és a verseny tisztaságát sérti-e az, ha egy negyedik cég tudomást szerez a kiírásról, de nem engedik ajánlatot tenni, mondván, hogy a kötelező három pályázó már megvan? [Mondanom sem kell, hogy a kiválasztott három jelölt alkalmasságát senki sem vizsgálja, így lehetséges 70 M Ft-ig bármit kiírni (építési beruházás), és odaadni a kiválasztott cégnek egy kis ügyeskedéssel.]

Kérdés: Milyen érdeke fűződhet az ajánlattevőnek az irreálisan alacsony árhoz? (Túl azon, hogy nyerhet vele, mert akkor annyiért is kell teljesítenie.)

Kérdés: Várhatóak-e új kivételek a Kbt. hatálya alól?

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő olyan kizárási okot fogalmaz meg a kiírásban, amelyből egyértelműen látható, hogy az adott közbeszerzési eljárás konkrét, előre meghatározott ajánlattevőre lett kiírva?

Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?

Kérdés: Az ajánlati felhívásban alkalmasságot kizáró tényezőként szerepel, ha ajánlattevő nem rendelkezik 1 fő építésvezetővel, aki szerepel a műszaki vezetők névjegyzékében, továbbá rendelkezik 10 éves szakmai gyakorlattal és az angol nyelv tárgyalóképes ismeretével. Az eljárás nyelve magyar – igaz tény, hogy európai uniós támogatásból finanszírozott a beruházás. Nem ütközik-e a Kbt. 1. §-ának (2) bekezdésébe az idegen nyelv tárgyalóképes ismeretének kritériuma?

Kérdés: Építési beruházások esetében milyen kizáró okokat határoznak meg a jogszabályok, elsősorban a Kbt.?

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?

Kérdés: A 15/2004. IM rendelet szerinti 16. számú melléklettel kapcsolatban egyik kollégánknak a következő észrevétele van: IV. 3. Adminisztratív információk; IV. 3.2. A dokumentáció beszerzésének feltételei esetében – tekintettel arra, hogy a nyílt, illetve a kétfordulós eljárások esetében is ez a minta használandó – zavaró, mivel csak a "beszerzésének határidejéből" derül ki, hogy ez az ajánlati vagy a részvételi szakaszra vonatkozik. Igaz, hogy a rendelet kitöltési útmutatójában ezen pont esetében is pontos leírás található, ennek ellenére az a véleményem, hogy ez a potenciális ajánlattevőknek, illetve jelentkezőknek nehézséget okozhat, ezért kollégánk javaslata a következő: 1. Hasonlóan a IV. 3.3. ponthoz, szerepeltetni kellene a zárójelben a következőt: attól függően, hogy nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos-e az adott közbeszerzési eljárás. 2. Az éppen "aktuális" eljárásra vonatkozó dokumentáció adatait határozzák meg – nyílt eljárás esetében az ajánlati dokumentációra, kétszakaszos eljárás esetében a részvételi dokumentációra –, ennek megfelelően a kétszakaszos eljárások esetében az "Egyéb információk" között a második ajánlattételi szakasz dokumentációjára vonatkozó adatok kerüljenek megadásra. Lehetséges a felvetés megvalósítása?

Kérdés: Az ajánlatkérő ajánlati felhívását egy nappal a beadási határidő előtt visszavonta. Bizonyítható, hogy az ajánlati dokumentáció ekkor már össze volt állítva, a szükséges igazolásokat az ajánlattevő beszerezte, a sokszorosítás megtörtént. Az ajánlat összeállítása – hiszen minden igazolást fizetni kell – megközelítően százezer forintba került az ajánlattevőnek. Jogosan követelheti-e az ajánlattevő költségeinek megtérítését ilyen esetben?