Találati lista:
61. cikk / 125 DBR működése
Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?
62. cikk / 125 Ajánlatkérő kötelezettsége az ún. egyéb kommunikációs cselekmény körében
Kérdés: Miért nem válaszol az egyéb kommunikációmra az ajánlatkérő, ha azt szeretném megtudni, hogy mikorra várható az eljárás eredménye, ugyanis már letelt a 60 nap?
63. cikk / 125 Közbeszerzés lefolytatása az EKR-en kívül
Kérdés: Mit tehetünk, ha az EKR honlapján az szerepel, hogy időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárást az EKR-en kívül kell lefolytatni? Milyen jogszabály ad lehetőséget az üzemeltetőnek arra, hogy EKR-en kívülre helyezze az ajánlatkérő eljárását?
64. cikk / 125 Eljárás nem elektronikus úton történő ajánlattétel esetén
Kérdés: Az EKR rendeletben szerepel, hogy ha nem elektronikusan történik az ajánlattétel, a felhívásban nyilatkozni kell a bontásról. Ebben az esetben is fel kell tölteni az anyagokat az EKR-be? Mondjuk, ha például üzemzavar volt, akkor utólag mindent be kell szkennelni és feltölteni az EKR-be?
65. cikk / 125 KBA-ra és az EKR-re vonatkozó közzétételi szabályok
Kérdés: Pontosan mit kell közzétenni a KBA-ban és mit az EKR-ben? (A Kbt. 43. §-a alapján egyértelmű a helyzet, de az nem szól az EKR-ről.)
66. cikk / 125 Eljárási információk nyilvánossága
Kérdés: Hogyan lehetséges az, hogy az ajánlatkérő egyes esetekben nyilvánossá teszi az eljárással kapcsolatos információkat, más esetben pedig nem? (Ha például a 115. § szerinti az eljárás, akkor utóbbi esetben nem is jutok hozzá az információhoz.) Felkérhetjük-e az ajánlatkérőt arra, hogy tegye közzé a 115. § szerinti eljárás dokumentumait, hogy legalább lehetőségünk legyen tájékoztatni az érintett ajánlattevőt a szándékunkról, ha indulni szeretnénk?
67. cikk / 125 Tervező összeférhetetlensége
Kérdés: A tervező összeférhetetlensége automatikusan következik a 322/2015. kormányrendeletből?
68. cikk / 125 Ajánlatkérő jogosítványa a kapcsolattartási formák előírására
Kérdés: Mi értelme van a Kbt. 41. § (3) bekezdésének, amikor minden közbeszerzést nemzeti értékhatártól eleve az EKR-ben kell lefolytatni? Nem esélyegyenlőtlen ez a rendelkezés?
69. cikk / 125 Számítási hiba kezelése az elektronikus közbeszerzésben
Kérdés: Számítási hiba tekintetében a Kbt. 71. §-ának (11) bekezdése és az EKR rendelet 20. §-ának (5) bekezdése között egy igen markáns különbség van, aminek az alkalmazása fejtörést okoz. Törvénnyel nem lehet ellentétes kormányrendelet, tehát a törvény szövege kellene legyen az irányadó, azaz a számítási hiba javítását az ajánlatkérő végzi el, ugyanakkor az EKR rendelet szerint az ajánlattevő javítja, ráadásul érvénytelenséget is kapcsol hozzá. Mi a hivatalos álláspont, az ajánlatkérőnek hogyan kell eljárnia számítási hiba esetében?
70. cikk / 125 Elektronikus árlejtés 2018-ban
Kérdés: Elektronikus árlejtést milyen szabály szerint tudok lebonyolítani 2018-ban? (Nem keretmegállapodásos az eljárás, melyet még április 15. előtt szeretnénk indítani.)
