Második helyezett ajánlattevő szerződéskötése

Kérdés: Egy előadáson elhangzott, hogy a második ajánlattevőnek is ítélhető az eljárás, amennyiben az első ajánlattevő árát ajánlja. Számomra nem világos, hogy ezt az értelmezést mi támaszthatja alá?
Részlet a válaszából: […] Az értelmezés nem teljesen helyes, és véleményünk szerint az Európai Bíróság viszonylag friss ítéletének sajátos interpretációjából adódhat, melyet érdemes részletesebben ismertetni.Az Európai Bíróság C-737/22. (BibMedia) ügyében az ajánlattételi felhívásra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

Ajánlati kötöttség tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Ajánlattételi dokumentációban szerepel az alábbi kitétel:
„Az ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy az ÁR-hoz maximálisan 120% ajánlható meg. Amennyiben az ajánlattevő a meghatározott maximum 120%-nál magasabb %-ot ajánl meg, abban az esetben az ajánlatkérő az ajánlatot a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelenné nyilvánítja.” Ezenkívül az Ajánlattételi dokumentációban az AK rögzíti:
„Az ajánlatkérő fenntartja annak a lehetőségét, hogy az első ajánlatok beérkezését követően dönthet úgy, hogy nem tart tárgyalást, hanem a benyújtott ajánlatok bírálatával és értékelésével befejezi az eljárást.”
A bontási jegyzőkönyv szerint születtek azonban 120%-nál magasabb ajánlatok, sokaknál. Az ajánlatkérőnek ki kell(ene)-e zárnia ezeket az ajánlattevőket ebben a fázisban, vagy csak abban az esetben, ha a végső ajánlat adásakor tesznek 120%-nál magasabb ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] A kérdés rendkívül érdekes, hiszen főszabályként tárgyalásos eljárásról van szó, melytől az ajánlatkérő eltérhet, így az ajánlati kötöttségi időpont is azonnal megváltozik. Válaszunkban induljunk ki a tárgyalásos eljárás szabályából, mely alapján csak a végső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

Egyes értékelési szempontok árlejtése

Kérdés: Dönthet úgy az ajánlatkérő, hogy több értékelési szempont közül kizárólag csak az ajánlati ár vonatkozásban folytat le árlejtést? Amennyiben igen, úgy az ajánlattevők ajánlati kötöttsége az árlejtés alá nem eső értékelési szempontokra tett megajánlás vonatkozásában mikortól áll be (ajánlattételkor vagy az árlejtés lezárásakor)?
Részlet a válaszából: […] Technikailag el kell választani azt, hogy az árlejtési rendszerben minden értékelési szempontnak szerepelnie kell, attól, hogy mely szempontokat versenyezteti az árlejtés során az ajánlatkérő. A 424/2017. Korm. rendelet értelmében nem kötelező minden értékelési szempont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

Üzleti titok tartalma

Kérdés: Iratbetekintésen voltunk, ahol a nyertes ajánlattevő árindokolásába szerettünk volna betekinteni. Az ajánlatkérő semmilyen dokumentumot nem mutatott meg, arra való hivatkozással, hogy a nyertes ajánlattevő üzleti titokká nyilvánította a teljes árindokolást. Az ajánlatkérői kérdésekből tudjuk, hogy a teljesítés tervezett napjait, mérnökóráit, a teljesítésben részt vevő szakemberek számát és szakágát is be kellett mutatni a költségek ismertetése mellett. Véleményük szerint lehet költséggel össze nem függő tartalmat üzleti titokká nyilvánítani?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. üzleti titokra vonatkozó szabályai (Kbt. 44. §) között nem találunk olyan korlátozó rendelkezést, hogy kizárólag az ajánlati árral vagy költséggel összefüggő tartalmat lehet üzleti titokká nyilvánítani.Az üzleti titokká nyilvánítás akkor jogszerű, ha– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 7.

Végső ajánlattétel

Kérdés: Minden értékelési szempontra lehet ajánlatot tenni a második tárgyalás után, vagy csak arra, amire az ajánlatkérő megengedi?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalások után végső ajánlattétel következik, ahol minden értékelési szempontra új ajánlattételre nyílik lehetőség. Az ajánlatkérő nem rögzítheti egyik értékelési szempont értékét sem. Tehát az első ajánlat esetében nincs ajánlati kötöttség, hiszen a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

Online tárgyalás

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy az ajánlatkérő, amennyiben tárgyalást hirdetett meg, közben az egyik tárgyalást online tárgyalássá alakítsa? Nem volt részletesen meghatározva a szabály, csak az első tárgyalás formája volt egyértelműen meghirdetve. Ezt megteheti az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalás szabályait az ajánlatkérőnek az alábbiak szerint kell meghatároznia:"87. § (1) Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban meghatározza, hogy a műszaki leírás és a szerződéses feltételek mely elemei jelentik azokat a minimumkövetelményeket, amelyekről nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Online tárgyalás választása

Kérdés: Mi a helyzet akkor, ha a tárgyalás során az ajánlattevő jelzi, hogy nem hajlandó a későbbiekben online tárgyalni, pedig azt az ajánlattevő kezdeményezte? Az ajánlatkérő az eljárási dokumentumokban lehetővé tette az online tárgyalást, melyet az ajánlattevő ugyan elfogadott, de kérdés, hogy kezdeményezésére köteles-e az ajánlatkérő biztosítani is ezt a lehetőséget?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalás szabályait a tárgyalásos eljárás esetében egyértelműen az ajánlatkérő határozza meg a Kbt. 87. § (2) bekezdése alapján:"87. § (2) Az ajánlattételi felhívás tartalmára a 84. § (1) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell, azzal, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Ajánlati biztosíték nyújtása árlejtés esetében

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő árlejtést kíván előírni az ajánlati felhívásban, az ajánlati biztosíték befizetését igazoló dokumentumot az eredeti ajánlat benyújtásával egyidejűleg, vagy az árlejtés lezárásának napján kell benyújtaniuk az ajánlattevőknek, vagy az árlejtés lezárásának napjától számított X munkanapon belül, esetleg ezek valamely kombinációja? Ha igen, mely időpontokban?
Részlet a válaszából: […] A 424/2017. Korm. rendelet értelmében az árlejtés lezárulásáig kell benyújtania az ajánlati biztosítékot [Kbt. 54. § (1) bekezdés], attól függetlenül, hogy nem tudjuk, hogy valójában részt vesz-e az ajánlattevő az árlejtésen.A Korm. rendelet 31. §-a határozza meg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Tárgyalásos eljárás szabályai

Kérdés: Tárgyalhat-e az ajánlatkérő azokról a paraméterekről, melyekkel kapcsolatban már az eljárást megindító felhívásban jelezte, hogy nem minősül tárgyalási alapnak? Módosíthatja-e ezt az álláspontját?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalásra vonatkozó törvényi szabályok értelmében az ajánlatkérőnek kötelezettsége, hogy meghatározza, miről nem fog biztosan tárgyalni. Ennek hiányában minden műszaki és szerződéses feltétel tárgyalási alapot képez. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ezeket az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Minimum két ajánlattevő értelmezése

Kérdés: Amennyiben előírtam a Kbt. 74. § (2) bekezdésének e) pontját, szükséges-e, hogy a tárgyalásos eljárásban végig legyen legalább két ajánlattevőm a végső ajánlattételt beleértve is, vagy elegendő, ha csak az első ajánlat érkezik két ajánlattevőtől? Szerintem vissza lehet élni azzal, ha végig kell a két ajánlattevő.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett előírás az alábbi követelményre vonatkozik, melyek az ajánlatkérőnek az eljárást megindító felhívásban kell megjelölnie, amennyiben úgy dönt:"75. § (1) Eredménytelen az eljárás, ha(2) Az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.
1
2
3
6