2122 talált cikk a felhívás kifejezésre

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy ha tárgyalásos eljárásban csak egyetlen ajánlat érkezett, a tárgyalás megadott időpontját később módosítsa az ajánlatkérő? Ha igen, milyen feltételek mellett teheti azt meg?

Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget adott részajánlat tételére. Az ajánlati biztosíték vonatkozásában úgy rendelkezett, hogy azt minden ajánlattevőnek egységesen, a közbeszerzés értéke alapján kell nyújtania, függetlenül attól, hogy hány részre tesz ajánlatot. Ez így jogszerű?

Kérdés: A felhívás szerint az ajánlattevő valamennyi cégkivonatban feltüntetett és fel nem tüntetett bankszámlája vonatkozásában csatolni kell a pénzügyi intézmény felhívásban meghatározott nyilatkozatát. Kérdéseink: 1. Hogyan ellenőrizhető az ajánlatkérő által, hogy az ajánlattevőnek van olyan bankszámlája, amelyet a cégkivonat nem tartalmaz? 2. Egyáltalán, hogyan lehetséges az, hogy a cégkivonat ne tartalmazza a bankszámlaszámot, az azt vezető pénzintézetet, hiszen tudomásunk szerint a bank annak megnyitását közvetlenül jelenti a cégbíróságnak, amely azt hivatalból jegyzi be a cégadatok közé?

Kérdés: Mikor kell az ajánlati felhívásban megjelölni az ajánlatkérő által az aktához rendelt hivatkozási számot? Mit jelent a nyomtatványnak az a megjelölése – e kérdéshez kapcsolódva –, hogy "adott esetben"?

Kérdés: A felhívás lehetőséget ad erőforrás-szervezet igénybevételére. Ezzel kapcsolatban csatolni kell az erőforrás-szervezet kötelezettségvállaló nyilatkozatát, amelynek egyebek mellett tartalmaznia kell az ajánlattevő és az erőforrás-szervezet jogviszonyának leírását. E mit jelent? És: milyen részletességűnek kell lennie a leírásnak?

Kérdés: Az ajánlatkérő – az ajánlati biztosíték kivételével – teljes körben biztosította a hiánypótlást. Ugyanakkor ezt követően a felhívás azt tartalmazta, hogy az ajánlattételi adatlapon szereplő ajánlati árak nem pótolhatók, illetve azok pontosítására sincs lehetőség. Nem ellentétes ez a teljes körű hiánypótlás biztosításával?

Kérdés: Kell-e, és ha igen, milyen esetekben kell a minősített ajánlattevők jegyzékében szereplő ajánlattevőnek is igazolnia alkalmasságát egy adott közbeszerzési eljárásban?

Kérdés: Szerepelhet-e az ajánlati felhívásban az, hogy az abban nem rendezett kérdésekben a Kbt.-t kell irányadónak tekinteni? Ez azt jelenti, hogy egy adott eljárásban nem kell mindent pontosan meghatározni a kiírásban? Milyen kérdésekben irányadó ilyen kiírás mellett a Kbt.? Honnan tudja ezt az ajánlatkérő? Mit tehet, ha emiatt kára keletkezik vagy érvénytelen lesz az ajánlata?

Kérdés: Egyik utóbbi számukban megjelent véleményükkel nem teljesen értek egyet, kérem ezért szíves válaszukat az alábbi kérdésre. Költségvetési szerv szolgáltatásra kér ajánlatot, amelynek értéke ugyan nem éri el a közbeszerzési értékhatárt, de az egybeszámítási szabályok miatt egyszerű eljárás lefolytatására kerül sor. Az Önök szerint nyertesnek számító (legalacsonyabb) nettó árra a vállalkozó 20 százalékos forgalmi adót számol, az azt követő legjobb ajánlat alanyi mentes, ezért a bruttó ára alacsonyabb, mint a legalacsonyabb nettó árat ajánlóé. (Az értékelés szempontja a legalacsonyabb ajánlati ár volt, nem nevesítve, hogy bruttó vagy nettó, de valamennyi értéket meg kellett adni). Véleményem szerint a Kbt. egyik alapelve szerint (közpénzek ésszerű felhasználása) a nyertes az, aki felé a legkisebb a költségvetési szerv kifizetési kötelezettsége, a Kbt. 57. § (2) bek. a) pont szerinti megfogalmazás – "a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás" – is ezt mondja. A nettó árat akkor kell figyelembe venni, ha a közbeszerzési eljárás lefolytatásának szükségességét vizsgáljuk (35. §). Jól értelmezem?

Kérdés: Ha az ajánlatkérő hiánypótlásra hívja fel az ajánlattevőt, meg kell-e határoznia, hogy a hiányt milyen módon kell pótolni, és ha igen, akkor milyen részletességgel kell megadni a hiánypótlás módját?