4572 talált cikk a Kbt. kifejezésre

Kérdés: A Kbt. 6. §-ának (2) bekezdése az eljárást megindító hirdetmény ellenjegyzésére vonatkozik. A hivatkozott szakasz szerint az eljárást megindító hirdetmény ellenjegyzése nélkül a közbeszerzési eljárás nem indítható meg. Elektronikus hirdetményfeladás esetén köteles-e az ajánlatkérő a Közbeszerzések Tanácsa felé igazolni az eljárást megindító hirdetmény ellenjegyzését? Ha igen, milyen módon tehet eleget az ajánlatkérő ennek az előírásnak? Szükséges például elektronikus aláírás alkalmazása?

Kérdés: Az ajánlatkérő kikötötte, hogy amennyiben személyesen kívánja átvenni az ajánlattevő a dokumentációt, ennek feltétele előzetes időpont-egyeztetés. Nem sérti-e ez a Kbt. alapelveit, illetve nem várható-e el az, hogy a személyes átvétel lehetőségét az ajánlatkérő munkaidőben folyamatosan biztosítsa?

Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontjában foglalt feltétel megvalósulását – a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény hatálya alá tartozó esetekben – a munkavédelmi hatóság nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatok alapján az ajánlatkérő ellenőrzi. A munkaügyi ellenőrzés szempontjából a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény hatálya alá tartozó esetekben a bányafelügyelet adja ki a hatósági igazolást. A hatósági igazolás a kiállításától számított három hónapig érvényes. A Kbt. 63/A. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő nem kérheti azon tények, adatok igazolását, illetve az ajánlattevőnek, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának, továbbá az erőforrást nyújtó szervezetnek nem kell igazolnia azokat a tényeket, adatokat, amelyek ellenőrzésére az ajánlatkérő közhiteles elektronikus nyilvántartásból ingyenesen jogosult. A (2) bekezdés értelmében a közbeszerzési ajánlatkérők számára – ha jogszabály alapján az ajánlatkérő a nyilvántartáshoz hozzáférhet – a közbeszerzési kizáró okokkal kapcsolatos belföldi közhiteles elektronikus nyilvántartások adataihoz történő hozzáférés ingyenes. A 63. § (6) bekezdése szerint a foglalkoztatással összefüggő kizáró okot az ajánlatkérőnek kell ellenőriznie – ez alapján az ajánlattevőnek nem kötelessége becsatolni a vonatkozó igazolást. Ugyanakkor a 63/A. § szerint az ajánlatkérő olyan információt nem kérhet az ajánlattevőtől, amihez közhiteles elektronikus nyilvántartásból ingyenesen hozzáfér. Mivel az OMMF nyilvántartása nem minősül közhitelesnek, kérhet-e az ajánlatkérő az ajánlattevőktől OMMF-igazolást, illetve az ajánlattevő megtagadhatja-e az igazolás becsatolását a Kbt. 63. §-ának (6) bekezdésére hivatkozással?

Kérdés: A közbeszerzési eljárás nyilvánosságával kapcsolatos a kérdésünk. A Kbt. 17/C. §-ának (1) bekezdése szerint 5 munkanap áll rendelkezésre a 17/C. § (1) bekezdésében meghatározott adatok, információk honlapon történő közzétételére. A törvény 17/C. §-ának (3) bekezdése szerint a hirdetmények TED, illetve a Közbeszerzések Tanácsa részére történő feladását követően kerülhet sor az adatok honlapon történő közzétételére, és közzétenni a már megjelent hirdetmény tartalmával megegyező adatokat lehet. Tekintettel arra, hogy a hirdetmények valószínűleg nem jelennek meg a feladást követő 5 munkanapon belül, hogyan tud eleget tenni az ajánlatkérő a határidő betartására vonatkozó kötelezettségének?

Kérdés: A Kbt. előírja-e kötelező jelleggel, hogy az ajánlattevőnek az ajánlati kötöttség vállalása, valamint ajánlatának a kötöttség ideje alatti változtathatatlansága vonatkozásában kifejezett nyilatkozatot kell tennie?

Kérdés: A Kbt. 4. §-ának 2. pontja (alvállalkozó) és 3/D. pontja (erőforrást nyújtó szervezet) alapján az erőforrást nyújtó szervezet a teljesítésben közvetlenül nem vesz részt, ugyanakkor a teljesítéshez – a Kbt.-ben meghatározott esetekben – valamilyen más módon erőforrást biztosít, azaz – attól függően, hogy mely alkalmassági feltétel igazolására szolgál – bizonyos esetekben (például szakember, műszaki felszereltség és eszközök) a teljesítés időszakához kapcsolódó fogalom az erőforrást nyújtó szervezet fogalma. A Kbt. 65. §-ának (3) bekezdése szerinti nyilatkozatban mire vállal kötelezettséget az erőforrás-szervezet, ha a teljesítésben nem vesz részt?

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta – 2008. novemberi kiírás –, hogy ha a cég cégadataiban el nem bírált módosítás van folyamatban, akkor csatolni kell a cégbíróság érkeztető bélyegzőjével ellátott változásbejegyzési kérelmet. 2008. július 1-jétől kizárólagosan elektronikus úton nyújthatók be a cégbírósághoz bejegyzési, változásbejegyzési kérelmek. Ezeken nincs érkeztető bélyegző. Elfogadható-e a kiírásnak ez a kitétele, illetve: mi az igazolás módja?

Kérdés: Az ajánlatkérő a dokumentációban kikötötte, hogy kizárólag első osztályú teljesítést fogad el. Ennek szempontjait azonban nem határozta meg. Honnan tudjuk, hogy mit minősít első osztályú teljesítésnek?

Kérdés: Eredményhirdetés időpontjának elhalasztása esetén kell-e kérnünk az ajánlattevőktől e vonatkozásban visszaigazolást?

Kérdés: Cégünk acéltermékeket adott el egy cégnek, mely ügylet egyszeri adásvétellel jött létre, külön szerződést, megállapodást nem kötöttünk. Ez az ügylet 4-5 szállításból áll (4-5 részletben viszik el a megrendelt árut), tavaly novemberben kezdődött, és e hónapban ér véget. Kaptunk egy levelet a vevőnktől, amelyben a 2008. évi LXXXII. törvény 18. § (5), 32. § (5) és a 2003. évi XCII. törvény 36/A. §-ára hivatkozva felhívják figyelmünket, hogy a 200 000 forint feletti kifizetéseket akkor teljesítik, ha az alvállalkozó, azaz mi nullás adóigazolást küldünk neki. A nullás igazolással nincs gond, cégünk kap ilyet. A gond, hogy múlt hét péntekig, azaz a levél kézhez kapásáig nem tudtunk róla, hogy vevőnk közbeszerzésben vesz részt, velünk ezt semmilyen formában nem közölte. Most pedig kész tények elé állít minket, mi pedig ezt sérelmezzük, hogy nem közölte a tényeket időben, hanem rögtön nemfizetéssel fenyeget. Egyáltalán megállja-e a helyét érvelésük, nem csak a 10 százalék feletti alvállalkozót kell nevesíteni, és ha igen, közölni azzal?