Hiányzó hirdetménytartalom

Kérdés: A TED-et böngészve találunk olyan hirdetményeket más EU-országok esetében, ahol nem adják meg sem az alkalmassági követelményeket, sem az értékelési szempontokat. Ezt nálunk miért nem lehet megtenni? Pontosabban hogyan történhet ez meg máshol?
Részlet a válaszából: […] ...gyakorlattól. Például Ausztriában gyakori, hogy sem az értékelési szempontok, sem az alkalmasság nem kerül előírásra, hanem csupán a közbeszerzési dokumentumokban érhető el. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ajánlatkérő nem biztosítja a megfelelő nyilvánosságot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Tárgyalás tartalma

Kérdés: Tárgyalásos eljárást indítottunk. A tárgyalások során több ajánlattevő is jelezte, hogy a felhívásban szereplő egyik szerződéskötési feltételt túlzónak tartja, és szeretnék tárgyalás keretében törölni a feltételt. Az önök véleménye szerint lehet tárgyalni arról, hogy egy szerződéskötési feltétel kerüljön ki a közbeszerzési dokumentumokból?
Részlet a válaszából: […] ...feltétel előírása és esetleges törlésének lehetősége tehát kiemelt kérdés a tekintetben, hogy a szerződéskötési feltétel melyik közbeszerzési dokumentumban és eljárási szakaszban került előírásra, illetve a szerződéskötési feltétel törlésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Alvállalkozóval kapcsolatos adatok közzététele

Kérdés: A Kbt. 43. § (2) bekezdés ea) pontja alapján az e) pontban foglalt adatokat az ajánlatkérő az alvállalkozó nyertes ajánlattevő általi bejelentését követő harminc napon belül köteles az EKR-ben közzétenni. Az ajánlattevő által már az ajánlatban megnevezett alvállalkozók (pl. alkalmasságot igazoló kapacitást nyújtó szervezetek/személyek) esetében mely időpontot kell az ajánlattevő általi bejelentésnek tekinteni, azaz mely időponttól számítandó a 30 napos határidő (a vállalkozási szerződés megkötésétől/hatálybalépésétől, esetleg a munkaterület átadásának napjától)?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződés teljesítésébe bevont alvállalkozóval összefüggő következő adatokat:ea) az alvállalkozó megnevezését, adószámát, a közbeszerzésnek azt a részét, amelynek teljesítéséhez az alvállalkozót az ajánlattevő igénybe kívánja venni, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Referencia igazolása

Kérdés: Az ajánlatkérő uniós közbeszerzési eljárásban a műszaki és szakmai alkalmasság körében a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdés a) pontjára hivatkozva azt írta elő, hogy az eljárást megindító felhívás feladásától visszafelé számított hat évben befejezett, de legfeljebb kilenc éven belül megkezdett, a közbeszerzés tárgya szerinti legjelentősebb szállításainak ismertetését tartalmazó, cégszerűen aláírt nyilatkozatot kell csatolnia az ajánlattevőnek. Utalt arra is, hogy a 21/A. § szerint is igazolható a referenciafeltételnek való megfelelés. Nem tekinthető túlzó előírásnak a 6 év, illetve 9 évre utalás?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési eljárásokban a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az ajánlattevőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmasságának igazolása árubeszerzés esetében milyen módon írható elő.A Korm...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Részteljesítés referenciaigazolás során

Kérdés: Még folyamatban levő szerződés esetén mi tekinthető részteljesítésnek a referencia igazolása során?
Részlet a válaszából: […] ...feladat akkor vehető figyelembe, és fogadható el referenciaként, ha– részteljesítésként valósult meg, továbbá– a részteljesítés a közbeszerzés tárgya szerinti elvárásnak megfeleltethető.A részteljesítés megítéléséhez a referenciaszerződést kell alapul venni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Pénzügyi alkalmassági követelmény

Kérdés: Túlzónak minősülhet-e az olyan, az ajánlatkérő által különösen magas összegben meghatározott P.1. pénzügyi alkalmassági követelmény, amelynek a kkv-szektor nem tud megfelelni? A közbeszerzésekben a kkv-k részvételének segítése lenne a cél, ha azonban a P.1. alkalmassági követelmény megfogalmazásával az ajánlatkérő alkalmas ajánlattevőket zár ki a részvételből, az jogsértő lehet-e akkor, ha a 75%-os szabályt egyébként betartja?
Részlet a válaszából: […] ...rögzíteni szükséges, hogy az adott közbeszerzési eljárásban történő részvételhez kapcsolódó alkalmassági követelményrendszerre is vonatkoznak az alapelvi előírások, azaz, hogy azok ne legyenek versenykorlátozók, és a gazdasági szereplők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Közvetlen jog- és érdeksérelem mint a jogorvoslati jog alapja

Kérdés: Mit jelent a jogorvoslati jog tekintetében a „közvetlenül kimutatható jog- vagy érdeksérelem”? Ha egy gazdasági szereplő közbeszerzési eljárásban ajánlatot tett, nem illeti meg minden esetben a jogorvoslathoz való jog?
Részlet a válaszából: […] ...felülvizsgálattal.A Kúria számos irányadó ítéletében kimondta, hogy az ajánlattevő jogorvoslati kérelmet akkor nyújthat be a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, ha bizonyítja, hogy közvetlenül kimutatható jog- vagy érdeksérelme van a megtámadott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Versenykorlátozó előírás

Kérdés: Egy előadáson hallottuk, hogy a KFF álláspontja szerint szakemberek esetében nem alkalmazható a Kbt. 65. § (10) bekezdése szerinti korlátozás, mert versenykorlátozó előírás és a szerződés teljesítésére történő alkalmasság szempontjából nem releváns, hogy az adott szakember az ajánlattevő vagy a közös ajánlattevők egyikének munkavállalója vagy sem. Helyesen gondoljuk-e, hogy a Kbt. 65. § (10) bekezdése szerinti korlátozást szakember alkalmassági követelmény esetében tehát egyáltalán nem alkalmazhatják az ajánlatkérők, és e tekintetben nincs különbség aközött, hogy pl. EU-forrásból valósul meg vagy sem az adott közbeszerzés?
Részlet a válaszából: […] ...eleve kizárja az alkalmazást, hiszen az EU pénzügyi érdekei ellen hathat a szabály alkalmazása, ez azonban nem jelenti azt, hogy mint közbeszerzési szabály, nem EU-s forrás esetében ne lenne alkalmazható.(Kéziratzárás: 2025. 02....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.

Gyártó- és termékmeghatározás

Kérdés: A közbeszerzési dokumentumokban az ajánlatkérő kérte a pontos gyártó és terméktípus megajánlását. Mi történik akkor, ha az ajánlatkérő azt írja a dokumentumokba, hogy el kell fogadnia az ajánlattevőknek az ajánlatkérő által meghatározottakat?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a pontos termék- és gyártómeghatározás nem kizárólagos jog alapján történik, ami megalapozza például hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítását, hanem a műszaki tartalom pontos meghatározása érdekében egy nyílt vagy pl. tárgyalásos eljárásban, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.

A verseny torzítása

Kérdés: Mi a helyzet abban az esetben, ha egy „háromajánlatos” eljárásban a későbbi nyertes ajánlattevő és egy másik ajánlattevő vezető tisztségviselői között közeli hozzátartozói kapcsolat áll fenn, és az eljárásban a másik ajánlattevő nem tesz eleget az ajánlatkérő hiánypótlási felhívásának, annak ellenére, hogy az ajánlati ára alacsonyabb? A harmadik ajánlatot érvénytelenítették. Következik-e ebből, hogy a gazdálkodó szervezetek összejátszottak a közbeszerzési eljárásban, és megállapodást kötöttek arra, hogy a magasabb ajánlati árat megajánló ajánlattevő legyen a nyertes? Azaz megállapodásuk a verseny torzítására irányul?
Részlet a válaszából: […] ...a versenytársakkal szemben a jogszabályokba ütköző magatartása révén. A kötelező kizáró okok az érintett személy, szervezet közbeszerzési eljárásban való részvételét közérdekből nem teszik lehetővé, míg a fakultatív kizáró okok az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.
1
5
6
7
433