760 talált cikk az értékelés kifejezésre

Kérdés: Az ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelenítette az ajánlatkérő, tekintettel arra, hogy nem nyújtotta be az ajánlati felhívás VI.3.22 pontjában előírt összeférhetetlenségi nyilatkozatát. Az ajánlattevő ajánlata során jelezte, hogy nem kíván igénybe venni alvállalkozót és kapacitást nyújtó szervezetet. Az ajánlatkérő hiánypótlás keretében kérte, hogy nyújtsuk be az összeférhetetlenségi nyilatkozatot, de iratmintát és tartalmi elvárást nem fogalmazott meg. Az ajánlattevő nem nyújtott be hiánypótlást, de előzetes vitarendezésben jelezte, hogy nem ért egyet az ajánlatkérővel. Összeférhetetlenségi helyzetet miért vizsgál az ajánlatkérő ajánlattételi szakaszban? Az ajánlatkérő jogszerűen járt el az EVK elutasítása során?

Kérdés: Az ajánlatkérő műszaki kiértékelőcsapatában van olyan személy, akinek van közvetlen kapcsolata az egyik ajánlattevőhöz, mivel a kapcsolt vállalkozás cégvezetője. Fennáll ebben az esetben az összeférhetetlenség? Az ajánlattételen már túl vagyunk.

Kérdés: Van-e jogszabállyal alátámasztott mérlegelési jogköre az ajánlattevőnek abban az esetben, ha az értékelési szakaszban észlel hamis adatot egy ajánlatban (ami befolyásolja az értékelés sorrendjét, a műszaki megfelelés, alkalmasság megítélését), vagy kógens módon indokolt megállapítania a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja szerinti kizáró ok feltételeinek fennálltát? Az ajánlattevő még bírálati szakaszban, egyéb kommunikációban önkéntesen bejelentette a hamis adatközlés tényét az ajánlatkérőnek, az ajánlatát azonban ezzel párhuzamosan önként nem vonta vissza.

Kérdés: Az ajánlatkérő az alvállalkozó bevonását saját jóváhagyásához köti a szerződéstervezetben. Ez nem ellentétes az alvállalkozók bevonásának szabadságával?

Kérdés: Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban előírta, hogy az ajánlattevőknek az ártábla egyik tételét 400 Ft/EUR árfolyamon átváltva forintban kell megadnia, azonban az ajánlattevő – módosítva az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott ártáblát – 365 Ft/EUR árfolyammal számolva adta meg. Az ajánlatkérő felvilágosításkérést küldött, amelyre az ajánlattevő úgy javította az ártáblát, hogy az értékelés alá eső mindösszesen ajánlati ár módosítása nélkül elvégezte helyesen az átváltást, azaz 400 Ft/EUR árfolyamnak megfelelően tüntette fel az érintett (átváltandó) tételt, és ezzel arányosan a többi tétel összegét csökkentette, de a végösszeg ugyanaz maradt. Érvényes lehet így az ajánlattevő ajánlata?

Kérdés: Mikor alkalmazható az az új szabály, ami 2023. 09. 01-én lép hatályba, és lehetővé teszi, hogy nagyon magas ár miatt is érvénytelenné nyilváníthatom az ajánlatot? Mi a helyzet, ha a másodiknak alacsonyabb az ára, és az a mérték már elfogadható számomra?

Kérdés: Véleményük szerint hogyan módosítható az összegezés, ha a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvénytelensége valószínűsíthető, de úgy tudjuk, az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő már megkötötte a szerződést?

Kérdés: Árubeszerzés esetén a szakember szakmai tapasztalata megjelölhető értékelési szempontként?

Kérdés: A DBR második, ajánlattételi részében alkalmazható a Kbt. 81. § (4), illetve (5) bekezdése?

Kérdés: Az ajánlatkérőnek miként kell kezelni az ajánlattevő által benyújtott olyan dokumentumokat (pl. termékadatlapok), amelyek benyújtását az ajánlatkérő nem kérte, nem írta elő? Figyelmen kívül kell hagynia, vagy ellentmondás esetén felvilágosításkérést kell kérnie? Továbbá, ha a 2. helyezett ilyen (azaz az ajánlatkérő által benyújtani nem kért) dokumentumokra kér iratbetekintést, hogyan járhat el jogszerűen az ajánlatkérő? Megmutathatja ezeket a dokumentumokat?