Eljárás szerződés aláírásának nyertes ajánlattevő általi megtagadása esetén

Kérdés: Kérem, hogy az alábbi jogesetre tanácsot adni szíveskedjenek! Önkormányzatunk egyszerű közbeszerzési eljárásban építési kivitelezési munka kivitelezőjének kiválasztására eljárást folytatott le, amely eredményes lett. A vállalkozási szerződés megkötése azonban az eredményhirdetés megtétele (40 nap) óta még mindig nem történt meg. Ennek alapvető oka az, hogy a kivitelező az egy levélfordultával megtett szerződéstartalom egyeztetése után nem reagál sem telefonos, sem írásos megkeresésünkre. Két alkalommal egyértelműen felszólítottuk a szerződés aláírására, illetve egyeztetés megtételére (amennyiben neki ez lehet a kifogása), de mivel fizikai értelemben és telefonon is elérhetetlen, semmiféle információt nem tudunk tőle megszerezni. Jelenleg azonban már nem tudunk többet várni, mert az uniós pályázati forrásból finanszírozott beruházásunk elszámolási határidőkhöz kötött, amit, ha meghaladunk, a támogatás elvesztését kockáztatjuk. Szeretnénk ezért a fenti eljárást utólag eredménytelenné nyilvánítani, és új egyszerű közbeszerzési eljárást kiírni. A kérdésünk az, hogy jogi értelemben hogyan tudjuk ezt úgy megtenni, hogy szabályosan járjunk el, és semmiféle utólagos retorzióval ne kelljen szembesülnünk?
Részlet a válaszából: […] Az eljárás eredményes volt, hiszen a nyertes ki letthirdetve. Tekintettel arra, hogy bizonyíthatóan nem reagál az ajánlatkérőmegkeresésére, az ajánlatkérő, amennyiben előírta felhívásában, hogy a másodikhelyezettel köt szerződést az első visszalépése esetén, ezt megteheti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.

Ellenszolgáltatás maximális mértékének meghatározása, eljárás annak túllépése esetén

Kérdés: Az ellenszolgáltatás maximális mértéke előírható-e a hirdetményben vagy a dokumentációban, és ha az ajánlat ezt meghaladja, kimondható-e az ajánlat érvénytelensége azzal az indoklással, hogy nem felel meg a kiírt feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel az új hirdetményminták – 2/2006. IM rendeletszerinti – tartalmára, az ellenszolgáltatás maximális mértéke előírható, sőt,ez segítségül szolgálhat ahhoz, hogy az ajánlattevőket az ajánlatkérőorientálja, meddig mehetnek el az ellenszolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.

Elállás lehetősége dokumentáció hibájából eredő, törvénysértő szerződés esetén

Kérdés: Hogyan állhat el az eredményhirdetéstől az ajánlatkérő, ha a szerződés a dokumentáció hibája miatt, ami csak az ajánlatokból derült ki, törvénysértő lenne?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 92. §-a értelmében eredménytelen az eljárás, ha– nem nyújtottak be ajánlatot;– kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be;– egyik ajánlattevő sem, vagy az összességében legelőnyösebbajánlatot tevő sem tett – az ajánlatkérő rendelkezésére álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Irreálisan alacsony ár megadásának lehetséges célja

Kérdés: Milyen érdeke fűződhet az ajánlattevőnek az irreálisan alacsony árhoz? (Túl azon, hogy nyerhet vele, mert akkor annyiért is kell teljesítenie.)
Részlet a válaszából: […] Az irreálisan alacsony ár megajánlása piacszerzési, vagyakár az eljárás eredménytelenné nyilvánítása céljából is megtörténhet. Arendkívül erősen versenyző piacokon pusztán referencia megszerzése, illetve aversenytársak háttérbe szorítása céljából is lehetséges ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Ajánlatok azonossága

Kérdés: Bírálati szempont az ár, illetve legkedvezőbb ellenszolgáltatás. Az ajánlattevők ugyanazon ellenszolgáltatást határozták meg. A felhívásban erre az esetre nem szerepelt megoldás. Miként járhat el az ajánlatkérő törvényesen?
Részlet a válaszából: […] Esetünkben, amennyiben nem tárgyalásos eljárásról van szó,amelyben kérhető lenne új ajánlat, nincs lehetőség az eljárás folytatására.Erre vonatkozóan nem tartalmaz megoldást a Kbt., szükség van az eljáráseredménytelenné nyilvánítására. Ebben az esetben nem alkalmazható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Jogsértés ajánlatok bontásakor

Kérdés: A Kbt. 80. §-ának (1) bekezdése szerint "Az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi határidő lejáratának időpontjában kell megkezdeni. A bontás mindaddig tart, amíg a határidő lejáratáig benyújtott összes ajánlat felbontásra nem kerül". Nem ütközik-e jogszabályba az a bontási eljárás, amikor a beérkezett ajánlatok közül, formai hiba miatt, az ajánlattételi határidő lejáratakor egyet nem bontottak fel, majd 48 óra elteltével, az összes érintett értesítése mellett, mégiscsak felbontották?
Részlet a válaszából: […] Ez a megoldás egyértelműen sérti a közbeszerzési törvényt,hiszen a bontást nem lehet félbeszakítani, "kvázi hiánypótlással" alkalmassátéve az ajánlatokat a sikeres bontáshoz. Amennyiben egy ajánlat bontása nemtörténhet meg, mert például nem sérülésmentes, nyitott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.

Felolvasólap "hiánypótoltatása"

Kérdés: A felolvasólap hiánya pótolható-e annak ellenére, hogy a bontás után már nincs jelentősége? Vagy kizárható-e az így mulasztott ajánlatkérő, annak ellenére, hogy különben lehetőséget biztosítunk a hiánypótlásra?
Részlet a válaszából: […] Érdekes, gyakorlati a kérdés. Amennyiben az ajánlatkérőelőírta és hiányzik, úgy a felolvasólap természetesen hiánypótoltatható. Afelolvasólapnak a hiánya azonban – véleményünk szerint – nem lehet oka azajánlat eredménytelenné nyilvánításának. Annak az értelme, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.

Értékelési rangsortól eltérő döntés jogszerűsége

Kérdés: A közbeszerzési pályázatok értékelési rangsorától eltérően dönthet-e a képviselő-testület?
Részlet a válaszából: […] A döntésnél az ajánlati felhívásban meghatározott értékelésiszempontok az irányadók, amelyek tekintetében a bírálóbizottság a Kbt. 8.§-ának (3) bekezdése szerint írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatotkészít az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 21.
1
5
6