Régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződés beszerzési tárgyának kiegészítése

Kérdés: Cégünk kb. 10 éve lefolytatott közbeszerzési eljárás eredményeként, határozatlan idejű szerződés alapján takarít. Az érvényes jogi szabályozások bizonytalan értelmezése miatt az ajánlatkérő jelenlegi vezetése a fenti szolgáltatás kényszerű újrapályázását elkerülhetetlennek látja az alábbiakra hivatkozással, illetve a következő kérdésfelvetésekkel: – a határozatlan időre szóló szerződés ellenére a 48 hónap szolgáltatási időtartam eltelte a közbeszerzési eljárás ismételt lefolytatására kötelez minden beszerzőt; – a szolgáltatásra érvényes éves 5 millió forint értékhatár önmagában indokolja az ilyen (ezt meghaladó értékű) szolgáltatások évenkénti közbeszerzési eljárásban történő ismételt beszerzését, továbbá ha – az eddigi takarítási szolgáltatás típusú beszerzéshez (amely az éves 5 millió forintot meghaladja) a beszerző a szolgáltatás kibővítését szeretné, a kibővítési mérték (azaz a pótlólagos beszerzés) akár eléri az éves 5 millió forintot, akár nem, az éves beszerzési értéknagyság összeszámítása miatt mind a régi (eredeti szolgáltatás), mind pedig az új (kiegészítő szolgáltatás) beszerzés új közbeszerzési eljárást igényel-e?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első részével kapcsolatban semmilyen ilyen típusúelőírás nem létezik, talán az egybeszámítási szabályok félreértéséből adódik a48 hónap. Természetesen határozatlan időre is köthető szerződés, csak a becsültértékének számítása során kell a 48 hónapnyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.
Kapcsolódó címkék:  

Nyertesség és dokumentáció ellenértékének visszatérítése

Kérdés: Igaz-e az a feltevésünk, hogy az ajánlati dokumentáció beszerzésére fizetendő összeg az ajánlattevő részére visszautalandó, amennyiben nem nyertes? Illetve nyertessége esetén a szerződéses érték a dokumentáció árának összegével csökkentendő?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. dokumentációra vonatkozó rendelkezései a következők:– az ajánlatkérő – a megfelelő ajánlattétel elősegítéseérdekében is – dokumentációt köteles készíteni, amely egyebek melletttartalmazza a részletes szerződési feltételeket vagy a szerződéstervezetet;– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.
Kapcsolódó címke:

Hamis adatszolgáltatás miatti eltiltás hatálya

Kérdés: A hamis adatszolgáltatás miatti 3 éves eltiltás hatálya mikortól számítandó abban az esetben, ha az ezt kimondó ajánlatkérői döntés "végigjárva" a teljes jogorvoslati fórumrendszert, az Ítélőtáblán emelkedik jogerőre? Mikortól számítandó a három év? A jogerőre emelkedéstől, vagy a jogerős ítélet hatálya visszahat az ajánlatkérői döntés időpontjára, azaz onnantól kell számítani a három évet, illetve ami még ebből hátravan – ugyanis a Döntőbizottság a D.683/16/2003. számú, közzétett határozatában így foglalt állást, igaz, még a régi Kbt. alapján. A Döntőbizottság fenti határozata szerint abban az esetben, ha az ajánlattevő bírósági úton keres jogorvoslatot, annak jogerős befejezéséig függő jogi helyzet keletkezik, ami ha a hamis adatszolgáltatás jogerős megállapításával ér véget, akkor az eltiltás hatálya az ajánlatkérői döntés meghozatalának napjára visszahatóan beáll?
Részlet a válaszából: […] A hamis adatszolgáltatás miatti kizáró okot a Kbt. 60. § (1)bekezdés f) pontja állapítja meg: az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagyalvállalkozó az, aki korábbi – három évnél nem régebben lezárult -közbeszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott, és ezért az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 6.
Kapcsolódó címkék:  

Eljárás keretösszeg "kimerítetlensége" esetén

Kérdés: 2006. év november-decemberében hét olyan tenderen vettünk részt – eredményesen –, ahol keretösszeget adtak meg szerződéses összegként azzal, hogy ą40 százalék lehet attól a (felhasználási) eltérés. A közbeszerzés értéke (a keretösszeg) 30 és 50 M Ft összeg között mozgott. Volt olyan kiírás, amelyben szerepelt az a kitétel is, miszerint az ajánlatkérő nem köteles a keretösszeg kimerítésére. A határozott idejű szerződések március-áprilisban lejártak, a "kimerített" összeg átlagosan 1 M Ft volt. Jogszerű-e az ismertetett eljárás, és hová fordulhat ebben az esetben az ajánlattevő – hiszen a végeredmény ismeretében feltehetően el sem indult volna a pályázaton? Az eljárás megfelel a közbeszerzés céljának, alapelveinek?
Részlet a válaszából: […] Előrebocsátjuk, hogy a konkrét közbeszerzési eljárásokismerete nélkül azok jogszerűsége kérdésében nem áll módunkban állást foglalni,ugyanakkor a kérdésben számos olyan információ szerepel, ami jogszerűségiaggályokat vet fel. Nézzük ezeket egyenként!Mindenekelőtt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 6.
Kapcsolódó címkék:  

Keresetindítási határidő elmulasztása

Kérdés: A Döntőbizottság határozata ellen 15 napos határidővel lehet tudomásunk szerint keresetet benyújtani. Ezt a határidőt elmulasztottuk. Mit tehetünk annak érdekében, hogy a sérelmezett határozatot a bíróság ennek ellenére felülvizsgálja?
Részlet a válaszából: […] A bírósági felülvizsgálat kezdeményezésére az általánosszabályok szerint 30 nap áll rendelkezésre, ez a határidő – mint azt a kérdezőhelyesen jelezte – a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálataesetén a határozat kézbesítésétől számított 15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 6.
Kapcsolódó címke:

Egybeszámítás eltérő rezsimbe tartozó beszerzéseknél

Kérdés: Figyelemmel az egybeszámítási szabályokra, hogyan jár el az ajánlatkérő jogszerűen, ha az év folyamán több építési beruházást valósít meg, amelyek közül némelyik meghaladja, némelyik nem éri el az építési beruházásokra vonatkozó nemzeti értékhatárt? Mely beszerzéseket kell egybeszámítani az építési beruházások esetén, figyelemmel a fentiekre és az éves összesített közbeszerzési tervre is?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 40. § (2) bekezdésénekalapulvételével – amely szerint a becsült érték kiszámítása során mindazonárubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kellszámítani, amelyek beszerzésére egy költségvetési évben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.
Kapcsolódó címkék:  

Bankgarancia-meghatározások

Kérdés: A Kbt.-ben vagy valamely jogszabályban meg van-e határozva, hogy mit tartalmazzanak az alábbi igazolások: ajánlati bankgarancia, teljesítési bankgarancia, jótállási bankgarancia?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 53. §-ának (5) bekezdésében és 59. §-ában abankgaranciára vonatkozóan mindössze a következő rendelkezéseket tartalmazza:Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy anyertes ajánlattevővel kötendő szerződésben biztosítékot kell kikötni. Ebben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.
Kapcsolódó címke:

Maradványpénzek felhasználása

Kérdés: Uniós támogatású program keretében a maradványpénzek felhasználása érdekében tervezetet készítettünk a már kifejlesztett tananyagok témaköreinek médián keresztül történő népszerűsítésére. Az igényelt támogatás összege 300 millió forint. A feladatokat szakmai szolgáltatásként tudjuk költségvetési soron tervezni. Szeretném megkérdezni, hogyan járunk el szabályosan, szükséges-e a közbeszerzési eljárás lefolytatása, amennyiben jóváhagyást nyer a tervezés?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben feltételezzük, hogy a támogatás a teljesprojektre vonatkozik, így számoljunk 300 millió forinttal. Szolgáltatásesetében mindez meghaladja mind a nemzeti, mind a közösségi értékhatárt.Érdemes áttekinteni az esetlegesen szóba jöhető kivételeket, amelyeket a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.
Kapcsolódó címkék:  

Beruházáslebonyolító szerepe

Kérdés: Mely eljárásban kell alkalmazni a beruházáslebonyolítót, és milyen szabályok vonatkoznak rá? Azonos feladatokat lát-e el a közbeszerzési tanácsadóval?
Részlet a válaszából: […] A beruházáslebonyolító fogalmát a 162/2004. Korm. rendelettartalmazza, illetve határozza meg az e személyre, szervezetre vonatkozószabályokat a következők szerint:– építési beruházás esetén az ajánlatkérő nevében eljáró,illetőleg az eljárásba bevont személyek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.

Szerződéskötési időpont meghatározása egyszerű eljárásban

Kérdés: A Kbt. rendelkezései szerint az eredményhirdetéstől a szerződéskötésig minimum 8 nap, maximum 30 nap telhet el. Egyszerű eljárásban nem kötelező az eredményhirdetés, akkor maximum mely időpontra tolható ki a szerződés megkötése?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kifejezetten gyakorlatias. Ebben az esetben azeredményhirdetést a Bíráló Bizottság döntési javaslatát követően a döntéshozódöntését követően elkészített összegzés időpontjához tudjuk viszonyítani, ésinnen kell számítani a 30 napos időintervallumot egyszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.
Kapcsolódó címkék:  
1
81
82
83
101