4572 talált cikk a Kbt. kifejezésre

Kérdés: Az ajánlattevő nem tett teljes körű ajánlatot, így – mivel ez nem pótolható – nem tekinthető érvényesnek az ajánlata. Ezenkívül más hiányosságokat is tartalmaz az ajánlat. Érvénytelenné nyilváníthatom-e az ajánlatát a nem pótolható hiányosságok miatt, vagy a többi hiányosság pótlására fel kell hívnom az ajánlattevőt? (Emellett az ajánlatkérő a 46/2011. kormányrendelet hatálya alá tartozik, vagyis a döntéseit a Miniszterelnökségnek kell jóváhagynia – erre 15 napja van –, csak ezután lehet eredményt hirdetni, aminek része az érvénytelenségre vonatkozó döntés is.)

Kérdés: Két részből állt az ajánlati felhívás, részajánlatot lehetett tenni. Az egyes részeket más-más ajánlattevő nyerte meg. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az általunk megnyert rész szerinti tevékenységet is a másik nyertessel kívánja elvégeztetni, és bár velünk is szerződést köt, nem tőlünk rendeli meg a szerződés szerinti szolgáltatást?

Kérdés: Hogyan tudom eldönteni, honnan származik az áru? (A kérdés a nemzeti elbánás miatt érdekes, ez dönti el, hogy milyen terméket fogunk kínálni az ajánlattétel során.)

Kérdés: A Kbt. 110. §-a kifejezetten kimondja (és a törvény miniszteri indokolása megerősíti), hogy a keretmegállapodás alapján kötendő szerződések időtartama (időbeli hatálya) nem haladhatja meg magának a keretmegállapodásnak az időtartamát. Ebből az következik, hogy a keretmegállapodás alapján megkötendő (konkrét) szerződés teljesítésének még a keretmegállapodás időtartamán belül meg kell történnie. Azonban a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó 289/2011. Korm. rendelet 14. §-ának (1) bekezdése szerint közszolgáltatói keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárás során nem alkalmazandók a Kbt. 108-110. §-ai. Ebből tehát az következik, hogy jogszerűen járnak el a felek, amikor a keretmegállapodás időtartamán belül kötik meg a konkrét közbeszerzés megvalósítása céljából az eseti szerződést, de annak a teljesítése már túlnyúlik a keretmegállapodás időtartamán?

Kérdés: Ha egy beszerzés többtárgyú – szolgáltatásbeszerzés és építési beruházás –, feladhatom azt egy hirdetményben?

Kérdés: 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság in house szerződés keretében kapta meg egy uniós támogatásból megvalósuló projekt kivitelezési feladatait. A gazdasági társaság a projektből bizonyos építési beruházási feladatokat alvállalkozókkal végeztet el, ezeket az alvállalkozókat közbeszerzési eljárás keretében választja ki. Az építési beruházás más részeit azonban saját maga végzi el, ezzel kapcsolatban pedig jelentős anyagköltsége merül fel. A beszerzett anyagok jellemzői: rendkívül heterogének, jellemzően nem szerezhetők be egyetlen gazdasági szereplőtől, értékük egyenként nem haladja meg az árubeszerzés közbeszerzési értékhatárát, összesen azonban igen. A kérdés, hogy a beszerzett anyagok értékét közbeszerzési szempontból egybe kell-e számítani? A beszerzett anyagok ugyan nem hasonlóak egymáshoz, ugyanakkor egy projekt keretében kerülnek felhasználásra, egy helyszínen.

Kérdés: Nemzeti eljárásrendben a becsült értéket milyen pénznemben kell meghatározni? Csak forintban lehet? Az árfolyamot is meg kell határozni? Mikor tehet euróban árajánlatot az ajánlattevő? Csak akkor, ha ennek lehetősége a felhívásban is szerepel? (Az ajánlattételi felhívást a Kbt. 122/A §-a szerint három ajánlattevőnek kívánjuk megküldeni. Közöttük van egy szlovák cég is.)

Kérdés: Mi a tapasztalatuk, a gyakorlatban milyen esetekben írja elő az ajánlatkérő projekttársaság létrehozását? Van olyan eset, amikor ez kötelező?

Kérdés: Mely esetben lehetséges az együttes megfelelés az alvállalkozóval a műszaki alkalmasság területén?

Kérdés: Mi az indoka annak, hogy egy korábbi Kbt.-módosítás értelmében tényleges tulajdonosnak kell tekinteni a vezető tisztségviselőt – akinek számos esetben nincs is tulajdonrésze a cégben?