1628 cikk rendezése:
31. cikk / 1628 Becsült érték számítása ajánlatkérő által biztosított építőanyag esetén
Kérdés: Önkormányzatunk most jó áron tudna ablakot vásárolni gyártótól. A kedvezőbb időjárás miatt az ablakok beszerelését a nyári hónapokban végeznénk, addig az ablakokat tárolnánk. Ilyen esetben hogyan kell a becsült értéket számítani? Az ablakok és a beszerelés értékét egybe kell számítani?
32. cikk / 1628 Feltételes szerződés hatályba léptetése
Kérdés: Az ajánlatkérő építési beruházás megvalósítására feltételes közbeszerzési eljárást indított a Kbt. 53. § (6) bekezdése alapján azzal, hogy a feltétel bekövetkezéséről a megrendelő tájékoztatja a vállalkozót, amely tájékoztatással a szerződés hatályba lép. Hatályba lép-e a vállalkozási szerződés, ha a feltételes 6 hónapos időszak legvégén, még a határidő lejárta előtt a megrendelő nyilatkozik a vállalkozó felé, hogy a szerződést saját üzleti kockázatára hatályba lépteti? Amennyiben a felek a szerződés hatálybalépéséről a feltétel bekövetkezése előtt kétoldalú okiratban megállapodnak, úgy a vállalkozási szerződés hatályba lép? És ha sikerül más forrást találnia az ajánlatkérőnek?
33. cikk / 1628 Számlakifizetés építési beruházás esetén
Kérdés: Egy kisebb értékű, de uniós finanszírozású építési projektben kötött vállalkozási szerződés szerint a vállalkozó egy részszámla és egy végszámla kiállítására jogosult. A vállalkozói számlák kifizetése során hogyan kell eljárnia az ajánlatkérőnek, ha tudomása van arról, hogy a vállalkozó csak a részszámlához tartozó teljesítési szakaszban vett igénybe alvállalkozót?
34. cikk / 1628 Pályázat elnyerésének feltétele a szerződésben
Kérdés: Amennyiben a Kbt. 53. § (6) bekezdése alapján a pályázati igény elnyerése feltételével kötött szerződés esetében a felek a feltételt úgy módosítják, hogy nem a pályázati igényről szóló döntés, hanem a pályázati igény jogosultsági befogadása a szerződés hatálybalépésének a feltétele, ezen körülmény tekintetében jól gondolja-e az ajánlatkérő, hogy ez a szerződés nem lényeges módosításának minősül a Kbt. 141. § (6) bekezdése alapján?
35. cikk / 1628 Nyomdai szolgáltatás részekre bontása
Kérdés: Egy múzeum negyedévente jelentet meg tudományos folyóiratot, amely árusításából bevétele keletkezik, és évente 1 alkalommal, mint kötelező intézményi feladat, egyéb irodalom- és művészettörténeti, valamint néprajzi és természettudományi tanulmányokat tartalmazó évkönyvet állít össze, amelynek terjesztéséből bevétele nem keletkezik. Jogszerűen részekre bontható-e a nyomdai nyomtatási szolgáltatás beszerzése a két „termék” (folyóirat és évkönyv) vonatkozásában? Illetve a múzeum részéről felmerülő további papíralapú nyomdai szolgáltatás (pl. egyéb kiadványok, magazinok, belépőjegyek) értékét bele kell-e számolni a tárgyi szolgáltatás beszerzésének becsült értékébe?
36. cikk / 1628 Hiányzó hirdetménytartalom
Kérdés: A TED-et böngészve találunk olyan hirdetményeket más EU-országok esetében, ahol nem adják meg sem az alkalmassági követelményeket, sem az értékelési szempontokat. Ezt nálunk miért nem lehet megtenni? Pontosabban hogyan történhet ez meg máshol?
37. cikk / 1628 Tárgyalás tartalma
Kérdés: Tárgyalásos eljárást indítottunk. A tárgyalások során több ajánlattevő is jelezte, hogy a felhívásban szereplő egyik szerződéskötési feltételt túlzónak tartja, és szeretnék tárgyalás keretében törölni a feltételt. Az önök véleménye szerint lehet tárgyalni arról, hogy egy szerződéskötési feltétel kerüljön ki a közbeszerzési dokumentumokból?
38. cikk / 1628 Informatikai beszerzések részekre bontása
Kérdés: Egy múzeumnak vannak a napi irodai feladatellátásához kapcsolódóan informatikai hardvereszköz-igényei és egyéb, a rendezett/szervezett kiállításaihoz kapcsolódóan felmerülő informatikai hardvereszköz-igényei is. Jogszerűen részekre bontható-e a saját irodai felhasználásra szánt informatikai hardvereszközök és a kiállításokra szánt informatikai hardvereszközök beszerzése? A különböző témájú kiállításokhoz szükséges informatikai hardvereszközök beszerzésének becsült értékét egybe kell-e számolni?
39. cikk / 1628 Alvállalkozóval kapcsolatos adatok közzététele
Kérdés: A Kbt. 43. § (2) bekezdés ea) pontja alapján az e) pontban foglalt adatokat az ajánlatkérő az alvállalkozó nyertes ajánlattevő általi bejelentését követő harminc napon belül köteles az EKR-ben közzétenni. Az ajánlattevő által már az ajánlatban megnevezett alvállalkozók (pl. alkalmasságot igazoló kapacitást nyújtó szervezetek/személyek) esetében mely időpontot kell az ajánlattevő általi bejelentésnek tekinteni, azaz mely időponttól számítandó a 30 napos határidő (a vállalkozási szerződés megkötésétől/hatálybalépésétől, esetleg a munkaterület átadásának napjától)?
40. cikk / 1628 Referencia igazolása
Kérdés: Az ajánlatkérő uniós közbeszerzési eljárásban a műszaki és szakmai alkalmasság körében a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdés a) pontjára hivatkozva azt írta elő, hogy az eljárást megindító felhívás feladásától visszafelé számított hat évben befejezett, de legfeljebb kilenc éven belül megkezdett, a közbeszerzés tárgya szerinti legjelentősebb szállításainak ismertetését tartalmazó, cégszerűen aláírt nyilatkozatot kell csatolnia az ajánlattevőnek. Utalt arra is, hogy a 21/A. § szerint is igazolható a referenciafeltételnek való megfelelés. Nem tekinthető túlzó előírásnak a 6 év, illetve 9 évre utalás?
