Ajánlatkérő ellenőrzése

Kérdés: Hogyan ellenőrizheti az ajánlatkérő a referenciák esetében, hogy a nem magyarországi illetőségű szerződést kötő másik fél a 24/2014/EU irányelv szerinti ajánlatkérőnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...nem minden uniós tagállamban van ajánlatkérői lista, így a leggyakrabban a TED-en közzétett hirdetmények alapján történik az ellenőrzés. Ez alapján általában megállapítható az ajánlatkérő közbeszerzési státusza. Ennek hiányában ajánlattevői nyilatkozatot kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.

Kbt. 75. § (1) bekezdés f) pontja szerinti eredménytelenségi ok alkalmazásának időkorlátja

Kérdés: A Kbt. 75. § (1) bekezdésének f) pontja új eredménytelenségi okot vezetett be. Ez az eredménytelenségi ok milyen időkorlátok között alkalmazható, azaz mikor élhet ezzel az ajánlatkérő? Együtt értelmezendő ez a Kbt. 79. §-ának (4) bekezdésével, vagy az ellenőrzésre jogosult szerv döntését követően bármely esetben alkalmazható? Mi a teendő az időközben már esetlegesen megkötött szerződéssel?
Részlet a válaszából: […] ...– egyebek mellett – akkor, ha a közbeszerzéshez támogatást nyújtó vagy a közbeszerzések jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzését végző szerv megállapítása szerint súlyos jogsértés történt, és a közbeszerzési eljárás szabályai szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.

Ellenőrzést végző szerv jogszabálysértése

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ellenőrzést végző szerv sért Kbt.-t? Ajánlatkérőként a központi ellenőrzés alá tartozunk. Nem először követelik olyan tételek javítását, melyek nem szerepelnek az eljárási dokumentumokban, tehát eleve vitaalapot képez. Most az ellenőrző ügyvédi iroda kiküldte egy másik ajánlatkérőnek az anyagot, vélhetően összekeverték. Mi ilyenkor a teendő? Ez nem meríti ki az összeférhetetlenségi szabályt a Kbt. szerint, vagy nem sérti a verseny tisztaságát?
Részlet a válaszából: […] ...más ajánlatkérőre nem tartozik, hiszen esetleg nem megfelelő színben tünteti fel az ajánlatkérőt, vagy olyan tartalmat közöl, mely az ellenőrzés alá nem támasztott szempontjait is tartalmazza, abban az esetben valójában a verseny tisztaságának sérelme sem állapítható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.

Ismételt hiánypótlás lehetősége

Kérdés: Lehet-e újra ugyanazt hiánypótoltatni? Mi zárja ezt ki? Mi történik, ha mégis újra hiánypótoltatom ugyanazt a kérdéskört, annak ellenére, hogy már egyszer kértem? (Legfeljebb eljárásjogi hibát vétek, de lesz egy érvényes ajánlat az eljárásban.)
Részlet a válaszából: […] ...gyakori kockázatvállalása, ha például a legalacsonyabb árat kínáló ajánlattevőt pótoltatják újra. Ennek elsősorban az az oka, hogy az ellenőrzés során nem kívánnak szabálytalanság miatt kedvezőtlenebb helyzetbe kerülni, ezért nem pontosan ugyanarra, de valójában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 12.

Súlyos jogsértés megállapítására jogosult szervezet a Kbt. 75. § (2) bekezdése f) pontjának alkalmazásában

Kérdés: A súlyos jogsértés miatti eredménytelenné nyilvánítás jelentheti-e azt, hogy jogorvoslati fórum nem döntött az ügyben, csak az ellenőrzést végző szervezet gondolja úgy, hogy ez a jogsértés megtörtént? Hiszen eredménytelenséget nehezen keletkeztethet egy olyan vélelem, melyet egy szerv állapít meg, és amely ellen jogorvoslatnak az ajánlatkérő részéről nem is volt helye. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...nyilváníthatja az eljárást, ha a közbeszerzéshez támogatást nyújtó vagy a közbeszerzések jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzését végző szerv megállapítása szerint súlyos jogsértés történt, és a közbeszerzési eljárás szabályai szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 12.

459/2016. kormányrendelet hatálya

Kérdés: A helyi önkormányzatok alanyaik-e a 459/2016. kormányrendeletnek? Van-e kötelezettségük a helyi önkormányzatoknak az 1 000 000 Ft feletti beszerzéseik esetén, a rendelet alapján három árajánlat beszerzésére?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési értékhatárok alatti értékű beszerzések megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos szabályokról szóló 459/2016. kormányrendelet alanyi hatálya az alábbi szervezetekre terjed ki:A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 12.

Kizáró ok alkalmazásának időpontja

Kérdés: Mikortól számít a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok? Amikor az ajánlattevő aláírja az ajánlatot, amikor az ajánlattételi határidő lejár, amikor az ajánlatkérő ellenőriz a bírálat során, vagy amikor az összegezést megküldjük, esetleg a szerződést megkötjük? És ha esetleg később történik súlyos szerződésszegés, akkor meg is kell szüntetnem a szerződést?
Részlet a válaszából: […] Az új, a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok szerint az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt, alvállalkozót, alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplőt, ha súlyosan megsértette a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Megállapodás szakértő közreműködéséről

Kérdés: Megállapodhat-e (ún. előszerződéses okiratban) az ajánlattevő és a vele az ajánlat benyújtásának időpontjában munkaviszonyban még nem lévő, a 321/2015. kormányrendelet 21. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti, alkalmasságot igazoló szakértő egybehangzóan úgy, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén egymással munkaszerződést fognak kötni? Ilyen okirat birtokában mentesül-e a szakértő az erőforrást biztosító szervezetre vonatkozó előírások (leginkább a saját EEKD-dokumentum benyújtása) teljesítése alól?
Részlet a válaszából: […] ...és megbízhatóságra tekintettel lehet megítélni – igazolható azoknak a szakembereknek (szervezeteknek) – különösen a minőség-ellenőrzésért felelősöknek – a megnevezésével, képzettségük, szakmai tapasztalatuk ismertetésével, akiket be kíván vonni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Mód1. tv. rendelkezéseinek alkalmazása a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban

Kérdés: A 2016. évi CLX. törvény (Mód1. tv.) 48. §-a rendelkezésének megfelelően az eljárásban a Kbt.-nek a Mód1. tv. által megállapított 62. § (1) bek. q) pontjának rendelkezését is alkalmazni kell azokban a közbeszerzési eljárásokban is, amelyek a Mód1. tv. hatálybalépésekor folyamatban vannak, de a Mód1. tv hatálybalépésének időpontjában az ajánlattételi határidő még nem járt le. A fentiekre tekintettel, a Mód1. tv. hatálybalépését követően a nemzeti eljárásrend szerint megindított közbeszerzési eljárásban a kötelező 62. § (1) bekezdés g)-k), m) kizáró okok mellett az ajánlattevőnek a Kbt. 62. § (1) bek. q) pontjára is be kell nyújtania a nyilatkozatát? Az ajánlatkérő a felhívásban jelezte a q) pont rendelkezésének alkalmazását is.
Részlet a válaszából: […] ...szóló 321/2015. kormányrendelet azonban megkülönbözteti a Kbt. II. és III. rész szerinti igazolási formát, azonban a kizáró oki ellenőrzésről nem szól a nemzeti rezsimben.A kormányrendelet 8. §-a szerint Magyarországon letelepedett ajánlattevő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Tárgyalásos eljárás eredménytelenné nyilvánítása a Kbt. módosítása miatt

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban tettünk ajánlatot január elején. Az eljárást tavaly novemberben indította az ajánlatkérő meghatározott karbantartási szolgáltatás nyújtására vonatkozóan. Eredetileg hárman jelentkeztünk, de csak bennünket kért fel az ajánlatkérő ajánlattételre. Szeretnénk tudni, hogy a Kbt. januári módosítása – miszerint ha nincs legalább két ajánlat, akkor az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítani – vonatkozik-e erre az eljárásra is? Hiába dolgoztunk?
Részlet a válaszából: […] ...két részvételi jelentkezést;– a közbeszerzéshez támogatást nyújtó vagy a közbeszerzések jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzését végző szerv megállapítása szerint súlyos jogsértés történt, és a közbeszerzési eljárás szabályai szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.
1
22
23
24
63