4627 talált cikk a Kbt. kifejezésre

Kérdés: Az étkezési utalványok esetében mi számít az árubeszerzés értékének: az utalványokra nyomtatott névérték összegével növelt előállítási díj, vagy csupán az utalványok előállítási díja? Az ajánlatkérőnél kiadásként ugyanis csupán az előállítási díj (ún. "százalék") jelenik meg, és ez az összeg szerepel a szerződésben is. A Közbeszerzési Levelek 2005. január 24-ei számában a 462. pontban feltett kérdésre adott válasz szerint az étkezési utalványokat mindenképpen közbeszerzési eljárással kell beszerezni.

Kérdés: A Közbeszerzési Értesítőben megjelenő "Egyszerű közbeszerzési eljárás" esetében az ajánlatot adó 10 százalék feletti alvállalkozóira vonatkozóan elegendő-e a Kbt. 299. §-ának (4) bekezdése szerint az ajánlatadónak csak nyilatkozatot adni a Kbt. 60. §-ának (1), a 61. §-ának (1) és a 62. §-ának (1) bekezdésében foglalt igazolások, nyilatkozatok, cégkivonat helyett? Nem egyértelmű számunkra, hiszen a Kbt. 63. §-ának (3) bekezdése előírja, hogy "Az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója az (1) bekezdésnek megfelelően köteles csatolni a 60. § (1) bekezdésének e) pontja ... szerinti igazolását arról, hogy... Ehhez képest mi a helyes eljárás?

Kérdés: Egy korábban lefolytatott közbeszerzési eljárásban nyertesként kihirdetett és ez alapján teljesített ajánlattevővel az ajánlatkérő felbontotta a szerződést, mert kiderült, hogy nyilatkozatainak egy része hamis volt (nem rendelkezett egyes alkalmassági feltétellel). Ez a szerződésszegés miatti szerződésbontás – véleményünk szerint – nem minősül a Kbt. 62. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti kizárásnak, hiszen itt már az eljárás lezárult, és a teljesítés során derült fény a hamis adatszolgáltatásra. Váratlan fordulat volt, hogy az új eljárásban ezen vállalkozó ismét tett ajánlatot. Kizárható-e ez az ajánlattevő a Kbt. 60. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, vagy csak akkor, ha a hamis adatszolgáltatást bíróság jogerősen megállapította?

Kérdés: Ha túl magasnak ítéli meg az ajánlattevő a dokumentáció megvásárlása után a dokumentáció ellenértékét (például annak értéke 200 000 forint + áfa), mit tehet? Ha ez jogsértés, akkor mi a jogsértés napja? Annak érdekében, hogy az ajánlatkérő és az ajánlattevő viszonya ne romoljon meg, a Közbeszerzési Döntőbizottság esetleg kezdeményezhet-e hivatalból eljárást ez ellen?

Kérdés: Tavaly volt egy közbeszerzésünk, számítógépekre. Rendben lefolytattuk, de időközben elromlott egy nyomtató, amelynek ára 19 000 forint volt. A szakértők szerint az új nyomtatót is közbeszerzéssel kellett volna beszerezni. A közbeszerzési szakértő díja 2 órára 24 000 forint, több, mint a nyomtató ára kiskereskedelmi forgalomban. Miért kell erre új közbeszerzést lebonyolítani? Melyik a fontosabb határ, a költségvetési év vagy a 12 hónap?

Kérdés: Gázszállító vezeték szakaszainak kiváltása a gázszolgáltatás leállásával jár. Lehet-e az építési beruházást úgy tervezni, hogy adott évben csak a tervezés és a rákötés nélküli kivitelezés készüljön el? A következő költségvetési évben a csőszakaszok rákötése történne. Ennek az értéke nem tartozik a Kbt. hatálya alá. Ebben az esetben is érvényes az egybeszámítás?

Kérdés: Összeférhetetlenségi kategória-e, ha a bírálóbizottság vezetőjének barátnője (nem élettársa) az ajánlattevő alkalmazásában áll?

Kérdés: Szolgáltatás nyomdai megrendelése esetén össze kell-e vonni az egész éves (12 hónapos) megrendeléseket, vagy egyenként meghatározva a becsült értéket kell eldönteni, hogy milyen eljárást kell alkalmazni – központosított közbeszerzési eljárás hatálya alá tartozó intézmény esetén?

Kérdés: Az a tény, hogy valamely program uniós támogatásból valósul meg, értékhatártól függetlenül megalapozza-e a Kbt. alkalmazásának szükségességét központi költségvetési szerv esetén?

Kérdés: Építési beruházásnál a becsült érték a beruházás teljes bekerülési költsége. Ez meghaladja a közösségi értékhatárt. A beruházás 10-15 év alatt valósul meg. Évenként az erre fordítható összeg a támogatások nagyságától függően változó, maximum azonban 15-50 millió forint. Esetenként az egyéb egybeszámítandó beszerzésekkel együtt sem haladja meg a nemzeti értékhatárt, vagy ha meg is haladja, jogszerű-e az eljárás akkor, ha az ajánlatkérő a nemzeti értékhatár feletti beszerzésekre vonatkozó előírásokat alkalmazza, és egy éven belül például három alkalommal 17, 36, 15 millió forint értékű beruházásokat ír ki?