Találati lista:
51. cikk / 1079 Szakember tapasztalatának igazolása
Kérdés: Az ajánlatkérő értékeli a szakember (felelős műszaki vezető vagy FMV) többlettapasztalatát. A megajánlott többlettapasztalat alátámasztására benyújtott önéletrajzban szereplő adatokat (projekt megnevezése, ellátott tevékenység, megrendelő, kezdés-befejezés időtartama) az ajánlatkérő információkérés keretében ellenőrzi, különösen a szakemberre vonatkozó részvételt. Több megrendelő azt a tájékoztatást adta, hogy az említett projekt teljesítése nem volt szerződésszerű, kötbér alkalmazására került sor. Az ajánlatkérő figyelembe vehet-e olyan szakmai többlettapasztalatra vonatkozó projektet, ahol a szakember FMV-tevékenységet látott el, és a teljesítés nem volt szerződésszerű?
52. cikk / 1079 Egymásra épülő szerződésmódosítási jogalapok
Kérdés: Egy építési beruházási szerződést módosítottunk a Kbt. 141. § (2) bekezdésre és a 141. § (4) bekezdés c) pont szerinti jogalapra hivatkozással, és szükséges a szerződés újabb, azaz második számú módosítása. Helyesen járunk-e el akkor, ha a szerződést a Kbt. 141. § (2)–(3) bekezdés szerinti jogalapra alapítottan módosítjuk ismét azzal, hogy az első és második szerződésmódosítás szerinti, azonos jogalapra, azaz „de minimis” jogalapra alapított értékváltozás összesen nem haladja meg az alapszerződés értékének 15%-át?
53. cikk / 1079 Hiányos műszaki tartalom hiánypótoltatása
Kérdés: Pótolható-e, ha az ajánlattevő a szakmai tartalmat hiányosan töltötte fel építési beruházás esetében, ami alapján az ajánlatkérő meg tudná állapítani, hogyan ütemezte a teljesítést? Egy sematikus ábrát feltöltött ugyan, de az alapján nem állapítható meg, mit, milyen tervet, mikorra készít el. Hivatkozik dokumentumokra, melyek nem készültek el.
54. cikk / 1079 Alvállalkozó és keretmegállapodás
Kérdés: Egy keretmegállapodásos eljárás második részének (pl. egy versenyújranyitás) teljesítésébe alvállalkozóként be lehet vonni egy másik konzorciumi tagot?
55. cikk / 1079 Üzleti titok tartalma
Kérdés: Iratbetekintésen voltunk, ahol a nyertes ajánlattevő árindokolásába szerettünk volna betekinteni. Az ajánlatkérő semmilyen dokumentumot nem mutatott meg, arra való hivatkozással, hogy a nyertes ajánlattevő üzleti titokká nyilvánította a teljes árindokolást. Az ajánlatkérői kérdésekből tudjuk, hogy a teljesítés tervezett napjait, mérnökóráit, a teljesítésben részt vevő szakemberek számát és szakágát is be kellett mutatni a költségek ismertetése mellett. Véleményük szerint lehet költséggel össze nem függő tartalmat üzleti titokká nyilvánítani?
56. cikk / 1079 Ajánlati kötöttség időszaka
Kérdés: Az ajánlati biztosítékunk csak két hónapra szól (ez volt a felhívásban mint minimális időszak) úgy, hogy várhatóan egyrészt hosszabb lesz az értékelés, másrészt ha esetleg nyernénk, akkor azt az időszakot nem fedi le. Érvénytelenítheti-e az ajánlatunkat az ajánlatkérő azért, mert így adtuk be az ajánlatot?
57. cikk / 1079 Jogorvoslat kiterjesztése
Kérdés: Egy építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az ajánlatunkat érvénytelenné nyilvánította. Szerintünk az ajánlatkérő tévesen értelmezi a saját előírását. Lehetséges az ajánlatunk érvénytelenné nyilvánítása mellett a kiírást is támadni?
58. cikk / 1079 Végső ajánlattétel
Kérdés: Minden értékelési szempontra lehet ajánlatot tenni a második tárgyalás után, vagy csak arra, amire az ajánlatkérő megengedi?
59. cikk / 1079 EVK kezdeményezésének ideje
Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként, uniós értékhatárt meghaladó szerződéses értékkel tervezői szerződés jött létre. A tervezési feladattal összefüggésben a teljesítés során felmerült tervezői művezetésre vonatkozó igény a kivitelezés időszakára. A tervezői művezetés becsült értéke nem éri el az uniós értékhatárt. Kérdésként merült fel, hogy a tervezési művezetést a tervezői szerződés értékével egybe kell-e számítani, továbbá, hogy a tervezői művezetést ellátandó feladatra alkalmazhatóak-e a Kbt. 111. § r) és s) pontjai új szerződéskötés esetén.
60. cikk / 1079 Becsült érték számítása
Kérdés: Szolgáltatásmegrendelés becsült értékének meghatározása kapcsán kérem értelmezésüket a Kbt. 17. § (2) és (3) bekezdés elhatárolásában, azaz melyik módszert, mely esetben kell alkalmazni? Mit ért a Kbt. „rendszeresen vagy az időszakonként visszatérően kötött szerződés” alatt, milyen fogalmi elemeket kell vizsgálni ahhoz, hogy az ajánlatkérő megállapíthassa, hogy a megkötni kívánt szerződése kapcsán a tárgyi becsült érték számítási módszere szerint kell eljárnia? Mit ért a Kbt. olyan szerződés alatt, amely nem tartalmazza a teljes díjat? Milyen fogalmi elemeket kell vizsgálni ahhoz, hogy az ajánlatkérő megállapíthassa, hogy a megkötni kívánt szerződése kapcsán a tárgyi becsült érték számítási módszere szerint kell eljárnia?
