Esélyegyenlőség alapelvének sérelme

Kérdés: Nem esélyegyenlőtlen-e az az elvárás, hogy az ajánlattevők a beszerzés tárgyát képező termékhez kizárólag környezetbarát emblémával ellátott alapanyagot használhatnak fel?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. kormányrendelet lehetővé teszi úgynevezett ökocímke előírását a műszaki leírásban, melynek rendelkezésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Beszerzési tárgyak elkülöníthetősége

Kérdés: Ajánlatkérőnek minősülő szervezet pénzügyi lízing keretében kíván gépet beszerezni. A gép becsült értéke meghaladja a közbeszerzési értékhatárt, a futamidő során fizetendő kamat azonban nem. Megteheti-e ebben az esetben az ajánlatkérő, hogy csak a gépet közbeszerezteti, a lízinget nem (a lízingcéget a gép közbeszerzésének lezárulta után választja ki), különös tekintettel arra, hogy a lízing futamideje során az ajánlatkérő minden kifizetést a lízingcég számára teljesít?
Részlet a válaszából: […] A pénzügyi lízing a Ptk. 6:409. §-a [Pénzügyi lízingszerződés] értelmében az alábbiak szerint definiálható.Pénzügyilízing-szerződés alapján a lízingbe adó a tulajdonában álló dolog vagy jog (a továbbiakban: lízingtárgy) határozott időre történő használatba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Területileg elkülönülő épületekre beszerzendő szolgáltatások egybeszámítása

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy az ajánlatkérő által képviselt kastélyok, épületek vonatkozásában (melyek külső intézményeknek minősülnek), a területileg elkülönülő épületekre, az egyes épületenként a nemzeti értékhatárt el nem érő értékű takarítási és őrzés-védési szolgáltatásokat nem kell egybeszámítani, és ezen takarítási, valamint őrzés-védési szolgáltatásokra területenként (kastélyonként) az ajánlatkérő belső szabályzatának megfelelően három ajánlattevő részére megküldött árajánlatkérés alapján megbízási szerződéseket lehet kötni – mely a költséghatékonyságot is növelné?
Részlet a válaszából: […] Tekintsük először a főszabályt, mely így szól a részekre bontás tilalmával kapcsolatban:– tilos a törvény, vagy a törvény Második Része alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani;– amennyiben egy építési beruházás vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Üzleti titokká nyilvánítás határai

Kérdés: Titkosítható-e az az információ az ajánlattevő részéről, amely alapján az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot? Azaz a kizárt versenytárs iratbetekintés-kérése során azzal szembesül, hogy éppen az az adat van titkosítva, amely alapján a kizárt versenytárs meggyőződhetne arról, hogy valóban, tényszerűen jogos a kizárás.
Részlet a válaszából: […] Az üzleti titokra vonatkozó szabály értelmében üzleti titokká nyilvánítható az az adat, melynek nyilvánosságra hozatala az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna. Nem tartalmazhat azonban ez az adatkör olyan elemet, mely a Kbt. 80. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.
Kapcsolódó címke:

Hibajavítás határai

Kérdés: A felvilágosítás megadása során van-e lehetőség hibajavításra, és ha igen, milyen terjedelemben? (Elsősorban az ajánlati ár javítására vonatkozik a kérdésünk.)
Részlet a válaszából: […] A kérdés feltehetően arra vonatkozik, hogy az ajánlattevő a felolvasólapon elírta az ajánlati árat, melyre az ajánlatkérő rákérdezett, hiszen sem számítási hibajavítás keretében nem tudja orvosolni a kérdést, sem eldönteni nem tudja, mi oka lehet az eltérésnek az ajánlati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlattételi határidő lejártát követően módosított ajánlat

Kérdés: Mi a következménye annak, ha az ajánlattételi határidő lejárta után módosítom vagy visszavonom az ajánlatomat? Az adott eljárásban mit von ez maga után, illetve esetleges későbbi tenderen ér-e minket emiatt valamilyen hátrány?
Részlet a válaszából: […] Nyílt eljárás esetében a következménye az ajánlati biztosíték elvesztése, azonban tárgyalásos eljárás során a visszavonás más következményekkel is járhat. Ha például az ajánlatkérő időközben megváltoztatja a helyszínt, mely nem jár egyébként az ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.

Jogértelmezési kérdések címzettje

Kérdés: Ha a felhívással, illetve a dokumentációval kapcsolatban jogértelmezési kérdéseink merülnek fel, azzal hová fordulhatunk? A KEF-nél például az újraversenyeztető az ajánlatkérő, de nem ő írta ki az alapeljárást? Ebben az esetben milyen lehetőségünk van?
Részlet a válaszából: […] A jogértelmezési kérdést minden esetben az ajánlatkérő számára kell eljuttatni kiegészítő tájékoztatás formájában. Amennyiben a keretmegállapodásos eljárás első részét más ajánlatkérő bonyolította le, például esetünkben a Közbeszerzési és Ellátási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.
Kapcsolódó címke:

Válaszadás elmulasztása kiegészítő tájékoztatás iránti kérelemre

Kérdés: Az ajánlattételi határidő lejárta előtt 4 nappal adtunk be kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet. Az ajánlatkérő erre semmilyen választ nem adott, pedig véleményünk szerint erre a Kbt. alapján lehetősége lett volna. Élhetünk-e a mulasztás miatt jogorvoslattal?
Részlet a válaszából: […] A válasz attól függ, hogy milyen eljárástípusról beszélünk, és hogy volt-e esetleg hétvége, ünnep, mely a határidők számítását kis módon megváltoztatta volna.A Kbt. 45. §-ának (2) bekezdése szerint a kiegészítő tájékoztatást a kérés beérkezését követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.

Teljesítésigazolás kiadásának megtagadása

Kérdés: Mit tehetünk, ha az ajánlatkérő nem adja ki a teljesítésigazolást?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 130. §-a rendelkezik a teljesítésigazolással kapcsolatos kérdésekről. Ennek alapján az ajánlatkérőnek a teljesítés elismeréséről, illetve az elismerés megtagadásáról nyilatkoznia kell legkésőbb az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésétől vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.

Európai dokumentum meghatározása

Kérdés: Mit jelent az egységes európai dokumentum? Az új irányelvekkel kapcsolatban hallottam, és nem értem, milyen célt szolgál.
Részlet a válaszából: […] Az egységes európai dokumentumot a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014/24/EU irányelv (2014. február 26.) 59. cikke szabályozza, mely a magyar közbeszerzési szabályozásnak is része lesz a közeljövőben.A hivatkozott 59. cikk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.
Kapcsolódó címkék:    
1
40
41
42
101