Találati lista:
51. cikk / 102 Alvállalkozás a hírközlésben
Kérdés: Kérjük szíves felvilágosításukat az alvállalkozó fogalmának a hírközlés területén történő alkalmazásával kapcsolatosan. A hírközlés tipikusan olyan terület, ahol az egyes piaci szereplők szolgáltatásaikat – azok nagy földrajzi kiterjedésére, illetve a hírközlési építmények korlátozott elhelyezési lehetőségeire/rendelkezésre állására tekintettel – a legtöbb esetben kizárólag más szolgáltatókkal összekapcsolódva, más szolgáltatóktól bérelt vonalakon és eszközökön, az azokhoz szét nem választhatóan kapcsolódó karbantartási, hibajavítási szolgáltatásokat igénybe véve valósítják meg. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (Eht.) 86. §-ának (1) bekezdése alapján az elektronikus hírközlési szolgáltatók a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetésével, a hálózatok összekapcsolásával, illetve az azokhoz való hozzáféréssel kapcsolatban egymással együttműködésre kötelezettek. Az Eht.-ban előírt általános együttműködési kötelezettségen túl a nagykereskedelmi piacokon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók ("JPE"-k) az Eht. 106. §-a alapján kötelesek a hírközlési hatóság határozatában előírtak szerint meghatározott hálózati elemekhez, szolgáltatásokhoz való hozzáférést és a kapcsolódó közös eszközhasználatot biztosítani a társszolgáltatók számára. Az ilyen jelentős piaci erejű szolgáltatók a hírközlési hatóság által meghatározott piaco(ko)n piaci erejüknél fogva hatásában olyan helyzetben folytatják tevékenységüket, mint egy kvázi kizárólagos jog alapján szolgáltató. A szolgáltatók ezen infrastruktúra mindenkori rendelkezésre állásának biztosítására egymás között, illetve nemzetközi viszonylatban különféle hálózati, bérleti és bérelt vonali keretszerződések sokaságát kötik meg egymással annak érdekében, hogy egy-egy konkrét előfizető kiszolgálására a saját infrastruktúrájukat, szolgáltatásportfóliójukat a hiányzó elemekkel kiegészíthessék. Ugyanez történik a közbeszerzési szerződések teljesítéséhez szükséges hálózat/eszközök/szolgáltatások együttesének kialakítása során is. A korábbi, 2009. április 1-je előtti szabályozás alapján, a fentiekben ismertetett "háttérszerződések" szolgáltatói nem minősültek alvállalkozónak, mivel velük nem az adott konkrét közbeszerzési pályázat kapcsán került sor szerződéskötésre, -módosításra.
52. cikk / 102 Alvállalkoztatás közbeszereztetése régi Kbt. hatálya alatt indult, de az új Kbt. hatálya alá is eső keretszerződés esetén
Kérdés: A jelenleg érvényes Kbt. in-house szabálya szerint (Kbt. 173. §) az anyavállalat 2011. augusztus hónapban szerződést kötött velünk 2012-2013. évekre a tervezhető karbantartási-felújítási munkák elvégzésére. A jelen törvény szerint nem kellett lefolytatnunk közbeszerzési eljárást abban az esetben, ha bevontunk alvállalkozókat a munkák végrehajtásába. Információnk szerint a 2012. január 1-jén életbe lépett Kbt. szerint az in-house szabálya változatlanul megmarad, viszont az alvállalkoztatás esetén az alvállalkoztatni kívánt munkát közbeszereztetni kell. Mi az alvállalkozóinkkal – az anyavállalattal 2012-2013. évekre kötött szerződésünk alapján – keretszerződéseket kötöttünk az általuk elvégeztetni tervezett munkákra. A kérdés az, hogy az alvállalkozókkal kötött, 2012-2013. évekre szóló keretszerződés mentesít-e bennünket az alvállalkoztatni kívánt munkavégzés közbeszereztetése alól?
53. cikk / 102 Együttes megfelelés alkalmassági minimumkövetelményeknek
Kérdés: Igaz-e, hogy a Kbt. szerinti keretszerződés alapján nem minősülhet alvállalkozónak az a cég, amely a szerződés teljesítésében a Kbt. 69. §-ának (8) bekezdése szerint közreműködik, és 10 százalék alatt alkalmasságot is igazol? Milyen jogszabályhely értelmezhető így?
54. cikk / 102 Saját közbeszerzési tanácsadó igénybevétele központosított közbeszerzésben
Kérdés: Tájékoztatott az ajánlatkérő, hogy a 168/2004. számú kormányrendelet 2008. január 1-je óta tartalmazza az elektronikus árlejtés szolgáltatást mint kiemelt terméket. A KSzF erre tekintettel folytatott le már másodízben központosított közbeszerzési eljárást e szolgáltatások beszerzésére. Tájékoztat továbbá, hogy a központosított közbeszerzésre kötelezett intézmények kötelesek a KSzF által kötött keretmegállapodások/keretszerződések alapján beszerezni a kiemelt termékeket. Saját hatáskörű beszerzés a hivatkozott kormányrendelet 7. § paragrafusában foglalt esetekben lehetséges. Akkor, ha van hivatalos közbeszerzési tanácsadóm, és a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozom, nem vehetem igénybe a tanácsadóm elektronikus közbeszerzési szolgáltatását?
55. cikk / 102 Terméklehívás ütemezése keretszerződésnél
Kérdés: Lehívhatók-e úgy áruk egy keretszerződésen belül, hogy az a megállapított ütemezéstől eltér, az ajánlatkérő raktárra szállítani nem tudja, és a lehívott mennyiséget ki sem fizeti, csak a szállítási ütemezés szerintit?
56. cikk / 102 Fedezet rendelkezésre állásának igazolása keretszerződés és kétszakaszos eljárás esetén
Kérdés: Rendelkezésre álló fedezet hogyan igazolható keretszerződésnél vagy kétszakaszos eljárásban?
57. cikk / 102 Értékelési szempontok építőmesteri keretszerződés kötésére irányuló eljárásban
Kérdés: Milyen értékelési szempontot javasolnak építőmesteri keretszerződés kötésre irányuló eljárás esetében? (A keretszerződés különböző nagyságrendű munkákra vonatkozhat.)
58. cikk / 102 Elmaradt munkákkal kapcsolatos igényérvényesítés
Kérdés: Az ajánlati felhívás mintaköltségvetése szerint a felújítási munkákra 435 tétel anyag- és munkadíját fix áron kellett meghatározni a keretmegállapodás mellékletét képező tételes költségvetésben. A keretszerződés szerint 2009. július 1.-2010. december 31-ig ezeket az árakat kell alkalmazni. 2009. december 1-jéig mindösszesen mintegy nettó 3 000 000 Ft értékű vállalkozási szerződés megkötésére került sor a keretmegállapodáson belül. Kérdésünk az elmondottakkal kapcsolatban: az időarányosan elmaradt munkák hasznát a vállalkozó tudja-e érvényesíteni, tekintettel arra, hogy ugyanazon áron végzett munkák haszna az árkockázat miatt 2009. és 2010. évben nem lehet ugyanannyi?
59. cikk / 102 Egyoldalú jogcselekmények központosított közbeszerzésben
Kérdés: Vannak-e jogszabályi előírások arra, hogy a központosított közbeszerzésben megkötött keretszerződés alatt köteles-e a szervezetek lehívását a keretszerződést megkötött ajánlattevő teljesíteni, vagy visszautasíthatja a teljesítést? A verseny újra megnyitása nélküli esetről van szó, a közbeszerzésben részt vevő és a szállító nem köt egyedi szerződést eltérő feltételekkel. Így kell-e értelmezni a kormányrendelet 24. § (2) bekezdés bf) pontjának arra vonatkozó kikötését, hogy a keretszerződés alapján az intézmény egyoldalú jognyilatkozattal (a továbbiakban: megrendeléssel) jogosult a közbeszerzést megvalósítani? Mi a helyzet, ha a beszerző központosított közbeszerzésben regisztrált szervezet köztudomásúan fizetési nehézségekkel küszködik?
60. cikk / 102 Ajánlati felhívás közzétételének Kbt. szerinti feltétele központosított közbeszerzéseknél
Kérdés: KSZF-keretszerződés megkötésére irányuló központosított közbeszerzési eljárásban miként értelmezhető, illetve értelmezhető-e egyáltalán az alábbi Kbt.-beli előírás? Az ajánlatkérő az ajánlati felhívást – a szerződés megkötéséhez szükséges engedélyek megléte esetén – akkor teheti közzé, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll.
