Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás jogalapjának vizsgálata

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazva megköthető-e a szerződés a nyertes ajánlattevővel, ha a nyertes ár 150 M Ft felett van?
Részlet a válaszából: […] ...ár sem haladta meg a 25, illetve 150 millió forintot.Amennyiben mégis ezt meghaladó ajánlatok érkeznek, egyrészt felmerül a becsült érték hibás megállapításának problémája, másrészt 25, illetve 150 millió forintos értékhatárt meghaladó szerződés esetében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Szerződéspontosítás lehetősége a Kbt. 122/A. §-a alapján indult eljárásban

Kérdés: Van-e lehetőség a szerződést pontosítani az eljárás során, ha az a Kbt. 122/A. § alapján indult?
Részlet a válaszából: […] ...azaz az egyedüli lehetőség a dokumentáció vagy ajánlattételi felhívás módosítása még az ajánlattételt megelőzően a szerződés hibáinak javítása érdekében.A Kbt. 122/A. §-ának (1) bekezdése szerint, ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

10 százalék alatti alvállalkozó "cseréje" a szerződés teljesítése alatt

Kérdés: 10 százalék alatti alvállalkozóval kezdtük meg a szerződés teljesítését. Bevonhatunk helyette más alvállalkozót a teljesítés alatt?
Részlet a válaszából: […] ...– a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében – beállott lényeges körülmény, vagy az alvállalkozó bizonyítható hibás teljesítése miatt a szerződés vagy annak egy része nem lenne teljesíthető a megjelölt alvállalkozóval, és ha az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.

Alvállalkozó kizáró ok hatálya alá kerülése a szerződés megkötését követően

Kérdés: Alvállalkozónk kizáró okok hatálya alá került a szerződés megkötését követően, és még több mint másfél év van hátra a szerződéses jogviszonyból. Mit tehetünk, illetve mit kell tennünk ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...– a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében – beállott lényeges körülmény, vagy az alvállalkozó bizonyítható hibás teljesítése miatt a szerződés vagy annak egy része nem lenne teljesíthető a megjelölt alvállalkozóval, és ha az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.

Nyilatkozatot alátámasztó iratok igényelhetősége az ajánlatkérő által

Kérdés: A vonatkozó kormányrendelet – 310/2011. – szerint vannak olyan kizáró okok, melyeknek hiányát nyilatkozattal kell igazolni. Gyakori, hogy az ajánlatkérők minden indok nélkül különféle levezetéseket, háttériratokat kérnek tőlünk hiánypótlás keretében a nyilatkozat alátámasztására. Ezt megtehetik? Mi értelme van így a kormányrendelet előírásának?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő nem követelhet az ajánlattevőtől. Nem térünk ki válaszunkban arra az esetre, mikor az eredetileg benyújtott igazolás hibás, nem a megfelelő információt tartalmazza, azaz az ajánlatkérőben kétség merül fel annak valódiságát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.

CD-n be nem nyújtott ajánlat pótolhatósága

Kérdés: Ha CD-n – adminisztratív hibából – nem adtuk be az ajánlatot, az meddig pótolható?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlás lehetősége ebben az esetben attól függ, hogy az ajánlatkérő felhívása és dokumentációja pontosan milyen feltételeket írt elő az ajánlat benyújtásával kapcsolatban.Két eset lehetséges a következők szerint:– amennyiben arról van szó, hogy az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.

Hiánypótlás lehetősége egy ajánlati oldal beadásának hiányára

Kérdés: Cégünk építési beruházási tenderen indult. A kiírásban foglaltak szerint az ajánlatkérő által kiadott árazatlan költségvetést beárazva be kell adnunk a szakmai ajánlat részeként, továbbá hogy a költségvetési főösszesítőben kalkulált összesen árat kell ajánlati árként a felolvasólapon megadni. Az ajánlatot beadtuk, felbontották. Majd észleltük, hogy az árazott költségvetés egyik munkafüzetlapját, amely a térfigyelő kamerák szerelésével kapcsolatos költségeket részletezte, nem adtuk be, így azt önkéntes hiánypótlás keretében benyújtottuk. Ez a 200 oldalas költségvetés egy oldala, ami sem az ajánlati árat, sem annak egyetlen árelemét sem változtatta meg, és semmilyen más módosítást sem jelentett a benyújtott ajánlaton, egyszerűen kihagytunk egy oldalt. Az ajánlatkérő érvénytelennek minősítette az ajánlatot a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontjára hivatkozva. Mi ezt vitatjuk, de érdemes-e jogorvoslatot indítanunk?
Részlet a válaszából: […] ...vagy felvilágosítás megadása során javítható az ajánlatban előforduló olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét, az ajánlattevők közötti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.

Műszaki leírásnak nem megfelelő ajánlat korrekciója

Kérdés: Az ajánlatkérő úgy rendelkezett, hogy ha az ajánlatunk egy ponton nem felel meg a műszaki leírásnak, nem érvénytelen abban az esetben, ha hiánypótlás keretében korrigálunk. Lehetővé teszi az ilyenfajta eljárást a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] ...vagy felvilágosítás megadása során javítható az ajánlatban előforduló olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét, az ajánlattevők közötti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.

Ajánlat módosítása az írásbeli összegzést megelőzően

Kérdés: Lejárt az ajánlattételi határidő, de még nem történt meg az összegezés eljuttatása. Az ajánlatunkat néhány ponton módosítanunk kellene. Az egyik az egységár, és a szerződéstervezetre is tennénk javaslatot. Megtehetjük? Esetleg hiánypótlási eljárás keretében? Milyen körben és mértékig?
Részlet a válaszából: […] ...– Kbt. 124. §-ának (1) bekezdése.Nincs tehát lehetőség a szerződés tartalmát módosítani még abban az esetben sem, ha egyértelmű hiba került a szerződésbe. Erre a Kbt. 132. §-a szerinti szerződésmódosítás keretein belül nyílik egyedül lehetőség a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.

Kiegészítő tájékoztatás adása jogosulatlan személy által

Kérdés: Egyik alkalmazottunk az egyik ajánlattevő kérdésére válaszolt kiegészítő tájékoztatásként, azonban a közbeszerzési eljárásban erre nem volt jogosultsága, és a tájékoztatás sem volt megfelelő. Az ajánlattevő ajánlata ennek következtében érvénytelen lett. Az ajánlattevő az előzetes vitarendezés iránti kérelemben hivatkozott arra, hogy az ajánlatkérő munkatársának válaszára alapozva készítette el ajánlatának egy részét, mely az érvénytelenséget eredményezte. Ilyenkor mit lehet tenni?
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben erre már nincs lehetőség, eredménytelennek sem nyilváníthatja az eljárást, mivel nincs olyan eredménytelenségi ok, mely saját hibájából eredő félretájékoztatás miatt jogszerűen alkalmazható lenne. Ezért az ajánlatkérő, amennyiben a határidők már elteltek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.
1
26
27
28
54