Elektronikus aukció

Kérdés: Kötelező-e az elektronikus aukció?
Részlet a válaszából: […] ...hazánkban azért nem terjedel, mert amennyiben az ajánlatkérő elő­írja, csak nagyon kevés esetbentekinthet el lebonyolításától, mely kockázatosabbá teszi az eljárásokat,amennyiben például kirívó kötelezettségvállalás történik az ajánlattevőrészéről....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Alkalmasság igazolása erőforrással

Kérdés: Erőforrásként be lehet-e vonni olyan vállalatot, ahonnan eszközt bérlünk, és ezt fel is használjuk a megvalósítás során? Mi a helyzet, ha az alkalmassághoz szükséges szakembereket is így igazoljuk, illetve ők végzik a szakipari munkákat? (Például munkaerő-kölcsönző cégek alkalmazottai.) Ebben az esetben erőforrás vagy alvállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...mindkét esetben a kevésbé kockázatmentesmegoldást és alvállalkozóként történő értelmezést. Ennek oka, hogy a két definícióátfedésben van. Tekintettel az alvállalkozó definíciójára, mely szerintalvállalkozó az a szervezet vagy személy, amely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Fedezet rendelkezésre állásának igazolása keretszerződés és kétszakaszos eljárás esetén

Kérdés: Rendelkezésre álló fedezet hogyan igazolható keretszerződésnél vagy kétszakaszos eljárásban?
Részlet a válaszából: […] ...vagygarantált állampapír,– a tőke- és hozamgarantált átruházható értékpapír,– olyan pénzügyi eszköz, amely esetében a hitelezésikockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 196/2007. Korm. rendeletszerinti kockázati súly 0%,– az építőipari...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Alkalmasság igazolása alvállalkozóval

Kérdés: Igaz-e az, hogy az alkalmassági feltételeket ajánlattevő a 10 százalék alatti alvállalkozójával is igazolhatja, mert ezt a Kbt. nem tiltja? Miből, milyen jogszabályi összefüggések alapján állapítható ez meg? A KDB gyakorlata során osztja ezt a véleményt?
Részlet a válaszából: […] ...amennyiben a későbbiekben mégsem éri el azalvállalkozó teljesítése a teljes projekt értékének 10 százalékát, azajánlatkérő kevesebb kockázatot vállal, mintha fordított esetben direkt módonnem jelölné meg alvállalkozóját annak ellenére, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Folyamatos törvénymódosítás indoka

Kérdés: Meddig módosítgatják havi rendszerességgel a közbeszerzési törvényt? Miért cél a változások követhetetlensége, a joggyakorlat kialakulásának hiánya, és hogy ajánlatkérőn csattanjon a döntőbiztosság "ostora" egyértelmű jogalkotás hiányában?
Részlet a válaszából: […] ...A jogalkotás folyamatának következetlenségei tehátvalóban növekedtek, mely a növekvő jogbizonytalanság mellett magasabbjogorvoslati kockázattal is jár egy közbeszerzési piacon, ahol eleve igen magasa jogorvoslati eljárások aránya (minden negyedik vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Elmaradt munkákkal kapcsolatos igényérvényesítés

Kérdés: Az ajánlati felhívás mintaköltségvetése szerint a felújítási munkákra 435 tétel anyag- és munkadíját fix áron kellett meghatározni a keretmegállapodás mellékletét képező tételes költségvetésben. A keretszerződés szerint 2009. július 1.-2010. december 31-ig ezeket az árakat kell alkalmazni. 2009. december 1-jéig mindösszesen mintegy nettó 3 000 000 Ft értékű vállalkozási szerződés megkötésére került sor a keretmegállapodáson belül. Kérdésünk az elmondottakkal kapcsolatban: az időarányosan elmaradt munkák hasznát a vállalkozó tudja-e érvényesíteni, tekintettel arra, hogy ugyanazon áron végzett munkák haszna az árkockázat miatt 2009. és 2010. évben nem lehet ugyanannyi?
Részlet a válaszából: […] ...keretmegállapodásos eljárás esetében nincs lehetőség az árnövelésére, azaz például az inflációs kockázat beépítésére.A Kbt. 136/C. §-ának (4) bekezdése értelmében akeretmegállapodásban meghatározott feltételeket a konzultációra szóló felhívásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Építési beruházások, tervezői összeférhetetlenség

Kérdés: A közbeszerzési eljárások nagyrészt építési beruházásokra vonatkoznak. A pályázatok alapfeltétele rendszerint az, hogy a tervezett projekt rendelkezzen (vagy benyújtott, vagy jogerős) építési engedélyekkel. A kiírók (többnyire önkormányzatok) a pályázat támogatási szerződésének aláírásáig nem tudják finanszírozni a kiviteli tervek elkészítését, gyakran az engedélyezési terveket is a pályázaton elnyert támogatásból finanszírozzák. Pályázati úton elnyert támogatások megvalósítása javarészt közbeszerzéses eljárás keretében kiválasztott tervezővel (továbbtervezés), avagy kivitelezővel (megvalósítás) történik. Kérdéseink fentiekkel kapcsolatban: – Az engedélyezési tervek (de nem felhasználási jogok) birtokában elnyert pályázat esetén a tervező kizárható-e a továbbtervezés (kiviteli tervek, avagy tervezői művezetés) folyamatából? – Van-e olyan jogszabály, amely határozottan kimondja, hogy a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? – Van-e olyan bírósági joggyakorlat, jogerős határozat/ítélet, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? – Van-e olyan EU-s jogszabály, vagy azzal azonos jogi státuszú direktíva, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? – Van-e olyan jogszabály, amely megtiltja, hogy építészeti tervek továbbtervezésével járó közbeszerzések során az eredeti, engedélyezési terveket készítő tervezőt a projekt megvalósítását elnyerő pályázó bevonja 10 százalék alatti alvállalkozójaként a megvalósításba? – Van-e arra mód, hogy a projekt megvalósításában az eredeti szerző folytathassa a tervezési munkát? – Mi történik akkor, ha a szerző élve szerzői jogaival, ragaszkodik a továbbtervezés jogához, a továbbtervezést, avagy megvalósítást ezek alapján megtiltja?
Részlet a válaszából: […] ...A gyakorlatban többnyire a tervező nem nevesített alvállalkozókéntkerül bevonásra, ám ez sem teljesen jogszerű, de kevésbé kockázatos megoldás.Az irányelvek nem tiltják a tervező bevonását explicit módon. A tervező -tekintettel szerzői jogaira – jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Kifizetés pénzneme

Kérdés: Kiköthető-e a kifizetés pénznemeként euró?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá hogy az ajánlatok összehasonlíthatósága miatt hogyankívánja kezelni az esetleges eltéréseket. Véleményünk szerint azárfolyamkockázatra tekintettel kezelnie kell a kérdést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Nagy értékű beszerzések előzetes kontrollja

Kérdés: Hatályba lépett a 1132/2009. Korm. határozat, melynek következtében sürgőssé vált beszerzési eljárásunkat nem tudtuk megindítani. 3 évre tervezett beszerzésről van szó, melynek becsült értéke 118 000 000 Ft. Az idő sürget, válasz pedig nem érkezik a beszerzés időszerűségével kapcsolatban a monitoring-munkacsoporttól. Azt a tájékoztatást kaptuk, hogy ez a folyamat akár 1-2 hónapig is eltarthat. A kormányhatározat miatti időveszteség azt fogja eredményezni, hogy nem tudjuk időben elindítani az eljárást, így ellátatlan területekkel, félmegoldásokkal kell számolnunk a későbbiekben. Mire számíthatunk a monitoringbizottságtól, és mit tehetünk ebben a helyzetben?
Részlet a válaszából: […] ...forint alatt lesz, hiszen nem becsült értékről szólaz 1. pont.2. A korábban fennálló szerződés módosítása, mely talán azegyik legkockázatosabb megoldás, hiszen a monitoring-munkacsoportra váróajánlatkérői szerződésmódosítási indokolására még nem volt példa,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Nemzetbiztonsági feltételeknek előzetesen megfelelt ajánlattevő

Kérdés: Milyen eljárás eredményeként lehet felkerülni a nemzetbiztonsági feltételeknek előzetesen megfelelt ajánlattevők jegyzékére? Mi ennek a költsége, és mi a felkerülés haszna?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg ajánlattevőt, akivel szemben az előzetes minősítésivizsgálatban, illetve a nemzetbiztonsági ellenőrzés során nemzetbiztonságikockázati tényező merült fel, továbbá akinek nemzetbiztonsági ellenőrzésétmegszüntették.A 21. § (1)–(2) bekezdései a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.
1
17
18
19
23