1029 talált cikk a KÉ-szám kifejezésre

Kérdés: Megtörténhet-e, hogy a jogorvoslati díj 17,5 millió forint feletti összeg lesz annak ellenére, hogy ennek mértékét a Kbt. rögzíti?

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha már csak egy nap áll rendelkezésre az ajánlati kötöttség fenntartására, de az ajánlatkérő nem kérte fel az értékelés szakaszában erre az ajánlattevőket? Érdemes egyéb kommunikációban „csak úgy” fenntartani, vagy felhívni az ajánlatkérő figyelmét a határidőre, melyet neki kell betartani? Vagy esetleg ne csináljunk semmit, csak abban az esetben nem lesznek már ajánlatok, amelyeket értelmezésünk szerint el lehet bírálni?

Kérdés: Amennyiben adott egy 100%-ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság a városüzemeltetési feladatok ellátására, azonban az in-house viszony nem áll fenn, mert a gazdasági társaság bevételei több mint 20%-ban nem az önkormányzattól, hanem piaci szférából (hulladékgazdálkodás) származik, úgy az önkormányzat közfeladat-ellátási szerződés keretében közbeszerzés nélkül megbízhatja-e a gazdasági társaságot a városüzemeltetés körében felmerülő egyes feladatok ellátásával?

Kérdés: Az EUB Veolia ügye alapján szükséges-e, hogy a teljesen Ptk.-t beillessze az ajánlatkérő az eljárási dokumentumokba?

Kérdés: A Kbt. 117. §-a alá tartozó közbeszerzési eljárással lehet DBR-t felállítani?

Kérdés: A közbeszerzési eljárás eredményének egyeztetése bűncselekménynek minősül-e, vagy egyszerű versenyjogi jogsértés? Tehát az érintett személyekre vonatkozóan ennek a tevékenységnek lehet-e büntetőjogi következménye?

Kérdés: Egy DBR-ben felkerültünk az ajánlattevői jegyzékre. Az egyik versenytársunk részvételi jelentkezését érvénytelenné nyilvánították, majd később döbbenten tapasztaltuk, hogy ő is felkerült az ajánlattevői jegyzékre, pedig érvénytelen pályázatot adott be. Ez lehetséges?

Kérdés: Amennyiben egy szakember bemutatásra kerül akár az értékelés, akár az alkalmasság tekintetében, és az ajánlatkérő szakmai tapasztalatának a bemutatását kéri, a szakmai tapasztalatnak a felhívás feladása előtt kell keletkeznie, vagy az ajánlat benyújtása előtt? Van-e különbség, ha tárgyalásos az eljárás?

Kérdés: Az alábbi kérdésben kérem állásfoglalásukat. A Dezső-féle közbeszerzési kommentárban olyan magyarázat szerepel, mely szerint a jogorvoslati fórum gyakorlata jó ideig következetes volt abban a tekintetben, hogy – a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja szerinti hiánypótlási korlátra figyelemmel – nem engedett hiánypótlást sem a szakember megnevezésének elmaradása, sem az alátámasztó dokumentum hiánya esetén, mivel ezeket szakmai ajánlatnak tekintette (lásd például a Közbeszerzési Döntőbizottság D.339/15/2017. vagy a D.358/9/2017. számú határozatait). A Döntőbizottság a magyarázat értelmében 2019-től kezdődően aztán eltérő megközelítést kezdett alkalmazni, amelynek lényege az, hogy nem tekintette a Kbt. 3. § 37. pont szerinti szakmai ajánlat körébe tartozónak sem a szakemberekkel kapcsolatos részszempont tekintetében tett ajánlatot, sem a szakember megnevezésének, illetőleg az ajánlati tartalomhoz kapcsolódó, annak ellenőrzéséhez szükséges, az ajánlat valóságtartalmának igazolása céljából becsatolt dokumentumokat, és erre figyelemmel ezek tekintetében a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja szerinti korlátot sem látta alkalmazhatónak. A hivatkozott döntés a Közbeszerzési Döntőbizottság D.356/15/2019. számú határozata, amelyben az ajánlatkérő nem kérte a bevonni kívánt szakember megnevezését. Amennyiben egy eljárásban az alkalmassági követelményként és/vagy értékelési szempontként meghatározott szakember megnevezését és önéletrajzát is kérte az ajánlatkérő, jogszerűen nyilvánítja-e érvénytelennek azt az ajánlatot, amely nem tartalmazza a szakember megjelölését?

Kérdés: Amennyiben egy közbeszerzési eljárásban közös ajánlattevők tesznek ajánlatot, azonban azok közül mindegyik csak egy-egy alkalmassági követelménynek felel meg, mivel a közös megfelelés megengedett, abban az esetben az EEKD alfa-szakaszt hogyan szükséges kitölteni? Mivel nem felelnek meg valamennyi alkalmassági követelménynek, igent nem jelölhetnek.