Üzleti titokká nyilvánítás az ajánlatkérő által

Kérdés: Van-e arra lehetőségem, hogy a felhívás vagy az eljárási dokumentumok egy részét üzleti titokká nyilvánítsam, mint az ajánlatkérő? Mi a következménye, ha ezt nem jogszerűen teszem?
Részlet a válaszából: […] ...április 1-jétől a Kbt. lehetővé teszi, hogy bizonyos információkat az ajánlatkérő ne feltétlenül tegyen közzé korlátlanul és teljeskörűen hozzáférhető módon.A főszabály természetesen továbbra is a Kbt. 39. §-ának (1) bekezdése, azaz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.
Kapcsolódó címkék:  

Jogorvoslati kérelem kiegészítése

Kérdés: Lehetséges-e, hogy a jogorvoslati eljárás során jut az ajánlattevő tudomására olyan információ, amivel kapcsolatban kiegészítené a kérelmét, vagy a kiegészítés miatt elkésettnek minősül a kérelem?
Részlet a válaszából: […] ...jutása szabályai között szerepel a lehetőség, hogy az ajánlattevő a Közbeszerzési Döntőbizottságnál tekint be az iratokba. A Kbt. 148. §-ának (3) bekezdése értelmében a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében a kérelmező a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Szerződés végleges tartalma

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében a szerződésről tárgyaltak a felek. A feltöltött emlékeztetők hivatkoznak a megállapodásra, de végül a szerződés egy pontjába mégsem az a tartalom került, amiben megegyeztünk. Van-e lehetőség arra, hogy azzal a tartalommal írjuk alá a szerződést, amiben megegyezés született? (Az utolsó verziót ajánlattevőként elfogadtuk, erre a pontra nem figyeltünk, de tudjuk igazolni, hogy más volt a megállapodás a korábbiakban, aláírt jegyzőkönyvünk van róla.)
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 131. §-ának (1) bekezdése értelmében úgy kell megkötni a szerződést, amilyen tartalommal a végleges feltételek és szerződéstervezet, ajánlat tartalmának megfelelően a felek megegyeztek, azaz eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Közzétételi kötelezettség keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság által lefolytatott keretmegállapodásos eljárások második részét (közvetlen megrendelés vagy versenyújranyitás) az ajánlatkérő a KEF elektronikus rendszerén belül folytatja le. Ezt követően van-e az ajánlatkérőnek közzétételi kötelezettsége az EKR-en vagy a CORE szerződés-nyilvántartón belül is?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettsége az ajánlatkérőnek. Amennyiben ezzel a lehetőséggel nem él, úgy egyenként kell minden tájékoztatót közzétennie a Kbt. alábbi szabálya szerint.Az ajánlatkérő a (2) bekezdéstől eltérően az eljárás eredményéről szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Ajánlatkérőnek minősülő szervezet regisztrációja az EKR-ben

Kérdés: Hogyan lehet most ajánlatkérő szervezetként bejelentkezni a törvény hatálya alá? Mivel az EKR-es belépés feltétele eleve az, hogy a törvény hatálya alá tartozzon a szervezet, hogyan lehet feloldani azt az ellentmondást, hogy valaki az EKR-en keresztül jelentkezzen be?
Részlet a válaszából: […] ...elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet 35. §-ának (6) bekezdése alapján minden, a Kbt. szerint ajánlatkérőnek minősülő szervezet – a Kbt. 5. § (2)–(4) bekezdése szerinti ajánlatkérő kivételével –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Egyházi személy közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Egyházi személy szeretne építési beruházást kezdeményezni 100% támogatási intenzitással. Az új szabályok alapján teljes az egyházi jogi személyek mentessége, vagy csak részleges?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 5. §-ának (3) bekezdése bővült az egyházi személy kivételi lehetőséggel, melynek következtében az 5. § (2) bekezdésében felsorolt építési beruházások egyházi személy részére a kérdésben foglalt 100%-os intenzitás esetében is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Szakértő cseréje, jogviszonyok változása mellett

Kérdés: Egy már megkötött keretmegállapodásban fel van tüntetve azon szakértők listája, akikkel az ajánlattevő megfelelt az ajánlati követelményeknek, és akiknek a teljesítésben részt kell venniük. Ezek a szakértők az ajánlattevő munkavállalói. Van-e arra lehetőség, hogy a teljesítés során a listán szereplő szakértőt lecserélje, de nem munkavállalóra, hanem egy alvállalkozóra, aki így egyben kapacitást nyújtó alvállalkozó is lesz? Van-e arra lehetőség, hogy ha a felsorolt szakértők közül az egyik átszerződik egy, az ajánlatban nevesített alvállalkozóhoz? Így a szakértő ugyanaz maradna, viszont az alvállalkozó ezáltal kapacitást nyújtó szervezetté válna?
Részlet a válaszából: […] ...bevonásának feltétele, hogy megfeleljen azon kritériumoknak, amelyeknek a korábbiakban a bevont kapacitást biztosító megfelelt. Erre utal a Kbt. 138. §-ának (1) bekezdése, mely főszabályként a nyertes ajánlattevő teljesítését, majd (2) bekezdésében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.

Többes alvállalkozói részvétel

Kérdés: Adott eljárásban egy alvállalkozó részt vehet-e egynél több ajánlattevő alvállalkozójaként? Adott eljárásban egy kapacitást is nyújtó alvállalkozó részt vehet-e egynél több ajánlattevő kapacitást is nyújtó alvállalkozójaként? Van-e különbség keretmegállapodásos eljárás esetén?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 36. §-ának (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy egy alvállalkozó akár több ajánlattevő alvállalkozójaként is megjelenhessen nevesítve az ajánlatban. Hasonlóképpen ez a helyzet kapacitást biztosító szervezet bevonása esetében.A fentiekben hivatkozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.

Szerződéskötés alvállalkozóval konzorcium esetében

Kérdés: A Kbt. 140. §-ának (1) bekezdése szerint projekttársaság esetén az ajánlatban megjelölt alvállalkozók a projekttársasággal kötelesek a szerződés teljesítéséhez szükséges szerződést megkötni.
Konzorcium esetén is ugyanígy kell-e eljárni? A konzorciummal köt az alvállalkozó szerződést, vagy azzal a taggal, aki/amely megjelölte alvállalkozójának az ajánlatban?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 140. §-ának (1) bekezdése valóban előírja, hogy az alvállalkozók a projekttársasággal kötelesek szerződni, mely egyben építési beruházás esetében az alvállalkozói számlák ellenőrzését is egyértelművé teszi. A 140. § (3) bekezdése továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.
Kapcsolódó címkék:    

Határozott időtartamú szerződés felmondása

Kérdés: 48 hónapra kötünk egy orvosi személyes közreműködői (megbízási) szerződést. Ez egy bizalmon alapuló szerződés. A megbízásra a Ptk. rendelkezése a következő: A felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis. Tartós megbízási jogviszony esetén a felek megállapodhatnak a felmondás jogának korlátozásában, és kiköthetik azt is, hogy meghatározott idő előtt a rendes felmondás joga nem gyakorolható [Ptk. 6:278. § (4) bekezdés]. A szerződés a Ptk.-val összhangban tartalmazhat-e rendes felmondást, például 90 napos felmondási idővel, azzal, hogy a szerződés a megkötésétől számított egy (vagy kettő) évig rendes felmondással nem mondható fel?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. nem fogalmaz meg általános korlátozást a rendes felmondás vonatkozásában. Az alábbiakban akár a rendes, akár a rendkívüli felmondás esetében azonban meghatároz olyan helyzeteket és eseteket, melyek semmilyen módon nem korlátozhatók.A szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
113
114
115
…
464