Támogatott önkormányzat és támogatást nyújtó társulás beszerzése konzorciumban

Kérdés: Önkormányzatunk egy hazai forrású támogatásból közbeszerzés-köteles építési tevékenységet szeretne megvalósítani. A beruházást az önkormányzat egy, egyéb témákban is érdekelt társulásával közösen szeretné megvalósítani, oly módon, hogy a megvalósításához szükséges, valamennyi közbeszerzési tevékenység végzésével (műszaki ellenőr, közbeszerző projektmenedzser) megbízná a társulást. Kérdésként vetődik fel, hogy az önkormányzat mint támogatott (kb. 90 százalék) és a társulás mint a beruházás megvalósításához kb. 10 százalékos mértékű támogatást nyújtó által megvalósuló beruházásban létrejövő konzorcium megbízhatja-e minden közbeszerzési tevékenységgel a társulást? Lehet-e alkalmazni a Kbt. 29. §-ában meghatározott közös eljárást? Milyen módon kell a megbízást dokumentálni, vagy ilyen esetben a törvényből adódik, hogy a megbízott szabályzata, közbeszerzési terve stb., valamint egyéb dokumentumai alapján és elvárásainak megfelelően jár el a megbízott, a társulás? Ilyen esetben az esetleges szabálytalansági eljárás, és az abból adódó felelősség és terhek egyértelműen a megbízottat terhelik, vagy egyetemleges a felelősség? Mit jelent a 29. § (4) bekezdésében meghatározott együttes felelősség? Ha a társulás végül nem ad a beruházáshoz támogatást (a beruházás a támogatásból megvalósítható), de az önkormányzat megbízza a fenti feladatokkal a társulást (közbeszerzés lebonyolítása), akkor a társulás ajánlatkérőnek minősül? Utóbb ebből származhat-e az önkormányzatnak kötelezettsége? Ez esetben a közbeszerzés és egyéb feladatok ellátása szolgáltatási tevékenységnek minősül?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben a közbeszerzési eljárás lebonyolításával kapcsolatban érdeklődik a kérdező, amely kérdés életszerű, és rávilágít a 2017. január 1-jén hatályba lépett 29. § gyengeségeire. Az új szabály az alábbiak szerint szól:– az ajánlatkérő más ajánlatkérőt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. március 8.

Közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységhez kapcsolódó kivételi kör a Kbt.-ben

Kérdés: A Kbt. 111. §-ának h) pontja szerinti kivétel alkalmazható akkor is, amikor a független akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó az eljárás teljes körű lebonyolítását végzi, vagy csak az ellenjegyzésre értjük? (Nem nagyon tudom a kettőt szétválasztani, de hallottam ilyen véleményt is.)
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 111. §-ának h) pontja szerinti kivétel értelmében: a közbeszerzési törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység igénybevételére.A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. január 11.

Kötelező képviselet jogorvoslati eljárásban

Kérdés: A Kbt. 145. §-ának (7) bekezdésében foglaltakat úgy kell értelmezni, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz benyújtandó kérelemhez is szükséges meghatalmazni közbeszerzési szaktanácsadót, jogtanácsost vagy ügyvédet? (Egy nettó 12,5 M Ft értékű árubeszerzés kapcsán fontolgatjuk a jogorvoslati kérelem beadását.)
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 145. §-ának (7) bekezdése a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt jogorvoslati eljárásban bevezetett kötelező képviseletről rendelkezik. A rendelkezés értelmében a feleket felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (a továbbiakban szaktanácsadó), vagy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. augusztus 17.

Közbeszerzési szakértelem igazolása

Kérdés: A Kbt. 27. §-ának (3) bekezdése szerinti közbeszerzési szakértelem milyen végzettséggel igazolható? Jogász végzettség megfelelőnek minősül-e a jogszabályhely értelmezésében?
Részlet az állásfoglalásából: […] Véleményünk szerint a közbeszerzési szakértelem igazolása során nem kizárólagosan a végzettség dönt a megítélésben. Mivel közgazdász, mérnök, informatikus, tanár stb. végzettségű szakember is lehet közbeszerzési szakértő, akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó is a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. június 15.

Ügyvédkényszer jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Most is kell-e feltétlenül ügyvédet vinnem jogorvoslati eljárásra, vagy majd csak később, ha már az új törvény szerinti eljárásokban leszek kérelmező? (A jogorvoslati díjjal együtt nagyon drága a közbeszerzés, ezzel is lehet csökkenteni a költségeket.)
Részlet az állásfoglalásából: […] A hatályos Kbt. szerint a képviselet valóban kötelező, mely nemcsak ügyvédi, hanem szaktanácsadói, jogtanácsosi is lehet.A törvény 145. §-ának (7) bekezdése értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárásban a felelős akkreditált közbeszerzési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. február 17.

Bírálóbizottság működési szabályainak változása

Kérdés: Van-e változás a bírálóbizottság működésében?
Részlet az állásfoglalásából: […] Igen. Az erre vonatkozó rendelkezéseket az új Kbt. 27. §-ának (3)–(4) bekezdései tartalmazzák.A hivatkozott előírások szerint a közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a közbeszerzési dokumentumok elkészítése, valamint az ajánlatok értékelése során és...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. január 13.
Kapcsolódó címkék:  

Új végrehajtási rendeletek a közbeszerzésben

Kérdés: Az új Kbt. mellé teljesen új végrehajtási rendeletek jelennek meg, vagy a korábbiakat igazítják az új törvényhez? Az átmeneti időszakban, november 1-je után új szabályok hiányában hogyan kell eljárni, ha a hatályos rendeletek ellentétesek a törvénnyel?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. mellett lapzártánkig az alábbi új végrehajtási rendeletek jelentek meg:– a Kormány 307/2015. (X. 27.) Korm. rendelete a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról;– a Kormány 308/2015. (X. 27.) Korm. rendelete a közbeszerzési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. december 1.
Kapcsolódó címkék:    

Közbeszerzési tanácsadó alkalmazása

Kérdés: Szükséges-e hivatalos közbeszerzési tanács­adó alkalmazása közbeszerzésekben? Van erre vonatkozóan valamilyen előírás? (A Kbt.-ben a hivatalos közbeszerzési tanácsadóra vonatkozó rész már nem szerepel.) Jól értelmezem, hogy ezt a feladatot bárki elvégezheti? Elég, ha a megbízott cégnél van közbeszerzési ismeretekkel rendelkező szakember, és a bírálóbizottsági szakembert és jogi szakértőt az önkormányzat adja?
Részlet az állásfoglalásából: […] Valóban, jelenleg már nincs előírás a közbeszerzési tanácsadó alkalmazására vonatkozóan közösségi közbeszerzési eljárásokban, azaz nem feltétlenül szükséges, hogy hivatalos közbeszerzési tanácsadó kerüljön bevonásra. Lényeges szempont azonban, hogy a hivatalos...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. december 11.

Dokumentáció "egyéb jellegű" felhasználása

Kérdés: Az ajánlatkérő kikötötte, hogy a dokumentációt a közbeszerzési eljárás során lehet felhasználni, azonban rendelkezett arról is, hogy egyéb felhasználás az ajánlatkérő írásbeli hozzájárulása alapján lehetséges. Mit kell érteni egy dokumentáció egyéb jellegű felhasználása alatt?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az ajánlatkérő vélhetően a dokumentáció műszaki tartalmának védelmére gondolt. Amennyiben tehát az ajánlatkérő ehhez hozzájárul, elviekben a dokumentáció például más eljárásban is használható közbeszerzési tanácsadó számára, de ajánlattevők vonatkozásában...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. május 29.
Kapcsolódó címke:

Hivatalos közbeszerzési tanácsadó a hatályos Kbt.-ben

Kérdés: Van-e értelme a hivatalos közbeszerzési tanácsadói státusznak jelenleg? Mi a véleményük?
Részlet az állásfoglalásából: […] A jelenleg hatályos Kbt. szerint a hivatalos közbeszerzési tanácsadó alkalmazása nem kötelező. Nincs szükség rá kötelezően sem támogatott eljárások, sem EU-s értékhatárt elérő értékű beszerzések esetében. A hivatalos közbeszerzési tanácsadó a Ptk. szerint felel...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. február 20.
1
…
3
4
5
…
11