Alkalmassági feltétel igazolása

Kérdés: Az ajánlatkérő alkalmassági követelménye a névjegyzékben szereplés követelményét írja elő három szakember kapcsán, ahol tervezés és kivitelezés a beszerzés tárgya. Megfelelően értelmezzük-e ajánlatkérő szerint a jogszabályt, ha hivatkozunk a www.mekon.hu-ra?
Részlet a válaszából: […] A 322/2015. kormányrendelet 8. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő előírhatja a tervezői szolgáltatás tárgya szerint illetékes országos szakmai kamara névjegyzékében szereplés követelményét.Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Adatfeltöltés módja az EKR-ben

Kérdés: Ha egy építési beruházásnál a pdf-típusú dokumentumokban kiadni kívánt tervek mérete sokszorosan meghaladja az EKR 25 MB-os feltöltési korlátját, akkor mi a helyes eljárásmód? Az egyik előkészítés alatt álló ügyben 0,5 GB mennyiség a tervek összessége. Ezt húsz részletben kell feltölteni az EKR-be, vagy közzétehetem az ajánlatkérő honlapján?
Részlet a válaszából: […] Joghatás kiváltására csak az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe feltöltött adat alkalmas, azaz nincs lehetőség más formában, máshol feltölteni a dokumentumokat. Az ajánlatkérőnek és az ajánlattevőnek is fel kell készülnie arra, hogy 25 MB-ot meg nem haladó nagyságú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.
Kapcsolódó címkék:  

Egyenlő bánásmód elvének érvényesülése a közbeszerzés gyakorlatában

Kérdés: Az ajánlatkérő felvilágosítást kér, ahol egy Aarhus nevű bírósági ügyre hivatkozik. Az ügyet nem találjuk az interneten, vélhetően európai bírósági ügyről lehet szó, így nem világos számunkra, hogy milyen értelemben kell a felvilágosítás nyújtásához ezt figyelembe venni. Nem minket érint a felvilágosításkérés, de fontos lenne tudnunk róla. Mi ennek az ügynek a lényege?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő ebben az esetben egy kevésbé ismert ügyre hivatkozik, amely valóban az Európai Bíróság ítélete. A C-131/16. számú ügyben három kezdeményező ismert, melyek közül az egyik az Archus sp.. z o.o. nevű cég. Az ügy lényege, hogy egy közbeszerzési eljárásban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.
Kapcsolódó címkék:  

Eljárási információk nyilvánossága

Kérdés: Hogyan lehetséges az, hogy az ajánlatkérő egyes esetekben nyilvánossá teszi az eljárással kapcsolatos információkat, más esetben pedig nem? (Ha például a 115. § szerinti az eljárás, akkor utóbbi esetben nem is jutok hozzá az információhoz.) Felkérhetjük-e az ajánlatkérőt arra, hogy tegye közzé a 115. § szerinti eljárás dokumentumait, hogy legalább lehetőségünk legyen tájékoztatni az érintett ajánlattevőt a szándékunkról, ha indulni szeretnénk?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő döntése, hogy milyen adatokat hoz nyilvánosságra olyan módon, hogy érdeklődés jelzése nélkül is elérhető legyen az információ. Arra is lehetőség van, hogy az ajánlatkérő "depublikál"-ja az adatot, ha a későbbiekben úgy dönt, hogy mégsem szeretné azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.
Kapcsolódó címkék:  

Tervező összeférhetetlensége

Kérdés: A tervező összeférhetetlensége automatikusan következik a 322/2015. kormányrendeletből?
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. kormányrendelet 18. §-a hivatkozik a tervező részvételére olyan formában, hogy bizonyos feltételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

A szerződést kötő másik fél részéről kiadott igazolás kezelése

Kérdés: Milyen esetben szükséges a szerződést kötő másik fél részéről kiadott/általa aláírt igazolás benyújtása? A kérdés elsősorban arra vonatkozik, hogy van-e különbség arra vonatkozólag, hogy a szerződést kötő másik fél a Kbt. 5. § (1) bekezdés a)-c) és e) pontja szerinti szervezet, vagy egyéb szervezet?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. Korm. rendelet valóban különbséget tesz a Kbt. 5. § (1) bekezdés a)-c) és e) pontja szerinti szervezet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.

Referenciaérték előírhatóságának tilalma

Kérdés: Miért nem írhatja elő a referencia értékét az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. Korm. rendelet 22. § (3a) bekezdésének szabálya foglalkozik a kérdéssel az alábbiak szerint:Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.
Kapcsolódó címke:

Kapacitást biztosító szervezet részvétele a szerződés teljesítésében

Kérdés: Amennyiben az ajánlattevő a közbeszerzés tárgya szerinti referenciákra vonatkozó bevétel igazolására kapacitást biztosító szervezetet von be az ajánlatba, hogyan állapítható meg, hogy ebben az esetben – ha a kapacitást biztosító szervezet a teljes referenciakövetelményeknek való megfelelést igazolja (nem pedig szakemberekről és az ő tapasztalatukról, végzettségükről van szó) – milyen mértékben kell részt vennie a szerződés teljesítésében?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 65. §-ának (9) bekezdése szerint a kapacitást biztosító szervezetnek olyan mértékben kell részt vennie a szerződés vagy azon részének teljesítésében, amelyhez a kapacitásokhoz szükség van, amely az ajánlattevő saját kapacitásával együtt biztosítja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.

Alvállalkozó megjelölése, cseréje

Kérdés: Az ajánlatunkban megjelölt alvállalkozót minden esetben meg kell jelölni a szerződésben? Lehet cserélni később?
Részlet a válaszából: […] Ha az ajánlat része a szerződésnek, akkor nem szükséges külön megjelölni az alvállalkozókat a szerződésben. Az ajánlattevő kötelezettsége, hogy a teljesítés során előzetesen bejelentse az alvállalkozókat, továbbá nyilatkozzon a kizáró ok hatálya alá tartozásukról.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.

Kbt. hatálya alá nem tartozó szervezetek közbeszerzési kötelezettsége

Kérdés: Egyházközségünk 100 százalékos, magyar forrásból származó támogatást kapott új templom építésére. A becsült érték a nemzeti értékhatárt meghaladja, de az uniós határt nem éri el. A Kbt. 5. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja alapján szükséges közbeszerzési eljárással kiválasztani a kivitelezőt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. az egyébként a Kbt. hatálya alá nem tartozó szervezetek esetében a támogatás intenzitásához, a támogató személyéhez, továbbá az építési beruházás rendeltetéséhez, esetleges mélyépítési jellegéhez köti a közbeszerzési kötelezettség fennállását az alábbiak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.
1
27
28
29
109