Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...vagylagosan lehetővé teszi a jogszabály, az alábbi tartalommal:"... azoknak a szakembereknek (szervezeteknek) – különösen a minőség-ellenőrzésért felelősöknek – a megnevezésével, végzettségük vagy képzettségük, szakmai tapasztalatuk ismertetésével, akiket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása hivatalból

Kérdés: Ha bizonyos kérelmi elemekre megállapítja a KDB, hogy megkésett, jogsértő, nem kötelező-e saját hatáskörben eljárnia, felhívni a Közbeszerzési Hatóság elnökének a figyelmét a jogsértő eljárásra?
Részlet a válaszából: […] ...ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra:– a Közbeszerzési Hatóság elnöke;– az Állami Számvevőszék;– a kormányzati ellenőrzési szerv;– a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szerv;– a Magyar Államkincstár;– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Kartellkizáró ok igazolása külföldi ajánlattevő esetén

Kérdés: Hogyan igazolja a kartellkizáró okot a külföldi ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 62. § (1) bekezdésének n) és o) pontjai vonatkozásában a kizáró okok igazolásával kapcsolatban a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.

Alkalmasság igazolásában részt vevő teljesítésbe bevonásának ellenőrzése

Kérdés: Az ajánlatkérőnek meddig terjed a felelőssége abban, hogy az ajánlattevő az alkalmasság igazolásában részt vevőt valóban bevonja-e a teljesítésbe? Például, ha előírta, hogy csökkent munkaképességű munkavállalókat kell foglalkoztatnia az ajánlattevőnek, akkor az ajánlatkérő előírhatja-e a szerződésben, hogy ezt a teljesítés során ellenőrizheti?
Részlet a válaszából: […] ...ha a többi ajánlattevő tudta volna, hogy a teljesítés nem ellenőrzik megfelelően, előnyösebb ajánlatot adhatott volna. Praktikusan az ellenőrzés elmaradásának megítélése a közpénz ellenőrizetlen elköltésével tekinthető azonosnak. A Kbt. nem írja tehát explicit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.

Kbt. 73. § (4) bekezdése szerinti követelmények ajánlatkérő általi ellenőrzése

Kérdés: A Kbt. 73. §-ának (5) bekezdésében meghatározott ellenőrzést hogyan kell teljesíteni? Az ellenőrzés megtörténtét a közbeszerzési eljárás során rögzíteni kell, például a BB jegyzőkönyvben?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 73. §-ának (4) bekezdése írja elő, hogy milyen esetben érvénytelen az ajánlattevő ajánlata, a 73. § (5) bekezdés pedig az ajánlatkérő kötelezettségét rögzíti az alábbi tartalommal:– az (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen az ajánlat különösen, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.

Kartellkizáró ok ellenőrzése

Kérdés: A GVH-nál történő ellenőrzésen felül érdemes-e más fórumokon (például az Európai Bizottság versenyjogi döntései között) is ellenőrizni a kartellkizáró okot? Mi a teendő akkor, ha találunk a GVH-felületen vonatkozó tartalmat?
Részlet a válaszából: […] A GVH közbeszerzésikartell-táblázata sajnálatos módon nem teljes értékű, mivel nem minden, a Tpvt. 11. §-ának megsértésével kapcsolatos esetkört tartalmazza, tekintettel arra, hogy a korábbiakban az érintett kizáró ok szűkebb értelemmel (tartalommal) bírt.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.

E-certis használata

Kérdés: A nem magyarországi gazdasági szereplő esetében az ajánlatkérő az E-certis segítségével ellenőrzi a kizáró okok fennállást. Abban az esetben, ha az E-certisben jelzik, hogy a nyilvántartás nem ingyenes, akkor elegendő ezt az oldalt az ellenőrzéshez tenni? Van olyan ország, ahol még nem töltötték fel az igazolásokat, ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy annak az országnak nincs a jogszabályoknak megfelelő nyilvántartása, amit az ajánlatkérőnek kellene ellenőriznie? Az E-certisben ingyenesnek jelölt nyilvántartásokat hosszú keresés után sem találjuk meg a legtöbb esetben, ilyenkor mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] A nem ingyenesen elérhető adatokat az ajánlatkérő nem tudja ellenőrizni, azonban erre szükség lesz a későbbiek során, ha az érintett ajánlattevő a nyertes. Amennyiben egyes országok adatai nincsenek feltöltve, vagy pontatlanok, akkor az ajánlatkérő egyetlen lehetősége, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.

Ajánlatkérő ellenőrzése

Kérdés: Hogyan ellenőrizheti az ajánlatkérő a referenciák esetében, hogy a nem magyarországi illetőségű szerződést kötő másik fél a 24/2014/EU irányelv szerinti ajánlatkérőnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...nem minden uniós tagállamban van ajánlatkérői lista, így a leggyakrabban a TED-en közzétett hirdetmények alapján történik az ellenőrzés. Ez alapján általában megállapítható az ajánlatkérő közbeszerzési státusza. Ennek hiányában ajánlattevői nyilatkozatot kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.

Kbt. 75. § (1) bekezdés f) pontja szerinti eredménytelenségi ok alkalmazásának időkorlátja

Kérdés: A Kbt. 75. § (1) bekezdésének f) pontja új eredménytelenségi okot vezetett be. Ez az eredménytelenségi ok milyen időkorlátok között alkalmazható, azaz mikor élhet ezzel az ajánlatkérő? Együtt értelmezendő ez a Kbt. 79. §-ának (4) bekezdésével, vagy az ellenőrzésre jogosult szerv döntését követően bármely esetben alkalmazható? Mi a teendő az időközben már esetlegesen megkötött szerződéssel?
Részlet a válaszából: […] ...– egyebek mellett – akkor, ha a közbeszerzéshez támogatást nyújtó vagy a közbeszerzések jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzését végző szerv megállapítása szerint súlyos jogsértés történt, és a közbeszerzési eljárás szabályai szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.

Ellenőrzést végző szerv jogszabálysértése

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ellenőrzést végző szerv sért Kbt.-t? Ajánlatkérőként a központi ellenőrzés alá tartozunk. Nem először követelik olyan tételek javítását, melyek nem szerepelnek az eljárási dokumentumokban, tehát eleve vitaalapot képez. Most az ellenőrző ügyvédi iroda kiküldte egy másik ajánlatkérőnek az anyagot, vélhetően összekeverték. Mi ilyenkor a teendő? Ez nem meríti ki az összeférhetetlenségi szabályt a Kbt. szerint, vagy nem sérti a verseny tisztaságát?
Részlet a válaszából: […] ...más ajánlatkérőre nem tartozik, hiszen esetleg nem megfelelő színben tünteti fel az ajánlatkérőt, vagy olyan tartalmat közöl, mely az ellenőrzés alá nem támasztott szempontjait is tartalmazza, abban az esetben valójában a verseny tisztaságának sérelme sem állapítható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.
1
…
23
24
25
…
65