81 talált cikk a finanszírozás kifejezésre

Kérdés: Cégünknél, egy adott beszerzési tárgyban megtörtént a DBR felállítása. Ezt követően az ajánlattételi részben lehetséges-e olyan EU által finanszírozott projekt esetében ajánlatot kérni, amely nem lett az első részben definiálva? Ugyanis ezt az információt a DBR felállításakor az előírás szerint meg kell adni. Illetve, ha nem EU-s (hanem pl. állami) finanszírozású projektről van szó, abban az esetben is ugyanaz az eljárás?

Kérdés: Az EKR-ben a Kbt. 62. § (1) bekezdés kb) pont szerinti nyilatkozat űrlaptartalma megváltozott, és a tényleges tulajdonosról egy sor adatot kell már megadni (születési hely, születési idő, adóilletőség országa, érdekeltség jellege és érdekeltség mértéke), ami piros csillaggal is jelölve van, illetve nem piros csillagozottan az alábbi négy lehetőség közül kell az egyiket megadni: Adóazonosító jel, Adószám, HÉA vagy Külső nyilvántartás szerinti azonosító. A rendszer nem enged tovább, hibaüzenetet ír, ha a nem csillagozott részek közül bármit nem töltünk ki. Mi a változtatás jogszabályi alapja és az indoka?

Kérdés: Az Integritás Hatóság a bűncselekmény miatt kizártak listáját csak az uniós források költése vonatkozásában vizsgálja? Ezt nem tudom értelmezni, hiszen csak uniós források vonatkozásában rendelkezik hatáskörrel.

Kérdés: Az ajánlatkérő nem érti, hogy miért soroltunk fel a hiánypótlás III. pontjában több tulajdonost, mint amennyi a cégkivonatban szerepel. Ebben az esetben nyújtsunk be egy nyilatkozatot, ahol kifejtjük a tulajdonosi viszonyokat, hivatkozva a Kbt. megfelelő pontjára?

Kérdés: Jogszerű-e az ajánlatkérő részéről olyan szakmai alkalmassági követelmény előírása, amely szerint a műszaki ellenőrnek európai uniós társfinanszírozásból megvalósult beruházáshoz kapcsolódó referenciával kell rendelkeznie?

Kérdés: Uniós finanszírozás esetében van-e lehetőség olyan hosszú távú megoldásokra, mint a DBR vagy az előminősítési rendszer?

Kérdés: Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha 50%-ban saját forrásból, 50%-ban uniós támogatásból megvalósuló árubeszerzés esetén értékelési szempontként határozza meg a fizetési határidőt, vagyis az ajánlatokat aszerint pontozza, hogy melyik ajánlattevő biztosítja a leghosszabb fizetési határidőt a 30-tól 60 napig terjedő időintervallumon belül?

Kérdés: Ha a konzorcium egyik tagját a GVH-döntés kizárja a közbeszerzésekből, abban az esetben a konzorcium másik tagja is kizárásra kerül az eljárás során? Vagy befejezheti az eljárást, illetve megkötött keretszerződés esetén továbbra is részt vehet például keretmegállapodás esetében versenyújranyitásokban az elmarasztalt konzorciumi partnere lecserélésével? (Természetesen azonos kvalitásokkal rendelkező szervezettel történő csere esetében.)

Kérdés: Helyi önkormányzat egy adott, egybefüggő út felújítására készül. Az út egy része belterületen van, egy része külterületen, megfelelően szakaszolható. A felújításhoz két, egymástól elkülönülő pályázati támogatásban részesült. Az egyik pályázat hazai forrás, a belterületi szakaszra vonatkozik, a másik támogatás EU-s forrás, a külterületre. A két beruházásrész egybeszámított becsült értéke nem éri el a nettó 300 millió forintot. A két beruházásrészhez külön-külön álló tervdokumentáció áll rendelkezésre. Az önkormányzat a két szakaszt két különböző beruházásban kívánja megvalósítani, akár két eltérő kivitelezővel is. Tekintettel arra, hogy a belterületi rész hazai forrásból támogatott, az egybeszámított becsült értéke 300 millió forint alatti, jogszerűen jár-e el az önkormányzat, ha két közbeszerzési eljárást indít? Egyik eljárást a Kbt. 115. §-a szerint (a hazai támogatott részre), a másikat pedig nemzeti nyílt eljárási szabályok szerint (az EU-támogatott részre)?

Kérdés: Önkormányzatunk fenntartásában van egy óvoda és bölcsőde egyesített intézmény. A tervezett költségvetés szerint a várható összköltség nettó 200 millió forint. Ki írja ki a közbeszerzési eljárást – az önkormányzat, az óvoda vagy közösen? A szerződést ki írja alá – a polgármester vagy az intézményvezető?