Nyilvánosság biztosítása a központosított közbeszerzésben

Kérdés: A Kormányhivatal mint Ajánlatkérő közbeszerzési eljárásai esetében nem az EKR-rendszerben lefolytatott, hanem az IDPR-, ill. a KEF-rendszerben történő közbeszerzési eljárások esetében a megkötött szerződéseket, ill. az azokhoz tartozó szerződésteljesítési adatokat közzé kell-e tenni az EKR-rendszerben? Milyen különbség van a szerződések, ill. azok teljesítési adatainak közzétételét illetően, ha
a) a közbeszerzési eljárás a keretmegállapodásos eljárás második szakaszában egyedi megrendeléssel történik, vagy ha
b) a keretmegállapodásos eljárás második szakaszában versenyújranyitással kerül lefolytatásra,
továbbá, mely jogszabályok mely vonatkozó pontjai adnak útmutatást a fentieket illetően?
Részlet a válaszából: […] A központi beszerző szervezetek kizárólag a negyedéves eredménytájékoztatókat teszik közzé a Kbt. által előírt adattartalommal, mely az újraversenyeztetésekre és a közvetlen rendelésekre is vonatkozik a Kbt. 37. § (4) bekezdése alapján.„37. § (1) Az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.

150 napos szabály

Kérdés: Tavaly november közepén indult közbeszerzési eljárás esetében már a 70. § (2a) bekezdése és a Kbt. 75. § (1) bek. c) pontja az irányadó a 150 napos szabállyal. A decemberi ajánlattételi határidőtől számítva már közel a 160. napnál tartunk, a bírálati szakasz még mindig tart. Az ajánlati kötöttség 60 nap, eddig kétszer szólította fel az ajánlatkérő az ajánlattevőket ajánlataik további 60 nappal történő fenntartására, legutóbb a 120. nap letelte előtt kellett nyilatkozni, hogy további 60 napig (tehát a 180. napig) fenntartják-e az ajánlattevők ajánlataikat, közvetlenül a 150. nap letelte előtt nem történt nyilatkozattételre felhívás. Ebben az esetben hogyan értelmezendő a 150 napos szabály? Ha az eljárás során az értékelési szempontokra tekintettel a végig legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő minden alkalommal úgy nyilatkozott, hogy fenntartja az ajánlatát, és ez az ajánlattevő állt a 150. napon is az első helyen, akkor az ajánlatkérőnek már csak kizárólag arra van lehetősége, hogy eredményes közbeszerzési eljárás esetén ezen legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevővel kössön szerződést? Illetve amennyiben időközben – még a 180. nap letelte előtt – esetleg érvénytelenné nyilvánítja az ajánlatkérő ezen ajánlattevő ajánlatát, akkor kihirdetheti az értékelési szempontokra figyelemmel utána következő legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevőt nyertesként, és megkötheti vele a szerződést?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a Kbt. 75. § (1) bekezdés c) pontjának értelmezését teszi szükségessé.„75. § (1) Eredménytelen az eljárás, hac) * az eljárásban benyújtott minden ajánlat tekintetében lejárt az ajánlati kötöttség és egyetlen ajánlattevő sem tartja fenn ajánlatát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.

Összegezés közzététele

Kérdés: Az ajánlatkérő 2021. 04. 21-én uniós eljárási rend szerinti nyílt közbeszerzési eljárást kezdeményezett, az eljárás eredményeként a keretmegállapodást több ajánlattevővel megkötötte, majd a keretmegállapodásban részes ajánlattevőknek ajánlattételi felhívás megküldésével 2025. 05. 10-én a Kbt. 105. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti versenyújranyitást kezdeményezett. A Kbt. 105. § (2) bek. c) pontja szerinti versenyújranyitás során a 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet mikor hatályos, a 14. sz. melléklete szerinti összegezés alkalmazandó?
A) verzió: a 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet 2021. 04. 21-én hatályos 14. sz. melléklete; vagy
B) verzió: a 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet 2025. 05. 10-én hatályos 14. sz. melléklete; vagy
C) verzió: esetleg más?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet módosításáról szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.

Kockázat értékelése szolgáltatási koncesszió során

Kérdés: Szolgáltatási koncesszió esetében a valós kockázatot az ajánlatot adónak vagy az ajánlatot kérőnek kell kiszámítani és alátámasztani?
Részlet a válaszából: […] A beszerzési tárgy szerinti minősítés az ajánlatkérő felelőssége. A szolgáltatási koncesszió esetében az értékhatárok magasabbak, a szabályozás részben rugalmasabb, így amennyiben az ajánlatkérő nem megfelelően minősíti a beszerzési tárgyat, úgy indokolatlanul...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.

Jogutódlás megtiltása

Kérdés: Ajánlattevőként elnyertünk egy szolgáltatásra irányuló szerződést. Szeretnénk különválni a cégtársammal, ezt szóban előre jeleztük az ajánlatkérő kapcsolattartójának, aki azt válaszolta, hogy a tárgyi szerződésben nem lehetséges jogutódlás. Önök szerint az ajánlatkérő jogszerűen tilthatja meg a jogutódlási szabályok alkalmazását?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési szerződésben bekövetkezhető jogutódlásra speciális szabályok vonatkoznak. Az adott jogutódlás jellegétől függően nemcsak az adott ágazati jogszabályoknak kell megfelelni (pl. Ptk., Ctv.), hanem kizárólag a Kbt.-ben foglalt jogutódlási szabályok teljesülése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.

Elrontott számítási hiba javítása

Kérdés: Az ajánlatkérő számítási hiba miatt kérte a felolvasólap javítását. Sajnos a javítás során elírtuk az összeget, felcseréltünk két számot. Lehet ezt önkéntes hiánypótlás keretében javítani?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a számítási hiba javítására vonatkozó eljárási cselekményt kiemeli a többi hiánypótlási eljárási cselekmény közül, és a fejezetcímben is külön eljárási cselekményként jelöli.A Kbt. 71. § (5) bekezdése alapján, amíg bármely ajánlattevő vagy részvételre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 11.

Összegezés módosítása EVK miatt

Kérdés: Az egyik közbeszerzési eljárásunkban egy ajánlattevő előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, amely alapján új összegezést bocsátottunk ki. Az új összegezéssel szemben egy másik ajánlattevő vitarendezéssel élt, és kérte az előző összegezés visszaállítását. Kérdésünk, hogy hány napig és hányszor lehet összegezést módosítani?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 79. § (4) bekezdése alapján az ajánlatok bírálatára vonatkozó összegezést az ajánlattevők részére történő megküldésétől számított huszadik napig lehet módosítani, ha az ajánlatkérő az eredmény (azaz az összegezés) megküldését követően észleli, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 11.
Kapcsolódó címkék:    

Konzorciumi tag kizáró ok hatálya alá kerülése

Kérdés: A Közbeszerzési Levelekben 2022. 05. 11-én (266. lapszám) megjelent 4899. számú kérdés kapcsán szeretném kérdezni, hogy amennyiben egy már aláírt keretmegállapodás teljesítési időtartama alatt egy kéttagú konzorcium vezetője kizáró ok hatálya alá kerül (felszámolás miatt), jelenleg is az-e az álláspontjuk, hogy ha a másik tag nem felel meg önállóan az eljárás során előírt alkalmassági követelményeknek, illetve értékelési szempontoknak – tekintettel arra, hogy ebben az esetben a vezető tag jogutód nélkül szűnik meg –, a fennmaradó tagnak nincs lehetősége a továbbiakban versenyújranyitásokon részt venni? Illetve amennyiben valamely alkalmassági követelménynek önállóan nem tud megfelelni, van-e lehetősége jelen helyzetben (kapacitást nyújtó) alvállalkozóval megfelelni?
Részlet a válaszából: […] A 4899. számú kérdésben foglalt tényállás és az arra adott válasz eltér a jelen kérdésben hivatkozott értelmezéstől és a kérdésben foglalt tényállástól. A 4899. válasz lényege kettős volt.Egyrészt közbeszerzési eljárásban a közös ajánlattevők közül kiválni csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 11.

Értékelési szempont építési beruházás esetén

Kérdés: Meglevő önkormányzati épület átalakítását, bővítését és korszerűsítését tervezzük. A közbeszerzési eljárás dokumentációjának összeállítása folyamatban van. Az a kérdésünk, hogy miután tételes költségvetési kiírást fogunk kiadni, amelyet beárazva kérünk benyújtani, megtehetjük, hogy csak a vállalkozói díjakat értékeljük, és az lesz az eljárás nyertese, aki a legalacsonyabb díjat ajánlja meg?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához mind a Kbt., mind a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet előírásait figyelembe kell venni. A Kbt. 76. § (2) bekezdése tartalmazza a választható értékelési szempontokat. Értékelési szempontként az alábbiak közül lehet választani:a) legalacsonyabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 11.

Hirdetmény nélküli eljárás kizárólagos jog esetében

Kérdés: Jelenti-e a C-578/23. sz. EUB-ügy azt, hogy a továbbiakban kizárólagos jogra hivatkozva nem lehet hirdetmény nélküli eljárást indítani? Lefolytatható ebben az esetben nyílt eljárás?
Részlet a válaszából: […] Az érintett ügyben a Cseh Köztársaság Pénzügyminisztériuma kötött szerződést egy gazdasági társasággal, amely alapján a cseh adóhatóság számára informatikai rendszert fejlesztettek. Az ajánlatkérő helyébe később az adóigazgatási feladatokat ellátó DGF lépett, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.
1
4
5
6
102