Találati lista:
241. cikk / 887 Érdeklődés jelzése meghívás esetén
Kérdés: Amikor meghívnak egy eljárásba, akkor is kell érdeklődést jelezni?
242. cikk / 887 Ajánlatkérő jogorvoslati lehetősége eljárási, dokumentációs hiba esetén
Kérdés: Megtámadhatja-e saját eljárását az ajánlatkérő, ha már nem tudja módosítani az összegezést, de hibázott? Van-e erre tapasztalat, gyakori megoldás, melyet az ajánlatkérők alkalmazhatnak?
243. cikk / 887 424/2017. kormányrendelet 10. § (5) bekezdésének értelmezése
Kérdés: A kormányrendelet 10. §-ának (5) bekezdését nem tudom értelmezni. Az ebben foglaltak mit jelentenek majd a gyakorlatban? Hiszen maga a kormányrendelet is a megküldés szót használja.
244. cikk / 887 Képviselő az elektronikus közbeszerzésben
Kérdés: Az elektronikus kormányrendelet a nyilatkozattételről azt írja, hogy az ajánlatkérő szervezet vagy a gazdasági szereplő képviselőjének kell tekintetni azt a személyt, aki az EKR-ben az ajánlatkérő szervezet vagy gazdasági szereplő részéről a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik. Ez a szuper user? Meghatalmazható a szuper user más által nyilatkozattételre?
245. cikk / 887 Kbt. 111. § x) pontjában szereplő kivételi szabály értelmezése
Kérdés: Állásfoglalásukat kérem a Kbt. 111. § x) pontjának értelmezésére vonatkozóan: "E törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő olyan beszerzés esetén, ahol a szerződésben foglalt feladatot az 5. § (1) bekezdése vagy a 7. § (2) bekezdése szerinti ajánlatkérő vagy az említett ajánlatkérők társulása jogszabályban vagy hatósági határozatban – az EUMSZ-szel összhangban – meghatározott kizárólagos jog alapján teljesíti." Melyek azok a körülmények, amelyek esetén a hivatkozott rendelkezés alkalmazható? Mi az alkalmazhatóság tartalma, korlátja?
246. cikk / 887 A szerződést kötő másik fél részéről kiadott igazolás kezelése
Kérdés: Milyen esetben szükséges a szerződést kötő másik fél részéről kiadott/általa aláírt igazolás benyújtása? A kérdés elsősorban arra vonatkozik, hogy van-e különbség arra vonatkozólag, hogy a szerződést kötő másik fél a Kbt. 5. § (1) bekezdés a)-c) és e) pontja szerinti szervezet, vagy egyéb szervezet?
247. cikk / 887 Esélyegyenlőség kérdése értékelési szempont mértékének maximalizálása esetén
Kérdés: Kifogásként merül fel, hogy az ajánlatkérő egy adott értékelési szempont mértékét úgy maximálta, hogy adott mértéktől mindenki maximumpontot kap, pedig cégünk ajánlata sokkal jobb a többieknél. Lehet ezt kifogásolni? Miért maximálja az ajánlatkérő az értékelési szempont mértékét, amikor tudja, hogy többen is jobb paraméterekkel tudunk pályázni, és értelmetlen ott meghúzni a határt, ami valójában a minimumkövetelmény? Véleményem szerint így nem esélyegyenlő a verseny.
248. cikk / 887 Alvállalkozóra vonatkozó nyilatkozat módosítása
Kérdés: Nem tudjuk biztosan, hogy lesz-e alvállalkozónk egy nyílt eljárásban. ESPD-ben jelöltem, hogy lesz, de lehet, hogy mégsem. Később is jelezhetem az esetleges változást a teljesítésig?
249. cikk / 887 Alvállalkozó megjelölése, cseréje
Kérdés: Az ajánlatunkban megjelölt alvállalkozót minden esetben meg kell jelölni a szerződésben? Lehet cserélni később?
250. cikk / 887 Ismeretlen személy szervezethez rendelése
Kérdés: Hogyan lehet annak elejét venni, hogy illetéktelenek ne lássák az adataimat, eljárásaimat? Arra gondolok, hogy valaki, valahogy bekapcsolódott a szervezet működésébe, és látja az EKR-ben az eljárásokat.
