Elhatárolási kérdések ajánlattevői oldalhoz kapcsolódó szereplők vonatkozásában

Kérdés: Hogyan lehet pontosan elhatárolni az alvállalkozót, a harmadik személyt, valamint az egyéb, bevonni kívánt szervezetet? Alvállalkozó a Kbt. 4. §-a szerint, akivel ajánlattevő a közbeszerzésre tekintettel fog szerződést kötni vagy módosítani; harmadik személy: a 71. § (1) bekezdés a) pontja tartalmazza: ...ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni...; egyéb szervezet: a 66. § (2) bekezdésében, 67. § (4) bekezdésében meghatározott szervezet. Ez utóbbi szervezettel az ajánlattevő nem fog szerződést kötni? Milyen viszonyuk van? A szerződés teljesítése során hogyan kérheti számon ajánlatkérő ez utóbb említett szervezet helytállását? A törvényszövegből kiindulva, akivel ajánlattevő szerződést fog kötni, az egyrészt alvállalkozó, másrészt harmadik személy is? Akivel nem a közbeszerzésre tekintettel köt szerződést, vagy módosít, az nem alvállalkozó? Ezt hogyan tudja ajánlatkérő eldönteni? Kizárólag az ajánlattevők nyilatkozatára támaszkodhat? Bekérhető-e az ajánlatkérőktől az alvállalkozóval kötött szerződés?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nagyon összetett, és a törvényi rendelkezésekbőlegyértelmű választ nehéz adni. Sorrendben tehát válaszunkat az alábbiakban foglaljukössze.1. A közbeszerzés rendszerében alvállalkozó az a személyvagy szervezet, akit ajánlattevő a közbeszerzési szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 19.

Ingatlan tulajdonjogának megszerzésére irányuló eljárás

Kérdés: 28 millió forint becsült értékű ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatnunk, ha igen, akkor azt milyen eljárási rezsimben tegyük meg, és milyen beszerzési tárgynak minősítve (szolgáltatás vagy árubeszerzés) – tekintettel arra is, hogy szolgáltatásként már meghaladtuk a nemzeti értékhatárt, míg árubeszerzésként még nem értük el a nemzeti értékhatárt?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 242. §-a a közösségi szabályozásnálszigorúbban és attól eltérően szabályoz, amikor (2) bekezdésében így fogalmaz:az árubeszerzésre a törvény 24. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogyárubeszerzésnek minősül az ingatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.

Egybeszámítás kötelezettsége speciális szolgáltatásoknál

Kérdés: Speciális, például színházi szolgáltatások egybeszámítás alá esnek-e?
Részlet a válaszából: […] Nem egyértelmű, mit ért a kérdező színházi szolgáltatáson.Amennyiben a színház által nyújtott szolgáltatásról van szó, azaz egy adottdarab bemutatásáról egy adott helyszínen, például ünnepségen, akkor a Kbt. 125.§ (2) bekezdésének b) pontja szerint, amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.

Szolgáltatás részekre bontása és értékhatár összefüggése

Kérdés: Színházi díszletgyártás egy díszletén belül szétbonthatók-e a szerkezeti elemek és a díszletfestői és díszletszobrászi munka? Az értékhatárt befolyásolja-e ez a szétbontás?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 40. §-ának (2) bekezdése szerint, abecsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzések vagy építésiberuházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek– beszerzésére egy költségvetési évben vagy tizenkét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.

Különbségtételi kötelezettség élelmiszer-beszerzésnél szolgáltatástípusok szerint

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés esetében, amennyiben a konyha diák-, szociális étkeztetést és vendégétkeztetést is végez, térítési díj ellenében, a beszerzés a Kbt. hatálya alá tartozik-e, és ha igen, különbséget kell-e tenni az étkeztetés típusa szerint? Azaz az árubeszerzés értékének meghatározásánál külön kell-e számításba venni a diák- és a szociális étkeztetést?
Részlet a válaszából: […] Nem, ebben a helyzetben szolgáltatástípustól függetlenül, azétkeztetés céljáról kerül sor a beszerzésre, azaz számviteli értelemben semkell különválasztani a két beszerzési célt és összeget, ennek során tehátegybeszámítási kötelezettség áll fenn a diák- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.

A Magyar Bányászati Hivatal igazolása érvényességének számítása

Kérdés: Az MBH-igazolás a kiállítástól számított 3 hónapig érvényes. Honnan kell visszaszámolni a 3 hónapot? A szerződéskötés időpontjától? Az eredményhirdetéstől? Az ajánlattételi határidőtől?
Részlet a válaszából: […] A Magyar Bányászati Hivatal igazolására a Kbt. 63. §-ának(5) bekezdése vonatkozik. E szerint a közbeszerzési törvény 60. § (1)bekezdésének g) pontjában foglalt feltétel megvalósulását – a munkaügyiellenőrzésről szóló törvény hatálya alá tartozó esetekben –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 8.

Nem megfelelően benyújtott ajánlati biztosíték meghatározása

Kérdés: Ajánlati biztosíték esetében az előírtaknak nem megfelelően benyújtott biztosíték pontosan mit jelent? Kizárhat-e az ajánlatkérő, ha a biztosíték dátumai, összege lehívhatósága megfelel, csupán a kiadott garanciaformától pár vesszővel, alaki dolgokkal tér el?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati biztosítékra vonatkozó rendelkezéseket a Kbt.59. §-a tartalmazza – amely szabályokat válaszunk végén összefoglaljuk. Ezzelösszefüggésben a Kbt. 88. §-a rendelkezik a biztosítékkal összefüggőérvénytelenségi okról. A törvény 59. §-a szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.

Hirdetményfeladás határidejének értelmezése

Kérdés: Nem biztos, hogy hiányos a hirdetmény. Azonban, ha az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt meghosszabítja, akkor nem az ajánlattételi határidő lejártáig jogosult tulajdonképpen hirdetményt feladni, hanem az előtt két munkanappal? A jogszabály erre vonatkozó szakaszát úgy kell értelmeznem, hogy az mégsem az ajánlatkérőre vonatkozik, hanem akkor ott elveszítek két munkanapot?
Részlet a válaszából: […] A kérdés összetett. Egyrészt érinti az ajánlattételihatáridő meghosszabbítására vonatkozó rendelkezéseket, másrészt a hirdetményekközzétételére vonatkozó szabályokat. A Kbt. 75. §-a szerint az ajánlattételihatáridőt ajánlatkérő – indokolt esetben – egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.

Tanulmányterv és építési terv készítésére kiírt pályázaton történő részvétel összeférhetetlensége

Kérdés: Kérjük tisztelettel, határozzák meg, hogy egy tanulmányterv készítője indulhat-e a tanulmányterv tárgyában, az építési terv elkészítésére kiírt közbeszerzési eljárásban, vagy a Kbt. 10. §-a értelmében összeférhetetlen?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 10. §-a szerint azon személyek, illetve szervezetektekintetében kell az összeférhetetlenséget vizsgálni, akik az adottközbeszerzés tekintetében a közbeszerzési eljárás előkészítésében részt vettek,a felhívás vagy a dokumentáció elkészítésében közreműködtek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.

Egy eljárásra vonatkozó hirdetményeknél alkalmazott KÉ-szám

Kérdés: Miért nem alkalmaznak egy eljárásra vonatkozó hirdetmények során azonos KÉ-számot, hiszen a hirdetményminta változása jelzi az eltérést?
Részlet a válaszából: […] A 34/2004. Korm. rendelet rendelkezik a hirdetményekKözbeszerzési Értesítőben történő közzétételéről. A rendelet 4. §-ának (2)bekezdése előírja, hogy a hirdetményekről és a közleményekről aszerkesztőbizottság nyilvántartást vezet. Feltételezzük, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.
1
81
82
83
98