Kötbérmentesség hibás teljesítés esetén

Kérdés: Jogszerű-e az, ha az ajánlatkérő a kiírás szerint úgy kötelez a hibás teljesítés miatt kötbérre, hogy nem ad lehetőséget előtte a hiba kijavítására kötbérmentesen?
Részlet a válaszából: […] ...szerint valósítja meg, azaz hibásan teljesít, az ajánlatkérőnek hibás teljesítés miatti kötbér jár. Ez a kötbér akkor is jár a jogosultnak (az ajánlatkérőként szerződő fél), ha a kötelezett a hibát kijavítja, vagy más módon korrigálja (szavatossági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Ajánlatkérő iratainak postai kézbesítése

Kérdés: Van-e olyan rendelkezése a Kbt.-nek, amellyel kizárja, hogy bármely iratot postai úton küldjön meg az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bekezdése;– az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem megérkezésétől számított három munkanapon belül akkor is jogosult egy alkalommal az ajánlattevőket (részvételre jelentkezőket) három munkanapos határidővel hiánypótlás (67. §)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 19.

Jogorvoslatra nyitva álló határidő vitarendezési kérelem elutasítása esetén

Kérdés: Előzetes vitarendezés iránti kérelmet nyújtottunk be, melyet az ajánlatkérő elutasított. Ebben az esetben mikor kezdődik a jogorvoslati határidő? Az eljárást lezáró döntés kézbesítésétől vagy az elutasítás kézhezvételétől?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő egyéb intézkedést nem tett.A Kbt. 79. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint elő­zetes vitarendezés kezdeményezésére jogosult a jogsértő eseményről való tudomásszerzést követő három munkanapon belül az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 19.

Biztosíték és kötbér

Kérdés: Kötelező biztosítékot kikötni az ajánlati felhívásban? Mi a különbség a biztosíték és a kötbér között?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos előírás sajátos logikáját mutatja.A közbeszerzési törvény 126. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő jogosult a nyertes ajánlattevővel kötendő szerződésben biztosítékot kikötni, ezt a tényt, továbbá a biztosíték(ok) körét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.

Ajánlatkérő vizsgálatának terjedelme az alkalmasság vonatkozásában

Kérdés: Az ajánlatkérő szerint az Étv. 39. §-ának (2) bekezdésében támasztott feltételeknek az építési beruházás megvalósítása során kell megfelelnie a vállalkozónak, nem pedig a szerződés odaítélésének – jelen esetben a közbeszerzési eljárás – folyamán. Megfelelően értelmezi az ajánlatkérő, hogy ennek vizsgálata nem az ő feladata?
Részlet a válaszából: […] ...műszaki vezető irányításával végezhető kivitelezési tevékenységek tekintetében a felelős műszaki vezetői feladatok ellátására jogosult.Mivel különösen a munkaviszonyban álló felelős műszaki vezetői státusz erőforrást nyújtó szervezettel is igazolható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.

Mérleg "kiváltása" pénzügyi alkalmasság igazolásakor

Kérdés: Pénzügyi alkalmasság igazolására miért csak a mérleget kérik az ajánlatkérők? Ha ezt írja elő az ajánlatkérő, és nekem negatív a mérlegem, akkor azt mivel válthatom ki? Van lehetőségem az árbevétellel kiváltani, ami egy lehetséges opció a frissen létrejött cégek esetében?
Részlet a válaszából: […] ...időszak kezdete után kezdte meg működését, az alkalmasságát a közbeszerzés tárgyából származó árbevételről szóló nyilatkozattal jogosult igazolni. Az ajánlatkérő köteles az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező pénzügyi és gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.

Korábbi évek teljesítésének igazolása

Kérdés: Nemzeti eljárásrendben van-e lehetősége az ajánlatkérőnek előírni, hogy az ajánlattevőnek az előző három év szállításait – 310/2011. Korm. rend. 15. § (1) bekezdésének a) pontja – kötelezően a szerződést kötő másik fél által adott nyilatkozattal (referenciaigazolás) kelljen igazolnia, vagy a kormányrendelet 16. §-ának (5) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az ajánlattevő maga választhat a saját nyilatkozat, illetve a szerződést kötő másik féltől származó nyilatkozat között, és az ajánlatkérő mindkettőt köteles elfogadni?
Részlet a válaszából: […] ...igazolható, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező pedig – ahol az ajánlatkérő lehetővé tette – választása szerint jogosult a 15. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak helyett nyilatkozattal igazolni alkalmasságát. Amennyiben az elbírálás során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.

Kizáró okok és alvállalkozók ellenőrzésének kötelezettsége

Kérdés: A hatályos Kbt.-ben rögzítettek alapján, jól értelmezem-e, hogy a nemzeti eljárásban az ajánlatkérőnek nem kötelessége a kizáró okokat ellen­őrizni, mivel a 310/2011. Korm. rendelet 2. §-a ezt csak a közösségi rezsimben teszi kötelezővé számára, továbbá az alvállalkozókkal kapcsolatosan az ajánlatkérőnek rezsimtől függetlenül semmilyen ellenőrzési kötelezettsége nincs?
Részlet a válaszából: […] ...teszi kötelezővé a kizáró okok előírását, amikor az alábbiak szerint fogalmaz:Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jogosult az 56-57. § szerinti kizáró okok közül egynek vagy többnek a közbeszerzési eljárásban való érvényesítését előírni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.

Szakemberek kamarai tagsága – mint alkalmassági feltétel

Kérdés: Lehet-e az ajánlattevő alkalmasságát a bemutatott szakemberek kamarai tagságának meglététől függővé tenni?
Részlet a válaszából: […] ...valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. kormányrendelet eleve nem teszi lehetővé a kamarai jogosultság (tagság) elő­írását, azt nem nevesíti.Amennyiben a szerződés teljesítéséhez kamarai regisztrációval...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.

Határidős cégjogi kötelezettség elmulasztásának következménye közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Ha az ajánlattevő jogszabályban meghatározott névváltoztatási kötelezettségének nem tesz eleget a megadott határidőben, azzal szakmai-etikai vétséget követ el, ha a tenderen a határidőt követően olyan cégnévvel indul, ami jogszabályba ütközik? Kizárható emiatt a közbeszerzésből?
Részlet a válaszából: […] ...A cégjogi kötelezettségszegés esetén a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást gyakorol akár hivatalból, akár az arra jogosultak jelzése alapján. A törvényességi felügyeleti eljárás keretében kell orvosolni a kérdésben felvetett problémát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.
1
38
39
40
85