1527 talált cikk a hatály kifejezésre

Kérdés: Azokban az esetekben, amelyekben a kizáró okok hiányát nyilatkozattal kell igazolni, milyen körben, indokkal vizsgálhatja az ajánlatkérő a nyilatkozat valóságtartalmát, illetve kell-e vizsgálnia azt?

Kérdés: Ajánlatkérőként a Kbt. Harmadik Része (122/A. §) szerinti nemzeti eljárást folytatunk le. A bírálati szakaszban az előírások szerint az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat nyilvános adatbázisából ellenőrizzük az ajánlattevők cégkivonatát. Az egyik ajánlattevő cégkivonatából kiderül, hogy az eljárás megindítását megelőzően néhány héttel a NAV végrehajtást rendelt el az ajánlattevővel szemben. Az ajánlattevő ugyanakkor a Kbt. és a 310/2011. kormányrendelet előírásai szerint nyilatkozott, hogy vele szemben a Kbt. 56. §-ának (1) és (2) bekezdése szerinti kizáró okok nem állnak fenn. Ilyen esetben kell-e további vizsgálatot folytatni, szükséges-e egyéb dokumentumokat bekérni az ajánlattevőtől, vagy az ajánlatkérőnek beszereznie egyéb forrásból a kizáró okok fenn nem állásának ellenőrzése céljából, vagy elegendő elfogadni az ajánlattevő nyilatkozatát?

Kérdés: Jogszerű az ajánlatkérő eljárása, ha konzorcium esetén a kapcsolatot kizárólag a konzorcium vezetőjével tartja és a többi taggal nem? Mi az eljárás, ha emiatt bizonyos információk nem jutnak el hozzánk, és ezért például kizárnak az eljárásból, vagy érvénytelen lesz az ajánlatunk?

Kérdés: A hatályos jogszabályok szerint a 10 százalék alatti alvállalkozót nem kell nevesíteni, csak megjelölni azt a munkarészt, melynek teljesítésében részt vesz. Nem áll ellentétben ezzel a szerződésnek az a rendelkezése, miszerint az ajánlattevő (vállalkozó) köteles az ajánlatkérőt (megrendelőt) előzetesen tájékoztatni a munkák azon részéről, amelyek tekintetében alvállalkozói szerző­dés(eke)t kíván kötni? Továbbá, hogy csak a megrendelő által jóváhagyott, megrendelőnek bemutatott alvállalkozók vehetők igénybe?

Kérdés: Mit jelent az egységes európai dokumentum? Az új irányelvekkel kapcsolatban hallottam, és nem értem, milyen célt szolgál.

Kérdés: Állami támogatást kaptunk a beszerzés tárgyához kapcsolódó szolgáltatás nyújtásához, ezért tudtunk kedvezőbb árakat adni, mint a többi ajánlattevő. Az ajánlatkérő indokolásunkat nem fogadta el, az ajánlatot érvénytelennek nyilvánította. Jogszerű volt az eljárása? Ilyen esetben mi az ajánlatkérő eljárásrendje?

Kérdés: Mikortól kell szerepelnie tevékenységi körünkben a beszerzés tárgyához kapcsolódó tevékenységnek? Láttunk már olyan esetet, hogy a nyertes ajánlattevőnek nem is volt olyan tevékenységi köre, amely a beszerzés tárgyát lefedte volna. Indulhatott annak hiányában is?

Kérdés: Az ajánlatok bontásánál jelen voltam, mint az egyik ajánlattevő meghatalmazott képviselője. A bontást követően szerettem volna betekinteni egy ajánlatba, és az ahhoz tartozó felolvasólapot kívántam megnézni. Az ajánlatkérő erre nem adott lehetőséget. Jogszerűen tagadta meg az iratbetekintést? (A meghatalmazásom teljes körű volt, az az iratbetekintésre is kiterjedt.)

Kérdés: Kérem, értelmezzék a szerződéses biztosíték fogalmát annak a felvetésnek a szempontjából, hogy a kötbér közbeszerzési szempontból szerződéses biztosítéknak tekinthető-e?

Kérdés: Négyéves szerződést kötöttünk, a szerződés 2016. június 30-áig van érvényben. 2015. január 1-jétől olyan adóváltozás lépett hatályba, amely a szerződés szerinti termékek árát növeli. Erre hivatkozással módosítható-e a szerződés? (A szerződés értelmében az egységárak a szerződés tartama alatt nem változtathatók, de a hivatkozott adóváltozással nem lehetett számolni. Az új ajánlatoknál már e teherrel kalkulálunk az árajánlatban.)