Találati lista:
211. cikk / 641 Be nem jelentett alvállalkozó igényérvényesítésének kezelése
Kérdés: Egy építési beruházás kivitelezése során a nyertes ajánlattevő nem jelentett be alvállalkozót, és a benyújtott számlában sem jelezte, hogy annak van alvállalkozói tartalma. Ugyanakkor írásban megkeresett minket egy helyi kkv, és jelezte, hogy az érintett beruházásban alvállalkozó volt, és a nyertes ajánlattevő nem hajlandó a munkájának ellenértékét kifizetni. Alvállalkozói tevékenysége semmilyen dokumentumban (például építési napló) nem jelenik meg, csupán a nyertes ajánlattevő felé benyújtott számlájával tudja az alvállalkozó igazolni a közreműködését. Milyen lehetőség van ilyenkor az ajánlatkérő kezében? Hogyan járhatunk el?
212. cikk / 641 Szerződés részét képező ajánlat nyilvánosságra hozatala, feltöltése
Kérdés: Ha a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés szövege úgy rendelkezik, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata elválaszthatatlan része a szerződésnek, akkor a szerződés nyilvánossága alapján az ajánlat üzleti titok keretében nem védett részét is nyilvánosságra kell hozni? Fel kell tölteni a szerződéssel együtt a Hatóság adatbázisába, illetve, például közérdekű adatigénylés keretében, a megkért szerződéssel együtt meg kell küldeni az igénylő részére?
213. cikk / 641 Közbeszerzési terv alakisága
Kérdés: Egy előadáson azt hallottam, hogy a közbeszerzési terv formátuma kötelező lesz, és azt közzé is kell tenni. Ezt azonban nem találom a törvényben, pontosabban a közzététel most is benne van. Milyen szabályt kell követni?
214. cikk / 641 Alkalmassági szempont előírása
Kérdés: A felhívásban az ajánlatkérő csak az egyik árbevételi követelményt, azaz a teljes árbevételi követelményt írja elő, miközben igazolásnál mindkettőt, azaz a közbeszerzés tárgya szerinti árbevételt és a teljes árbevételt is kéri. Mi ilyenkor a teendő? Ebben az esetben mi az erősebb, az előírás vagy az igazolás a hirdetményben?
215. cikk / 641 Szakemberigény limitálása uniós projektben
Kérdés: Uniós projektben nem engedték számunkra, hogy az összes szakemberigényünket megjelöljük, emiatt le kellett csökkenteni néhány fontosabb szakemberre. Van lehetőség másként csoportosítani, vagy más megoldást választani, esetleg szerződéskötési feltételként előírni mégis további szakembereket?
216. cikk / 641 Kötbér alkalmazása mint értékelési szempont
Kérdés: EU-s forrás esetében mindig kifogásolja a közreműködő szervezet, hogy a kötbér értékelési szempontként semmilyen mértékig nem alkalmazható. Volt hirdetményünk, ahol a hirdetmény-ellenőrzés sem engedte. Van azonban egy eljárás, ahol nincs EU-s forrás, és minden további nélkül maradhatott a kötbér az ár mellett mint minőségi értékelési szempont. Abban az esetben, ha eredményes lesz az eljárás, és sor kerül szerződéskötésre, a fentiek miatt megtámadható lesz?
217. cikk / 641 Referencianyilatkozat hiánya
Kérdés: A részvételi jelentkezésben az ajánlattevő elfelejtett az egyik referenciáról nyilatkozni. Okoz-e ez később problémát az ajánlattételi szakaszban?
218. cikk / 641 Értékelési és alkalmassági szempont elválasztása
Kérdés: Az értékelési szempont a szakember tapasztalata úgy, hogy közben az alkalmasságban is ugyanez a feltétel szerepel egy meghatározott tapasztalattal, ami felett az ajánlatkérő értékeli annak mértékét. Lehet ezt egybemosni? Nem kell különválasztani az értékelési szempontot és az alkalmasságot? Nincs itt átfedés? Nem számszakilag, hanem mert ugyanannak a szakembernek a tapasztalatára vonatkozik? Ha igen, akkor hogyan kell hiánypótolni, ha esetleg hiányosság merül fel?
219. cikk / 641 Adatbázis vizsgálata vagy igazolás kérése közösségi rezsimben
Kérdés: Ajánlatkérőként statisztikai állományi létszámot írtunk elő közösségi rezsimben. Mikor kell adatbázist vizsgálni és/vagy igazolást kérni, az EEKD-val együtt, vagy az értékelés végén?
220. cikk / 641 Időbélyegző mint feltétel elektronikus aláírás alkalmazásánál
Kérdés: Amennyiben elektronikus aláírást alkalmazok, szükséges-e hogy időbélyegző is legyen a dokumentumon?
