EKR-en kívüli eljárások

Kérdés: Az előminősítési rendszerben lévő eljárásokat miért nem kell beintegrálnom az EKR-be?
Részlet a válaszából: […] ...és az előminősítési szempontok szükség szerinti módosítását nem indokolhatja a jogszabályváltozás. Ennek indoka az, hogy az új Kbt. új irányelv alapján, új kizáró okokra vonatkozó elvárásokat tartalmaz, mely így nem vonatkoztatható a régi irányelv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.
Kapcsolódó címkék:      

Eljárás nem elektronikus úton történő ajánlattétel esetén

Kérdés: Az EKR rendeletben szerepel, hogy ha nem elektronikusan történik az ajánlattétel, a felhívásban nyilatkozni kell a bontásról. Ebben az esetben is fel kell tölteni az anyagokat az EKR-be? Mondjuk, ha például üzemzavar volt, akkor utólag mindent be kell szkennelni és feltölteni az EKR-be?
Részlet a válaszából: […] ...elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet ezzel kapcsolatban az alábbiakat rögzíti:Ahol a Kbt. a felhívás kötelező tartalmi elemeként az ajánlatok felbontásának helyére utal [Kbt. 50. § (2) bekezdés r) pont, 94. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.
Kapcsolódó címkék:    

Üzleti titok indokolása

Kérdés: Amennyiben egyértelműen gyenge az üzleti titok indokolásának érve, feltétlenül szükséges újra felhívni az ajánlattevőt, hogy próbálja újra indokolni azt? (Biztosan nem a nyertes ajánlatról van szó, továbbá érzékelhető, hogy a majd teljes ajánlat üzleti titokká nyilvánítása nem fogja megállni a helyét.)
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 44. §-a szerinti, üzleti titokra vonatkozó szabály eleve előírja, hogy az ajánlattevő (a gazdasági szereplő) az üzleti titkot tartalmazó irathoz indokolást köteles csatolni. Szintén előírja, hogy az indokolás nem megfelelő, ha általánosságban kerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.
Kapcsolódó címkék:  

Üzleti titokra vonatkozó szabály változásának hatása a közbeszerzésekre

Kérdés: Változik az üzleti titok szabálya a Ptk.-ban. Milyen hatással van ez a közbeszerzésben alkalmazott üzleti titok fogalmára, hiszen ezzel gyakorlatilag törlődik a Kbt.-ben található hivatkozás?
Részlet a válaszából: […] ...(védett ismeret). A törvény 35. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezi a Ptk. 2:47. §-át, míg a 42. §-a pontosítja a Kbt. üzleti titokra vonatkozó rendelkezését azzal, hogy a módosított rendelkezéseket a 2018. évi LIV. törvény 42. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.
Kapcsolódó címkék:    

Üzleti titok védelme a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásában

Kérdés: Hogyan kezeli a Döntőbizottság, ha a jogorvoslati eljárás során üzleti titok merül fel? Ilyenkor kihúzza ezt a döntésből, mint az öntisztázással kapcsolatos határozatok esetében?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 145. §-a utal az általános közigazgatási rendtartásról 2016. évi CL. törvényre (Ákr.), melynek rendelkezései kitérnek az adatkezelés szabályaira is.A Kbt. 145. §-ának (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.
Kapcsolódó címkék:      

Kbt. 104. § (3) bekezdésének értelmezése

Kérdés: Mit jelent a Kbt. 104. §-ának (3) bekezdése, milyen eltérő beszerzési módra utal?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás második részének megvalósítása során, többrészes keretmegállapodásos eljárásban merül fel az alábbiak szerint.A Kbt. 104. §-ának (3) bekezdése alapján az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérő megjelöli, hogy az eljárás egy vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.
Kapcsolódó címkék:    

Árverseny árlejtéskor

Kérdés: Árlejtés esetén minden esetben versenyeztetni kell az árat? Lehetséges-e, hogy több igen-nem válasz alapján versenyeztetünk?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. árlejtéssel kapcsolatos főszabálya tér ki erre a kérdésre, a válasz nem az EKR kormányrendelet árlejtésszabályai között keresendő.Az ár versenyeztetése ma már nem kötelező. Amennyiben csak áralapú a verseny, úgy természetesen az ár alapján történik az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.
Kapcsolódó címkék:    

KBA-ra és az EKR-re vonatkozó közzétételi szabályok

Kérdés: Pontosan mit kell közzétenni a KBA-ban és mit az EKR-ben? (A Kbt. 43. §-a alapján egyértelmű a helyzet, de az nem szól az EKR-ről.)
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. főszabálya szerint valóban a 43. § érvényesül, azonban az EKR 2018. április 15-i kötelező alkalmazásával hatályba lépett, az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet eltérő szabályait kell alkalmazni, melyek eltérhetnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.
Kapcsolódó címkék:    

Hivatkozás a köztartozásmentes adatbázisra az EKR-ben

Kérdés: Amikor kitöltöm az EKR-ben az EEKD-t, akkor a NAV-os kizáró oknál más a tartalom. Ebben az esetben is be kell írnom a köztartozásmentes adatbázist? Ha igen, akkor az URL című sorba?
Részlet a válaszából: […] ...gazdasági szereplő – be kell írni az URL című sorba. Ha nem szerepel, akkor nullás adóigazolást szükséges rendelkezésre bocsátani a Kbt. 69. §-ának (5) bekezdése szerinti igazolások benyújtásakor.Gyakorlattá vált, hogy az ajánlatkérők további...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.
Kapcsolódó címkék:  

Kizáró okokkal kapcsolatos nyilatkozattétel nemzeti rezsimben az EKR-ben

Kérdés: A nemzeti kizáró okoknál hogyan tudom többszörözni az adatbázisokkal kapcsolatos tartalmat? Szükséges-e a vonatkozó Kbt. kizáró okokat is melléírni?
Részlet a válaszából: […] Valóban gyakorlat volt, hogy egyes ajánlatkérők kérték az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum nemzeti kizáró okokra vonatkozó részét úgy kitölteni, hogy az ajánlattevőknek az egyes adatbázisok és az azokért felelős szervezetek mellett az érintett kizáró okot is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.
Kapcsolódó címkék:        
1
…
112
113
114
…
458