Jogszabály alkalmazása építési beruházások esetén

Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet 8/A. §-át egészében csak a közösségi értékhatár felét elérő vagy meghaladó eljárásokra kell alkalmazni, vagy ez a megszorítás csak az első bekezdésre irányadó, és a többit az egyszerű eljárásokban is alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...szerint az első bekezdés kivételével a többibekezdést az egyszerű eljárásokra is alkalmazni kell, annak ellenére, hogyvélhetően figyelmetlenségből adódik a megfogalmazás. Az új építési beruházásravonatkozó szabályok igen gyorsan és átgondolatlanul...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.
Kapcsolódó címke:

Magyar állampolgár magyar nyelvismeretének igazolása

Kérdés: Hogyan kell egy magyar állampolgár magyar nyelvismeretét igazolni?
Részlet a válaszából: […] ...állampolgárságot, úgy alkotmányos alapismeretek vizsgátkellett tennie, mely egyben bizonyítja, hogy beszéli a magyar nyelvet, azalábbi kivételekkel.A fentiekben meghatározott vizsgát a kérelmező a kormányáltalános hatáskörű területi államigazgatási szerve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.
Kapcsolódó címke:

Építési beruházások, tervezői összeférhetetlenség

Kérdés: A közbeszerzési eljárások nagyrészt építési beruházásokra vonatkoznak. A pályázatok alapfeltétele rendszerint az, hogy a tervezett projekt rendelkezzen (vagy benyújtott, vagy jogerős) építési engedélyekkel. A kiírók (többnyire önkormányzatok) a pályázat támogatási szerződésének aláírásáig nem tudják finanszírozni a kiviteli tervek elkészítését, gyakran az engedélyezési terveket is a pályázaton elnyert támogatásból finanszírozzák. Pályázati úton elnyert támogatások megvalósítása javarészt közbeszerzéses eljárás keretében kiválasztott tervezővel (továbbtervezés), avagy kivitelezővel (megvalósítás) történik. Kérdéseink fentiekkel kapcsolatban: – Az engedélyezési tervek (de nem felhasználási jogok) birtokában elnyert pályázat esetén a tervező kizárható-e a továbbtervezés (kiviteli tervek, avagy tervezői művezetés) folyamatából? – Van-e olyan jogszabály, amely határozottan kimondja, hogy a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? – Van-e olyan bírósági joggyakorlat, jogerős határozat/ítélet, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? – Van-e olyan EU-s jogszabály, vagy azzal azonos jogi státuszú direktíva, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? – Van-e olyan jogszabály, amely megtiltja, hogy építészeti tervek továbbtervezésével járó közbeszerzések során az eredeti, engedélyezési terveket készítő tervezőt a projekt megvalósítását elnyerő pályázó bevonja 10 százalék alatti alvállalkozójaként a megvalósításba? – Van-e arra mód, hogy a projekt megvalósításában az eredeti szerző folytathassa a tervezési munkát? – Mi történik akkor, ha a szerző élve szerzői jogaival, ragaszkodik a továbbtervezés jogához, a továbbtervezést, avagy megvalósítást ezek alapján megtiltja?
Részlet a válaszából: […] ...nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagyalvállalkozóként.Korábban lehetőség volt a (3) bekezdés alapján kivételkénttörténő alkalmazására a tervező bevonásának, de a jelenleg hatályos szabályozás– az említett bekezdés hatályon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Különleges jogorvoslati eljárás

Kérdés: A 143/2004. Korm. rendelet jogorvoslatra vonatkozó – véleményünk szerint meglehetősen hiányos – rendelkezései alapján hogyan kell a gyakorlatban eljárni? Mi az egyeztetés menete, az kötelező-e a jogorvoslat előtt, melyik bírósághoz lehet fordulni, mennyi a költsége, milyen határidővel stb.? És eközben megköthető-e a nyertes ajánlattevővel a szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...fogalmaz a jogorvoslattal kapcsolatban. Mivela kormányrendeletnek nem háttérjogszabálya a Kbt. – az ún. direktíva –, azirányelvek kivételi körébe tartozó eljárásrendek meghatározása teljes mértékbenkülönbözik a Kbt. jogorvoslati rendjétől.A rendelet 71...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.
Kapcsolódó címkék:  

Közjogi szervezet mint ajánlatkérő

Kérdés: Mit takar a közjogi szervezet megjelölés? Mely ajánlatkérő minősül annak?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos tevékenység,14. sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszonykeretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével,15. közrend és közlekedésbiztonság védelme, önkéntestűzoltás, mentés, katasztrófaelhárítás,16. fogyasztóvédelem,17...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.
Kapcsolódó címkék:  

Felszámolási eljárás ajánlati biztosíték visszafizetésének elmulasztása miatt

Kérdés: Társaságunknak a Kbt. 59. § (5) bekezdés b) pontja alapján visszajárna az ajánlati biztosíték, mivel az nem lett szerződést biztosító mellékkötelezettség. A csődtörvényből nem egyértelmű számomra, hogy az összeg visszafizetésére indítható-e felszámolási eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...részvénytársaság, aszövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodásitársulat (a víziközmű-társulat kivételével), az erdőbirtokossági társulat, azönkéntes kölcsönös biztosítópénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyesülés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.
Kapcsolódó címkék:  

Kirívóan alacsony vagy magas ellenszolgáltatásra vonatkozó szabályok a gyakorlatban

Kérdés: A kirívóan alacsonynak vagy magasnak ítélt ellenszolgáltatásra vonatkozó új szabályok a gyakorlatban hogyan működnek? Folytat-e le bizonyítást az ajánlatkérő az ajánlattevő indokai vonatkozásában? Van-e jogorvoslati lehetőség, ha az ajánlatkérő elfogadja a nyilvánvalóan alaptalan indokolást?
Részlet a válaszából: […] ...aszolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára,– a választott műszaki megoldásra,– a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyöskörülményeire,– az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás,illetőleg szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Közös ajánlattevők alkalmassága

Kérdés: Amennyiben közös ajánlattevőként indulna két cég, és az ajánlati kiírásban az szerepel, hogy a részvételre jelentkezőnek alkalmassági körben rendelkeznie kell egy adott tagsági jogviszonnyal, de a közös ajánlattevők közül csak az egyiknek van meg ez a tagsága, akkor az gondot jelent? Vagyis közös ajánlattevő esetén mind a kettő cégnek kellene rendelkeznie ezzel a jogosítvánnyal?
Részlet a válaszából: […] ...valóalkalmassá minősítéshez az ajánlattevők – a 66. § (1) bekezdés a) és b) pontjaiszerinti alkalmassági követelmények kivételével – együttesen is megfelelhetnekaz előírt alkalmassági követelményeknek, továbbá más szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.
Kapcsolódó címkék:    

Hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás feltétel nélküli alkalmazása

Kérdés: A KT elnökének tájékoztatója szerint (2009. 09. 16., KÉ 108. sz.) "...a Kbt. kizárólag a közszolgáltatók által megvalósított közbeszerzések tekintetében engedi meg a hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás feltétel nélküli alkalmazását..." Én erre nem találtam paragrafust, pedig én ezt a mondatot úgy értelmezem, közösségi és nemzeti eljárásrendben is alkalmazhatnám. Jól értem?
Részlet a válaszából: […] ...volt, feltéve hogy a felhívásnak,a dokumentációnak és az ismertetőnek a feltételei időközben lényegesen nemváltoztak meg;– kivételesen, ha az árubeszerzés, az építési beruházás,illetőleg a szolgáltatás természete, vagy az ehhez kapcsolódó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.
Kapcsolódó címkék:  

Hirdetmény közzététele nélkül induló eljárás nemzeti rezsimben

Kérdés: Nemzeti rezsimben indítható-e hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás? Milyen mélységben kell ezt a KDB felé dokumentálni, illetve az előzményét vizsgálja-e a KDB?
Részlet a válaszából: […] ...azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából;– a beszerzés nyilvánosan közzétett, bárki által igénybevehető és kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és azellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.
1
50
51
52
75