128 talált cikk az érvénytelen ajánlat kifejezésre

Kérdés: Ha ajánlatunk érvénytelen – akár amiatt, hogy nem felelünk meg alkalmassági feltételnek, akár amiatt, hogy nem teljesítjük a hiánypótlási felhívást –, az a további pályázatainknál jelent-e hátrányt?

Kérdés: Az ajánlattevő az ajánlat egyik részszempontjaként adott ár tekintetében kirívóan magas ajánlati ár miatti indokoláskérésünkre adott válaszában elírásra (tizedesjegy véletlen elhagyására) hivatkozva magyarázza a magas részajánlatot, de tudván, hogy a felolvasólapon szereplő megajánlások nem módosíthatók, nem kéri annak figyelembevételét, módosítását. Az ajánlatkérő ezt az ajánlat módosításának minősíti, és érvénytelennek nyilvánítja az ajánlattevő ajánlatát. Jogosan járt el az ajánlatkérő? Nem kellett volna további felvilágosítást kérnie a Kbt. 63. § (3) bekezdésének 2. mondatára figyelemmel?

Kérdés: Érvényes-e az ajánlat, ha a kiírással kapcsolatban feltételeket támaszt az ajánlatkérő felé?

Kérdés: A tender ajánlatkérője úgy kéri benyújtani az ajánlatot, hogy az eljárás azonosítója szerepeljen minden egyes benyújtott dokumentumon. Fogunk benyújtani egy külföldi intézmény által kiállított referenciát, erről azonban lemaradt ez a szám. Ráírhatom tollal, és szignálják le az ajánlat aláírói, és pecsételjem le, figyelembe véve az ajánlatkérő következő előírását? Az ajánlat minden olyan oldalát, amelyet – az ajánlat beadása előtt – módosítottak, az adott dokumentumot aláíró személynek vagy személyeknek a módosításnál is el kell látni kézjeggyel.

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban meddig módosítható az ajánlat?

Kérdés: Szükséges-e a továbbiakban bírálnom a kizárt ajánlatot, ha például aránytalanul alacsony az ár?

Kérdés: A kirívóan alacsony ár meghatározásánál a törvény nem rendelkezik arról a lehetőségről, ha egy ajánlat már eleve (például nem pótolható hiányosság miatt) érvénytelennek minősül, figyelembe veendő-e. A törvény szövege alapján igen, azonban felmerülhet az is, hogy annak figyelembevétele miatt olyan ajánlat is kirívóan alacsonynak minősül, amely különben nem esne ebbe a kategóriába. Milyen mérlegelési jogköre lehet ekkor az ajánlatkérőnek?

Kérdés: Van-e lehetősége az ajánlatkérőnek arra, hogy bontáskor formailag és érdemben is értékelje az ajánlatot?

Kérdés: Szeretnénk megtudni, hogy jelenleg még kötelező-e alkalmazni a közbeszerzési pályázatoknál az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság által megállapított rezsióradíjat (minimum nettó 1930 Ft/óra)?

Kérdés: Cégünk ajánlattevőként indul egy igen fontos, többéves tenderen. Az eljárás dokumentációjában van egy utalás, amellyel kapcsolatban kérdéseink támadtak, ez a következő. "Amennyiben az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő köteles az érintett ajánlati elemre, elemekre vonatkozó adatokat, valamint az indokolást az ajánlattevőtől írásban megkérni. Az ajánlatkérő erről a kéréséről a többi ajánlattevőt egyidejűleg írásban értesíti (Kbt. 87. §)." Az eljárásban egyetlen bírálati szempont van, a leg­alacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Pontosan mi minősül túlzottan magas vagy kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatásnak? Mihez képest nézik (előző tenderek, patikai kihirdetett ár, többi ajánlattevő ára, átlaga valaminek)?