Ár-érték alapú értékelési szempontok kialakítása

Kérdés: Milyen európai szabályok vonatkoznak arra az esetre, ha kötelező nem csak áralapú értékelési szempontokat alkalmazni? Egy ajánlatkérőnek milyen irányt kell követnie, mi szabja meg, hogy milyen nagy a mozgástere, amikor nemcsak áralapú, hanem ár-érték alapú értékelési szempontot kell meghatároznia?
Részlet a válaszából: […] Az irányelvek alapján implementált hazai jogszabály és az Európai Bizottság guideline-jai mellett az Európai Unió esetjoga nyújt a legtöbb segítséget annak megítéléséhez, hogy milyen értékelési részszempontok alkalmazhatók az ár mellett. Az egyik legérdekesebb ezek közül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Kizáró okok és alkalmassági követelmények igazolásának rendje

Kérdés: A Kbt. 69. §-ának (4) és (5) bekezdése – a jogszabály szövege – nem tartalmazza a ciklikusságot, azonban a jogszabály szellemével és az általános bírálati kötelezettséggel ellentétes, hogy két eredménytelen igazolási kísérlet után befejezzem az eljárást. Ebben az esetben a két rendelkezést szó szerint kell alkalmazni, vagy az általános elvekre hivatkozással a második eredménytelen próbálkozás után – újraértékelést követően – harmadszor is van lehetőség igazolásbekérésre úgy is, hogy ez nem szerepel a jogszabály szövegében?
Részlet a válaszából: […] A bírálatra vonatkozó, a közbeszerzési törvény alábbiakban ismertetendő 69. §-ának (4) és (5) bekezdése valóban azt írja elő, hogy főszabályként a legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt kell felhívni a kizáró okok és alkalmassági követelmények, egyéb kritériumok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.
Kapcsolódó címkék:    

Második legkedvezőbb ajánlat megnevezésének feltétele

Kérdés: Jól értelmezem, hogy a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerinti igazolás esetén lemond az ajánlatkérő a második legkedvezőbb ajánlat kihirdetésének lehetőségéről? Ezt a lehetőséget a 69. § (6) bekezdése tartalmazza, és a (4) és (5) bekezdésekben nincs szó második legkedvezőbb ajánlatról.
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a közbeszerzési törvény 69. §-ának (4) bekezdése esetében, mikor az ajánlatkérő az első ajánlattevőt kéri fel kizáró okokra, alkalmassági követelményekre vonatkozó igazolásai benyújtására, valóban ki van zárva a második legjobb ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Egységes európai közbeszerzési dokumentum ajánlattevők rendelkezésére bocsátásának módja

Kérdés: Az egységes európai közbeszerzési dokumentumban az ajánlatkérő nem töltött ki semmit. Kitölthetem helyette ajánlattevőként?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 57. §-a az alábbiakban ismertetendő rendelkezésében az egységes európai közbeszerzési dokumentum mintájának rendelkezésre bocsátásáról szól, ami egyben azt is jelenti, hogy elvi értelemben az ajánlatkérő üres dokumentumot is bocsáthat az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Dokumentáció letöltésének feltételhez kötése

Kérdés: Megtehetem-e ajánlatkérőként, hogy a dokumentáció letöltését regisztrációhoz kötöm? (Csak az e-mail-címet kell megadni, oda érkezik egy e-mail, és már hozzá is tud férni az ajánlattevő a dokumentációhoz, tehát automatikus az eljárás.)
Részlet a válaszából: […] Amennyiben valódi korlátot nem jelent az ajánlattevő számára az információhoz jutás, mely összhangban van a Kbt. 57. § (1)–(2) alábbi bekezdéseivel, úgy a regisztráció alkalmazható. Lényeges tehát, hogy közvetlen adatelérés történhessen, és aránytalan nehézséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Bírálat szakaszai nemzeti rezsimben

Kérdés: Ajánlatkérőként valóban szükséges nemzeti rezsimben is két részre bontanom a bírálatot, annak ellenére, hogy e nélkül sokkal gyorsabb lenne az értékelés?
Részlet a válaszából: […] A nemzeti rezsim szabályai között a közbeszerzési törvény 114. §-a egyértelműen utal a közösségi rezsimnek a törvény 69. §-ában megfogalmazott bírálati szabályára. Ennek értelmében először valóban a nyilatkozati elv alapján kell az Egységes Európai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.

Hiánypótlás kizártsága

Kérdés: Az új Kbt. szerint mi az, ami nem hiánypótolható?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlási szabályokat a Kbt. 71. §-a tartalmazza. A kérdés szempontjából releváns rendelkezések az alábbiak:– az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő és részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Védett műhely minőség-ellenőrzése

Kérdés: Az új Kbt. alapján indítandó közbeszerzésünket védett műhelyek számára kívánjuk fenntartani. Korábbi, hasonló eljárásaink során az eljárásban a régi Kbt. által hivatkozott "jogszabályban meghatározottak" szerint, azaz a 302/2006. kormányrendelet szerint folytattuk le, figyelembe véve a Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatóját (KÉ. 2014. évi 109. szám) is. A védett műhely "státusz" igazolására a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal igazolását kértük a kormányrendelet 5. §-a (4) bekezdésének megfelelően. Kérdésünk, hogy véleményük szerint továbbra is alkalmazható-e a 302/2006. kormányrendelet annak ellenére, hogy a felhatalmazó rendelkezés – többszörösen – hatályon kívül került, és az új Kbt.-ben már hivatkozás sincs a "külön jogszabályra"? (Az új Kbt. csak a védett műhely fogalmát határozza meg, de az nem egyértelmű, hogy ajánlatkérő a védettműhely-minősítést az eljárás során miként ellenőrizhetné.)
Részlet a válaszából: […] Sajnálatos módon az érintett kormányrendelet még valóban a 2003. évi CXXIX. törvény 404. § (1) bekezdése m) pontjának felhatalmazása alapján született, amely a következők szerint szól.Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben szabályozza a védett foglalkoztatók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.
Kapcsolódó címkék:  

Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.
Részlet a válaszából: […] A nemzeti eljárásrendben irányadó szabályokat a Kbt. 114. §-a tartalmazza az alábbiak szerint:– az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jogosult a 62-63. § szerinti kizáró okok közül egynek vagy többnek a közbeszerzési eljárásban való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Becsült érték és alkalmazandó jogszabály versenyújranyitásnál

Kérdés: A központi közbeszerzésekkel kapcsolatos 320/2015. kormányrendelet szerint a nettó 8 millió forint alatti versenyújranyitással vagy írásbeli konzultációval megvalósuló beszerzések tekintetében fontos változás, hogy már előzetes engedélykérés nélkül is lefolytatható az eljárás, az érintett szervezet azonban negyedévente adatszolgáltatást köteles teljesíteni az ilyen típusú beszerzésekről. Ilyen esetben mit kell becsült érték alatt érteni? Az egész év során beszerzendő termékek nettó árát kell egybeszámítani, vagy csak az adott eljárásban (versenyújranyitás) beszerzendő áruk értékét? További kérdésem, hogy a versenyújranyitásoknál az új Kbt. szerint kell az eljárást lefolytatni, vagy a keretszerződésben meghatározottak szerint?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 320/2015. kormányrendelet 6. §-a két részre osztja az ellenőrzendő eljárások körét. Az (1) és (2) bekezdés esetében a közvetlen eljárás-ellenőrzés dominál, míg a (4) és az (5) bekezdés csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.
1
28
29
30
51