684 cikk rendezése:
261. cikk / 684 Hiánypótlás intézményének szabályozási környezete
Kérdés: Az európai közbeszerzési irányelvek nem tartalmaznak szabályokat a hiánypótlásra vonatkozóan. Jól értelmezzük, hogy ezek szerint a hazai, igen gazdag hiánypótlási szabálycsomag hazai találmány, és ennek megfelelően a hazai jogesetek alkalmazandók rá?
262. cikk / 684 Nyilatkozatok formai követelményei uniós rezsimben
Kérdés: Uniós nyílt eljárásban elfogadható-e a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerint bekért, kizáró okok fenn nem állásáról szóló, közjegyző által hitelesített ajánlattevői nyilatkozat, ha nem eredeti, hanem másolati példányban került benyújtásra? Vagy szükséges ismételten eredeti formában bekérni azt?
263. cikk / 684 Ajánlat módosíthatósága
Kérdés: Árindokolás esetében módosulhat-e az ajánlat? Vagy ez csak lehetőség, nem szükségszerű? (A kérdés egy OMSZ-eljárás döntéséhez kötődik, de nem csak az adott esetre vonatkozik.)
264. cikk / 684 Hibás felolvasólap kezelése
Kérdés: Az ajánlati ár kitöltésénél gépelési hiba történt: 14 981 0000 lett megadva, tehát egy 0-val több jelent meg, de az ár a számérték tagoltságából egyértelműen kitűnik. A helyes ár: 14 981 000 Ft. A bontási jegyzőkönyvben 149 810 000 Ft került rögzítésre. Az ár egy darab gép ára, a megadott részfeladat csak ezt az egy gépet tartalmazta. Máshol az ár nem szerepel, csak a felolvasólapon. Kérem véleményüket, hogyan lehet korrigálni, mit tehet az ajánlatkérő és az ajánlattevő?
265. cikk / 684 Nyertes ajánlattevő szerződéskötés engedélyezésére irányuló kérelme
Kérdés: Előterjeszthet-e szerződéskötés engedélyezésére vonatkozó kérelmet a nyertes ajánlattevő? Mivel nyertesnek tekinthető, esetenként jobban felkészült, mint az ajánlatkérő, színvonalasabban képes alátámasztani véleményét, milyen akadálya van ennek?
266. cikk / 684 Jogorvoslati eljárás tárgyalás tartása nélkül
Kérdés: Hogyan zajlik a jogorvoslati eljárás, ha nem tart tárgyalást a DB?
267. cikk / 684 ESPD (EEKD) hiányainak pótlása
Kérdés: Ha az egységes európai közbeszerzési dokumentum kitöltése során ajánlattevőként kihagytuk a vezető tisztségviselő születési helyét, az egészet újra be kell küldeni, vagy csak az adott oldalt?
268. cikk / 684 Hamis adatközlés megállapíthatósága az alkalmasság alátámasztására szolgáló igazolások, nyilatkozatok nem megfelelő benyújtása esetén
Kérdés: Az ajánlattételi dokumentációban találkoztunk a következő előírással: "Jelen nyilatkozat aláírásával tudomásul veszem, hogy amennyiben nem vagy az esetleges hiánypótlás követően sem megfelelően nyújtom be az alkalmasság alátámasztását szolgáló igazolásokat vagy nyilatkozatokat, akkor az ajánlatkérő a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja szerinti hamis adatközlésre vonatkozó kizáró ok fennállását fogja megállapítani, amely alapján az ajánlat érvénytelensége is megállapításra kerül a Kbt. 73. § (1) bekezdés c) és d) pontja alapján." Megteheti-e az ajánlatkérő, hogy a fenti esetekben megállapítja a hamis adatszolgáltatás tényét, és ez alapján nyilvánít érvénytelennek egy ajánlatot?
269. cikk / 684 ESPD (EEKD) hiányos kitöltésének következménye
Kérdés: Kérdésünk az EEKD II. e) pontjának részleges kitöltésével kapcsolatos. Megalapozza-e az ajánlat érvénytelenítését az igen/nem kitöltésének következők szerinti hiánya? A kitöltés során a sorok elcsúsztak, az e) pont mellett nem jelent meg az igen/nem sor, de a megfelelő hatóság és elérhetőség, azaz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és az e-mail elérhetőség megfelelően lett kitöltve. Az ajánlatkérő a hiánypótlásban kérte a fenti pont helyes kitöltését, de sajnos a jelzett ok miatt az nemi gen lett kitöltve. Azonban a III. rész B pontjában az adó- és járulékfizetésre vonatkozóan helyesen válaszoltunk, tehát az ajánlatkérő meggyőző választ kapott: azaz látható, hogy nincsen járulék- és adótartozásunk, a köztartozásmentes adózók adatbázisában szerepelünk, melynek elérhetőségét szintén megadtuk a II. e) pontjában. Nem kellett volna az ajánlatkérőnek tisztázó kérdés feltevésével lehetőséget adni az EEKD II. e) pontjának pontosítására? Cégünk az eljárásban a legjobb ajánlatot adta, és a kérdésünkben szereplő, álláspontunk szerint formai hibának minősíthető ok miatt érvénytelenítettek minket. Előzetes vitarendezésre még van lehetőségünk, érdemes azt benyújtanunk?
270. cikk / 684 Elektronikus dokumentumok aláírásának szabályai
Kérdés: Ha elektronikusan teszek fel kiegészítő tájékoztatáskérést, akkor azt is alá kell írni elektronikusan? Kinek kell aláírnia? A cégjegyzésre jogosultnak, vagy elég, ha az egyik kolléga elektronikus aláírásával írjuk alá az aláírt és beszkennelt dokumentumot? Esetleg a küldött e-mailt kell csak aláírni? Kérdésünk továbbá, hogy mi az az időbélyeg? Kell-e ezt használni?
