Kiírás és dokumentáció ellentmondásának jelzése az ajánlatkérő számára

Kérdés: A kiírás és a dokumentáció helyenként ellentmond egymásnak. Jelezzük-e ezt a körülményt az ajánlatkérőnek, ha igen, milyen formában? Ebben az esetben melyik dokumentum az irányadó?
Részlet a válaszából: […] Az eljárást megindító felhívás és a dokumentáció fölé-alá rendeltségi viszonyban áll egymással. Tehát a felhívástól eltérő tartalmú dokumentációelem eleve semmisnek tekinthető az alábbiak szerint.A 42-43. § alkalmazása nélkül kiegészítő tájékoztatásban közli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.
Kapcsolódó címkék:  

Beszerzéshez kapcsolódó tevékenységi kör kérdése konzorcium esetében

Kérdés: Konzorciumban indulunk. A beszerzés tárgyához kapcsolódó tevékenység csak az egyik konzorcium tevékenységi körében szerepel. Ez kizáró ok?
Részlet a válaszából: […] A konzorciumra, azaz a közös ajánlattevők ajánlattételére vonatkozó szabályokat a Kbt. 25. §-a tartalmazza az alábbiak szerint:– több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot vagy nyújthat be részvételi jelentkezést;– az előző, első bekezdés szerinti esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.
Kapcsolódó címkék:    

Hibajavítással kapcsolatos tájékoztatás

Kérdés: Ha az ajánlatkérő számítási hibát javít, arról csak az érintett ajánlattevőt kell tájékoztatnia?
Részlet a válaszából: […] A számítási hiba javítására a Kbt. 68. §-a vonatkozik. A rendelkezés szerint azt a számítási hibát kell javítani, amely az értékelés eredményére kihatással van. A javítást az ajánlatkérő végzi el, és arról az összes ajánlattevőt egy­idejűleg, írásban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.
Kapcsolódó címkék:    

Fel nem használt dokumentáció kezelése

Kérdés: Beszereztük a dokumentációt, de végül is a menedzsment úgy döntött, hogy nem indulunk a tenderen. Ilyen esetben meg kell őriznünk, vagy megsemmisíthetjük azt? Ha igen, van-e valamilyen előírás annak módjára?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattevőnek a Kbt. szerint nem áll fenn iratmeg­őrzési kötelezettsége. A korábbi nemzetbiztonsági eljárási szabályok a 218/2011. kormányrendeletben tartalmaztak olyan típusú megkötést, melynek értelmében az ajánlattevők kötelesek voltak a dokumentációt visszajuttatni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.
Kapcsolódó címke:

Konzorcium képviselete

Kérdés: A közös ajánlattétel érdekében létrehozott konzorciumnak négy tagja van. Van-e arra lehetőségünk, hogy két konzorciumi képviselőt jelöljünk meg úgy, hogy mindkét képviselő önállóan jogosult nyilatkozattételre?
Részlet a válaszából: […] A közös ajánlattevőkre vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 25. §-a tartalmazza az alábbiak szerint:– több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot vagy nyújthat be részvételi jelentkezést;– az (1) bekezdés szerinti esetben a közös ajánlattevők vagy részvételre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.
Kapcsolódó címkék:    

Kivitelezés, tervezés, művezetés egybeszámítási kérdései

Kérdés: Négy évvel ezelőtt ajánlatot kértünk és kaptunk egy építési munka kiviteli terveinek elkészítésére és a tervezői művezetésre. Akkor a tervezés megrendelésünk alapján elkészült, kifizettük. Ebben az évben tervezzük a kivitelezést. A tervezést és a kivitelezést nem számoljuk egybe, tekintettel arra, hogy a két beszerzés között hosszabb idő eltelt. Azonban a kivitelezés költségeit a művezető díjával és a tervezői művezetéssel – véleményem szerint – egybe kell számítani. Ha viszont időben közel (például egy költségvetési évben) lenne a tervezés és a kivitelezés beszerzése, a teljes beszerzést (tervezés és kivitelezés, valamint művezetés és tervezői művezetés) egybeszámítanám. Jól gondolom-e?
Részlet a válaszából: […] A főszabály, hogy építési beruházást csak építési beruházással kell "egybeszámítani", azaz részekre bontásuk tiltott a Kbt. alábbi, 18. §-ának (2) bekezdése szerint.A fentiekben hivatkozott rendelkezés első bekezdése értelmében tilos a közbeszerzési törvény, vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.
Kapcsolódó címkék:  

Azonos tárgyú beszerzési igény hatása folyamatban lévő beszerzésre

Kérdés: Folyamatban van egy beszerzés, majd később jön még két igény, ugyanazon tárgyban. A már folyamatban lévő, de még le nem zárult beszerzési eljárást le kell-e állítani azzal, hogy így már megérkezett a szakterülettől a többi igény, megállapítható, hogy együttesen ezek már meghaladják a közbeszerzési értékhatárt, vagy a már folyamatban lévő eljárás lezárulhat beszerzési eljárásként?
Részlet a válaszából: […] A részekre bontás tilalma szabály alkalmazása során az Európai Unió Bíróságának döntései alapján figyelemmel kell lenni arra az időszakra, mely az ajánlatkérő számára belátható eljárásai tervezésénél. Mivel még az eljárás során derült ki a további igény, és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.
Kapcsolódó címkék:  

Többletrendelés reális mértéke

Kérdés: 24 hónapra szerződünk az ajánlatkérővel nyertesség esetén. A szerződésnek természetesen megvan a keretösszege. Az ajánlatkérő a dokumentációban úgy rendelkezett, hogy a keretösszegtől felfelé maximum 50 százalékkal van lehetőség az eltérésre. Ezt lehet így? És mit jelent ez a megfogalmazás?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő vélhetően olyan beszerzési tárgyat határozott meg, melyre vonatkozóan nincs pontos információja arról, milyen mértékű igénye lesz. Mivel nem kíván olyan kötelezettséget vállalni, melyet végül nem vesz igénybe, így a keretszerződés becsült értékét 50...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.
Kapcsolódó címke:

Kbt.-változások 2015-ben

Kérdés: Nagyon sok jogszabályváltozást láttunk az év végén. A Kbt.-t milyen módon érintették a módosítások?
Részlet a válaszából: […] Igen, a változások érintették a közbeszerzés területét is. A 2015. január 1-jei hatályú változások az alábbiak.A nemzeti rezsim kivételei bővültek a következők szerint:A törvényt az idei évtől nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő– olyan szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.
Kapcsolódó címke:

Iratátvétel visszaigazolása az ajánlatkérő számára

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlattevőnek e-mailben vagy telefaxon vissza kell igazolnia, hogy a részére küldött iratokat – ideértve a kiegészítő tájékoztatást is – megkapta. Hol tartalmaz a jogszabály ilyen kötelezettségeket? Előírhatja ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A visszaigazolási kötelezettség a Kbt. írásbeliségre vonatkozó szabályából adódhat.A Kbt. e vonatkozásban az alábbiak szerint fogalmaz:– az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között minden nyilatkozattétel – ha e törvényből más nem következik – írásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.
Kapcsolódó címke:
1
41
42
43
101