264 talált cikk az eljárási cselekmény kifejezésre

Kérdés: Hogyan kell eljárnia az ajánlatkérőnek akkor, ha egy ajánlattevő az ajánlatát egyéb kommunikáció keretében nyújtja be az ajánlattételi határidő előtt 2 nappal?

Kérdés: Egy árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárásunkban iratbetekintést követően előzetes vitarendezési kérelmet nyújtottak be, mert a kérelmező véleménye szerint a nyertes és a második helyezett ajánlattevő a műszaki leírásnak nem megfelelő szakmai ajánlatot nyújtott be. Ajánlatkérőként megvizsgáltuk a kérelmet, és végül az első helyezett ajánlattevőnek hiánypótlást küldtünk, a második helyezett ajánlattevőre vonatkozó megállapításokat viszont nem tartottuk megalapozottnak. Véleményük szerint hogyan kell a válaszadási határidőt számítani ebben az esetben?

Kérdés: Az új összeférhetetlenségi szabályok csak az eljárás előkészítését, az ajánlatok és részvételi jelentkezések bírálatát és a közbeszerzési eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát nevesíti az összeférhetetlenségi nyilatkozattételre vonatkozóan. A módosítás azt jelenti-e, hogy ajánlatkérőként most már nem kell összeférhetetlenségi nyilatkozatot kérnünk a többi cselekményre vonatkozóan?

Kérdés: Az Integritás Hatóság a bűncselekmény miatt kizártak listáját csak az uniós források költése vonatkozásában vizsgálja? Ezt nem tudom értelmezni, hiszen csak uniós források vonatkozásában rendelkezik hatáskörrel.

Kérdés: A Kbt. 53. § (6) bekezdése alapján: "Feltételes közbeszerzés indítható akkor is, ha az ajánlatkérő támogatásra irányuló igényt (pályázatot, projektjavaslatot, támogatásiszerződés-módosítást vagy változásbejelentést) nyújtott be vagy fog benyújtani – függetlenül attól, hogy sor került-e már a támogatás pályázati felhívásának megjelenésére –, és az ajánlatkérő a támogatásra irányuló igény el nem fogadását, vagy az igényeltnél kisebb összegben történő elfogadását olyan körülménynek tekinti, amely miatt az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja." Ennek alapján helyesen jár-e el az ajánlatkérő, amennyiben egy pályázati felhívás megjelenéséhez köti a közbeszerzési eljárás eredményességét, és ha az nem jelenik meg az eljárás összegzésének megjelenéséig, megköti a szerződést, és a szerződés hatálybalépését köti a pályázati felhívás megjelenéséhez? Amennyiben igen, jól értjük-e, hogy ilyen jellegű szerződést hatályba léptető feltétellel nem folytatható le verseny-újranyitásos eljárás a KH állásfoglalása alapján?

Kérdés: A 473/2022. ügy értelmében a DB szerint a szerződés megkötése alóli kimentésnek is az EKR-ben kell történnie. Miért? Ezt mi alapozza meg? Előírhatja ezt az ajánlatkérő?

Kérdés: Az Integritás Hatóságnak lesznek feladatai a közbeszerzésekkel kapcsolatban. A Kbt.-ben ez hogyan jelenik meg? Vagy csak a "saját törvényéből" olvasható ki, mire lesz jogosult?

Kérdés: Az ajánlattevő egyéb kommunikáció keretében az ajánlata visszavonásáról nyilatkozott, azonban az ajánlat visszavonására irányuló eljárási cselekményt az EKR-ben nem végezte el. Az ajánlatkérőnek fel kell erre szólítania az ajánlattevőt egyéb kommunikáció keretében, vagy érvénytelenítheti az ajánlatot az ajánlattevő nyilatkozata alapján?

Kérdés: Az ajánlatkérő követhetetlenül ír ki hiánypótlásokat, és végül össze is keveri azokat a 69. § (4) szerinti felhívással. Van-e arra lehetőség, hogy ezekre a választ egy darab eljárási cselekménnyel adjuk be, és ne kelljen többet megnyitni az EKR-ben?

Kérdés: Az ajánlattevő az ajánlattételi határidőben ajánlatot nyújtott be az EKR-ben, majd ezt követően visszavonta azt, valamint úgy nyilatkozott, hogy tudomásul veszi az ajánlata érvénytelenné nyilvánítását. Mindezek alapján az ajánlatkérő megállapította, hogy az ajánlattevő ajánlata a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján érvénytelen, tekintettel arra, hogy annak visszavonása sérti a Kbt. 81. §-ának (11) bekezdésében előírt ajánlati kötöttséget. Az érvénytelenítés jogcíme: Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pont: egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezés és az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai követelményeit. Ez miért nem ütközik a Kbt.-be, amikor erre a lehetőségre külön eljárási cselekmény is létezik az EKR-ben?