Nyilatkozat szerződéses tartalom elfogadásáról

Kérdés: Ha cégszerűen aláírjuk a dokumentációban szereplő szerződéstervezetet, kell-e külön nyilatkozni még a szerződéses tartalom elfogadása vonatkozásában, vagy ez elegendő?
Részlet a válaszából: […] ...szerződéstervezet aláírására nincs szükség, hiszen a tervezet semmilyen szempontból nem tekinthető szerződésnek, nem a két fél egybehangzó akarat­nyilatkozata, a két fél nincs is meghatározva a szerződésben. A törvényi kötelezettségek közül az egyik legfontosabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlattevő tájékozódási kötelezettsége

Kérdés: A Kbt. 54. §-ának (1) bekezdésében foglaltak teljesítését kell-e valamilyen módon igazolni az ajánlatkérő felé? Mi a gyakorlati szerepe a Kbt. hivatkozott előírásának?
Részlet a válaszából: […] ...törvény. Ezzel az ajánlatkérőkről veszi le a terhet, hogy ne legyen szükség mindenről közvetlen módon tájékoztatni az ajánlattevőket, hanem az ajánlattevők jól felfogott érdekének megfelelően nézhessenek utána a teljesítés során alkalmazandó kötelezettségeknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.
Kapcsolódó címkék:  

Hiánypótlás alakszerűsége

Kérdés: A hiánypótlást ugyanolyan formában kell teljesítenem, mint az ajánlatok benyújtását?
Részlet a válaszából: […] ...mindenki számára azonos módon szükséges biztosítani, figyelemmel a hiányosság jellegére, nem hozva hátrányos helyzetbe egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.
Kapcsolódó címke:

Fedezet ismertetése tárgyalásos eljárást követő árlejtésnél

Kérdés: Ha tárgyalásos eljárást követően árlejtést bonyolítok le, mikor kell a fedezetet ismertetnem? A Kbt.-t vagy a 257/2007. kormányrendeletet kell alapul vennem?
Részlet a válaszából: […] ...felbontása előtt közvetlenül ismerteti a közbeszerzés – a 18. § (2) bekezdésének alkalmazása nélkül számított – becsült értékét és a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét, részajánlattétel biztosítása esetén részenként....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.
Kapcsolódó címkék:  

Keretösszeg a Kbt. 121. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti eljárásban

Kérdés: A közbeszerzési törvény 121. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti eljárásban meghatározták a teljes mennyiség keretösszegét nettó forintban. Milyen módon kell figyelembe venni az ár meghatározásánál a keretösszeget? A keretösszeg azonos a rendelkezésre álló fedezet összegével?
Részlet a válaszából: […] ...legfeljebb négy évre köthető, kivéve a kellően – különösen a keretmegállapodás tárgyára tekintettel – indokolt kivételes eseteket. Ennek során mérlegelni kell, hogy az adott keretmegállapodáshoz kapcsolódó sajátosságok szükségessé teszik-e a hosszabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződéskötés bírósági felülvizsgálat esetén

Kérdés: Jogorvoslattal éltünk az ajánlatkérő eljárást lezáró döntése ellen, mert megítélésünk szerint szabályszerű eljárás esetén mi lettünk volna a nyertesek. A DB az ajánlatkérő döntését helybenhagyta. Bírósághoz fordulunk. Az ajánlatkérő ilyenkor megkötheti-e a szerződést az általa nyertesnek hirdetett ajánlattevővel? Mi a teendő, ha a bíróság nekünk ad igazat?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezést tartalmaz.A közbeszerzési törvény 159. §-ának (1) és (2) bekezdése a tárgyhoz kapcsolódóan a következő rendelkezéseket tartalmazza.A bíróság a keresetlevelet nyolc napon belül megvizsgálja, valamint ezen belül a jogszabálynak megfelelő keresetlevelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.
Kapcsolódó címkék:  

Nem a megajánlott termékkel történő teljesítés

Kérdés: A közbeszerzési szabályozás szerint az ajánlatkérő a műszaki leírásban a minőséget az egyes áruk gyártmányának, típusának megnevezésével is előírhatja azzal, hogy ezekkel egyenértékű termékeket is el kell fogadnia. Ennek a logikának a folyományaként elfogadható-e, hogy a teljesítéskor az ajánlattevő nem a megajánlott terméket szállítja, hanem azzal egyenértékűt?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanakkor, hogy ez milyen hatással lehet a referencialevél kibocsátásakor. Amennyiben az ajánlatkérő egy fejlettebb, drágább terméket kínál, mivel határidőre csak ezt tudja szállítani, és ezt az ajánlatkérő elfogadja, akkor a szerződésszerű teljesítés fennáll....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlatkérő iratminta-készítési kötelezettsége

Kérdés: Ajánlatkérőként kötelesek vagyunk minden, a Kbt. és a 310/2011. kormányrendelet szerinti nyilatkozattételhez szükséges mintanyilatkozatot közzétenni a dokumentációban?
Részlet a válaszából: […] ...részére szükséges információkról szóló tájékoztatást, valamint az ajánlat részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét. A dokumentációban ajánlott igazolás- és nyilatkozatminták szerepelhetnek. Amennyiben a dokumentációt már a részvételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.
Kapcsolódó címke:

Dokumentációkészítési kötelezettség

Kérdés: Az ajánlatkérő minden esetben köteles dokumentációt készíteni?
Részlet a válaszából: […] ...és versenypárbeszéd esetén, ahol az ajánlatkérő jogosult szerződéstervezet helyett csak az általa ismert szerződéses feltételeket meghatározni (szerződéstervezet és szerződéses feltételek a továbbiakban együtt: szerződéstervezet).A 122. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.
Kapcsolódó címke:

Konzorciumi képviselő külön meghatalmazása

Kérdés: Ha a konzorciumi szerződésben meghatározzuk a képviselő személyét, kell-e adnunk – az ajánlathoz csatolnunk – részére a képviseletre szóló külön meghatalmazást? Jogszerű-e az ajánlatkérő ilyen irányú kérése?
Részlet a válaszából: […] ...nyilatkozattal (meghatalmazás) lehet létesíteni – Ptk. 222. §-a;– a meghatalmazáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján kötendő szerződésre előír. Az általános meghatalmazás csak írásban érvényes – Ptk. 223...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
161
162
163
…
371