Alkalmassági szempont előírása

Kérdés: A felhívásban az ajánlatkérő csak az egyik árbevételi követelményt, azaz a teljes árbevételi követelményt írja elő, miközben igazolásnál mindkettőt, azaz a közbeszerzés tárgya szerinti árbevételt és a teljes árbevételt is kéri. Mi ilyenkor a teendő? Ebben az esetben mi az erősebb, az előírás vagy az igazolás a hirdetményben?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek egyértelműen el kell döntenie, hogy mit kíván vizsgálni, a teljes árbevételt, a közbeszerzés tárgya szerinti árbevételt vagy mindkettőt, melyre a 321/2015. kormányrendelet 19. § (1) bekezdésének c) pontjában az alábbiak szerint ad lehetőséget:Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Referencia-időszak számítása

Kérdés: Nem egyértelmű a számomra, hogy honnan számítsam a referenciát. Amikor a hirdetményt feladták az EU-ba, vagy amikor a korrigendum megjelent?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához a 321/2015. kormányrendeletet kell alapul venni. Amennyiben referenciáról beszélünk, a kormányrendelet 21. §-a mindhárom beszerzési tárgy (áru, szolgáltatás, építési beruházás) esetében azonos módon fogalmaz, azaz "az eljárást megindító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Árbevétel meghatározása év közbeni kiírásnál

Kérdés: Ha év közben írják ki az eljárást, akkor milyen árbevétel szükséges a beszerzés tárgyából? Lehet az adott évi árbevétel is, például becsült értékkel?
Részlet a válaszából: […] Az árbevétel esetében lezárt üzleti évet vizsgálhat csak az ajánlatkérő, azaz nincs lehetőség arra, hogy egy adott pénzügyi év becslése alapján kerüljön az árbevétel elszámolásra, még abban az esetben sem, ha a közbeszerzés szerinti árbevételről van szó.A 321/2015....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Referenciamegosztás közös ajánlattétel esetén

Kérdés: Közös ajánlattétel esetében a referencia milyen arányban osztható meg?
Részlet a válaszából: […] Az alkalmassági követelmények a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet 21/A. §-a szerint a 21. § (1) bekezdés a) pontja, (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Értékelési és alkalmassági szempont elválasztása

Kérdés: Az értékelési szempont a szakember tapasztalata úgy, hogy közben az alkalmasságban is ugyanez a feltétel szerepel egy meghatározott tapasztalattal, ami felett az ajánlatkérő értékeli annak mértékét. Lehet ezt egybemosni? Nem kell különválasztani az értékelési szempontot és az alkalmasságot? Nincs itt átfedés? Nem számszakilag, hanem mert ugyanannak a szakembernek a tapasztalatára vonatkozik? Ha igen, akkor hogyan kell hiánypótolni, ha esetleg hiányosság merül fel?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett probléma azóta áll fenn, hogy az ún. Ambisig-ügy miatt az európai irányelvek lehetővé tették az eredetileg csak alkalmasság keretében vizsgált szakemberek képességeinek értékelését is.A C-601/13, ún. Ambisig-ügyben az Európai Unió Bírósága az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Eljárás alkalmassági követelmény hiányos meghatározása esetén

Kérdés: Az alkalmassági követelmények köréből kimaradt a sorban állás hossza. Van-e lehetőség arra, hogy a dokumentációban jelezzük, vagy igazoláskor a standard harminc napot vegyük figyelembe, ami egyébként általánosan elfogadott?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet 19. § (1) bekezdésének a) pontjában az alábbiak szerint írja elő a vonatkozó alkalmassági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Teljesítési biztosíték alvállalkozóval szemben

Kérdés: Építési vállalkozóként fővállalkozó vagyok, és az ajánlatkérő felhívta a figyelmemet arra, hogy milyen mértékben alkalmazhatok alvállalkozót. Erről tudomásom volt, azonban kivételesen olyan figyelmeztetést is tartalmaz a dokumentáció, hogy akármilyen mértékű teljesítési biztosítékot nem írhatok elő. Ezek szerint nem kötbérezhetem meg az alvállalkozómat úgy, ahogyan eddig tettem?
Részlet a válaszából: […] A biztosíték mértékére vonatkozó előírás alapvetően a Kbt. 134. §-ának a szabályaira épül. Eredetileg tehát a teljesítési és jólteljesítési biztosíték mértékének alábbi korlátozása 5 százalékra az ajánlatkérő és az ajánlattevő vonatkozásában került...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Beszerzés utólagos átminősítése

Kérdés: Karbantartási szolgáltatásról szól a számla, amit a nyertes benyújtott. Utólag minősíthetem mégis építési beruházásnak a beszerzést, ha a belső ellenőr erre rákérdez?
Részlet a válaszából: […] Ha közbeszerzési eljárás előzte meg a szerződéskötést, akkor az eljárást megindító felhívásban egyértelművé kell tennie az ajánlatkérőnek, hogy szolgáltatást vagy építési beruházást kíván beszerezni. Ehhez a későbbiekben is kötve van, még abban az esetben is, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Szerződés tartalmának változtathatósága tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Van-e lehetőség a szerződésről tárgyalni még aláírás előtt, ha már kihirdettek minket nyertesnek?
Részlet a válaszából: […] A szerződés tartalma tárgyalásos eljárás esetében az ajánlati kötöttség beálltával nem változhat, hiszen ez is az ajánlat része, és ebben egyeztek meg a felek, a szerződéskötési kötelezettség is erre vonatkozik. Ez alól két sajátos kivétel van a Kbt. szabályai alapján....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Becsült érték meghatározása gyógyszerbeszerzésnél

Kérdés: Kórházként az egybeszámítási szabály mellett az ATC-kódok szerinti különválasztást alkalmazhatjuk-e a beszerzéseinknél?
Részlet a válaszából: […] A gyógyszerek és orvostechnikai eszközök közbeszerzésének sajátos szabályairól szóló 16/2012. Kormányrendelet – a közelmúltbeli módosításának eredményeként – új 9/A. §-sal egészült ki. Ennek értelmében a Kbt. 19. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.
1
…
28
29
30
…
108