Kötelező eredménytelenségi ok

Kérdés: Ajánlatkérőként az ajánlati felhívásunkban előírtuk, hogy alkalmazni fogjuk a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pont szerinti eredménytelenségi okot. A közbeszerzési eljárás nagyon elhúzódott, és szeretnénk az egyetlen ajánlatot érvényesnek nyilvánítani, és az eljárást eredményesen lezárni. Mivel a (2) bekezdésben a nem kötelező eredménytelenségi okok szerepelnek, kérdezzük, hogy megtehetjük-e ezt jogszerűen?
Részlet a válaszából: […] ...e) pontja szerinti eredményteleségi okot, akkor a közbeszerzési eljárás bírálati szakaszában ettől a döntésétől nem térhet el.(Kéziratzárás: 2024. 12....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.

Fedezet az ajánlattevői oldalon

Kérdés: Építési beruházásunk sikeressége érdekében előírhatjuk pénzügyi alkalmassági követelményként, hogy az ajánlattevő rendelkezzen a kivitelezéshez szükséges fedezettel?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanakkor a követelmény előírása jogi kockázatokat hordoz magában, és nem biztos, hogy az ajánlatkérői célt biztosítani tudja.(Kéziratzárás: 2024. 12....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.

Tartalékkeret

Kérdés: Építési beruházás esetén kötelező kikötni tartalékkeretet? Amennyiben kikötjük a szerződésben, és fel is kívánjuk használni, szerződésmódosítással vagy anélkül is megtehetjük?
Részlet a válaszából: […] ...akkor a Kbt. 141. §-ának megfelelő alkalmazásával szerződésmódosítással lehetséges a felhasználási szabályokat rögzíteni.(Kéziratzárás: 2024. 12....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.

Teljesítési biztosíték igazolása

Kérdés: Nyertes ajánlattevők vagyunk egy közbeszerzési eljárásban, és a szerződéskötésre várunk. Az ajánlatkérő a kiírásban ajánlati biztosítékot és teljesítési biztosítékot is előírt. Van arra lehetőség, hogy a befizetett ajánlati biztosítékot beszámíttassuk az ajánlatkérővel a teljesítési biztosíték összegébe?
Részlet a válaszából: […] ...ezzel a módszerrel bocsássa az ajánlatkérő rendelkezésére. A kérdésben jelzett „beszámításra” ekkor van lehetőség.(Kéziratzárás: 2024. 12....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.

Kivételi kör értelmezése

Kérdés: Önkormányzat ajánlatkérő egészségügyi szakellátási feladat (szakrendelések biztosítása) vonatkozásában kíván szerződést kötni. A finanszírozást a NEAK fogja közvetlenül biztosítani a szerződést kötő fél számára. A Kbt. 111. § c) pontja szerinti kivételbe tartozik-e a beszerzés? Továbbá a 3. számú melléklet szerinti beszerzésnek minősül-e a szolgáltatás, amely szerint 287 137 500 HUF értékhatár vonatkozik a beszerzésre? A szakorvosi szolgáltatások 85120000-6 CPV kód alatt találhatóak álláspontunk szerint.
Részlet a válaszából: […] ...utóbbit, hanem az egészségügyi szaktevékenységet akarja beszerezni, ami nem tartozik a 3. számú mellékletbe, és nem képez kivételt.(Kéziratzárás: 2024. 12....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.

Szerződés-ellenőrzési jogkör

Kérdés: Több döntőbizottsági határozatban olvastuk, hogy a Közbeszerzési Hatóság Elnöke indított jogorvoslatot az ajánlatkérő ellen, mert jogszerűtlennek ítélte a felek által aláírt szerződésmódosítást. Meddig teheti ezt meg a Hatóság elnöke?
Részlet a válaszából: […] ...által történt megkezdésétől számított legfeljebb öt éven belül lehet a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását kezdeményezni.(Kéziratzárás: 2024. 12....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.

Nyilvánosság a bírálat során

Kérdés: Önkormányzatunk a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések szabályozására Beszerzési Szabályzatot készített. A szabályzat szerint az 1 millió Ft és 10 millió Ft közötti beszerzések esetén a Pénzügyi Bizottság bírálja el a beérkezett ajánlatokat, és a képviselő-testület dönt. A bírálatban és a döntésben részt vevők „Összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot” tesznek. A nyilatkozat szövegezésében a titoktartás a Polgári Törvénykönyv 2:47. §-ában meghatározott üzleti titokra vonatkozik. Ez a paragrafus azonban már hatálytalan. Felmerült bennünk, hogy vajon a pénzügyi bizottság és a képviselő-testület tárgyalhatja az ajánlatokról való döntést nyílt ülésen? Nem kell zárt ülést elrendelni a napirend tárgyalásakor? Nem sért jogszabályt az adatok nyilvánosságra hozatala? A képviselő-testületi ülések jegyzőkönyvei felkerülnek az önkormányzat honlapjára, tehát teljesen nyilvánosak.
Részlet a válaszából: […] ...a nyilvánosságnak, mert a döntés megalapozásához szükséges adatok a döntést megelőzően főszabály szerint nem nyilvánosak.(Kéziratzárás: 2024. 12....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.

Számítási hiba javításának elmaradása

Kérdés: Az ajánlattal benyújtott tételes költségvetésben számítási hibát talált az ajánlatkérő. Az ajánlattevőt felhívta a számítási hiba javítására, mely felhívásban az ajánlatkérő kérte – a tételes költségvetést a számítási hibát kijavítva – ismételten benyújtani, valamint a helyes összesen ajánlati árat a felolvasólapon feltüntetni. Az ajánlattevő a számítási hiba javításának részben tett eleget, vagyis a tételes költségvetést megfelelően javította, azonban a felolvasólapon nem javította az árat. Mi a teendő ebben az esetben? Ha érvénytelen, akkor a 71. § (11) bekezdése vagy a 73. § (1) bekezdés e) pontja szerint?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanúgy a 73. § (1) bekezdés e) pontja lesz, mert ebbe körbe illeszkedik a 71. § (11) bekezdés szerinti érvénytelenség.(Kéziratzárás: 2024. 12....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.

Mellőzés esetén bírság

Kérdés: Kötelező bírságot kiszabnia a Közbeszerzési Döntőbizottságnak, ha az ajánlatkérő közbeszerzési eljárás mellőzésével kötött adásvételi szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...fog kiszabni. A bírság összege mérlegelés tárgyát képezi, mely legfeljebb a megkötött szerződés értékének 15%-át érheti el.(Kéziratzárás: 2024. 12....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.

Jogorvoslati határidő

Kérdés: Egy építésre irányuló közbeszerzési eljárásban ajánlatot tettünk, és a második helyen állunk. Véleményünk szerint az első helyezett ajánlati ára nagyon alacsony. Az ajánlatkérő nem kért árindokolást az első helyezettől, hanem bekérte tőle a referencialeveleket. Jogorvoslattal szeretnénk élni. Honnan számít a jogorvoslati határidő? Az igazolások bekérésétől?
Részlet a válaszából: […] ...nem minősül jogsértésnek az aránytalanul alacsony ár indokoláskérésének elmaradása, melyet nem érdemes ebben az esetben támadni.(Kéziratzárás: 2024. 12....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.
1
9
10
11
163