Ajánlattevő és alvállalkozó elhatárolása

Kérdés: Lehet-e az ajánlattevő egy másik ajánlattevő 100 százalékot meghaladó mértékű alvállalkozója akkor, ha nem él ajánlattétellel? (Az eljárás mely szakaszától minősül ajánlattevőnek?)
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattevő és az alvállalkozó kapcsolatrendszerére aKbt. – a feltett kérdéssel összefüggésben – nem tartalmaz rendelkezést.Ugyanakkor néhány alapvetésre fel kívánjuk hívni a figyelmet. Az ajánlattevőneknem lehet 100 százaléknál nagyobb alvállalkozója, hiszen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Ajánlatkérő mozgástere keretszám alatti jelentkezők esetén meghívásos eljárásban

Kérdés: Meghívásos eljárásra vonatkozik a kérdésünk. Érvénytelen-e az eljárás abban az esetben, ha az alkalmasnak minősített pályázók száma a keretszám alatt marad?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 123. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérőneklehetősége van arra, hogy meghatározhassa az ajánlattevők keretszámát azzal,hogy a részvételre jelentkezők közül legfeljebb a keretszám felső határáigterjedő számú alkalmas, egyben érvényes jelentkezést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Áttérési lehetőség más eljárástípusra szerződésbontást követően

Kérdés: Nemzeti értékhatár felét meghaladó beszerzési értékű építési beruházásra hirdetménnyel indult nyílt, egyszerű eljárással kiválasztott nyertes kivitelezővel megkötött építési szerződés "közös megegyezéssel" történő felbontása után lehetséges-e hirdetménnyel indítandó egyszerű tárgyalásos közbeszerzési eljárás tartása?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben keverednek az eljárástípusok. Vélhetőenhirdetmény közzétételével induló egyszerű eljárás eredményképpen megkötöttszerződés felbontása történt az adott esetben. Ezt követően – függetlenül azelőző szerződéstől – szükséges megvizsgálni azt, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 3.

Távközlési szolgáltatásra megkötött szerződések módosítása

Kérdés: A távközlési szolgáltatás még sok helyen kizárólagos. A most életben lévő szerződések hogyan módosíthatóak (egyszerű és nemzeti értékhatáron)?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 2006. január 15-én hatályba lépettmódosításával a korábban kivételi körbe sorolt távbeszélő, telex-,rádiótelefon-, személyhívó és műholdas szolgáltatások közbeszerzés-kötelesszolgáltatásokká váltak. (Itt jegyezzük meg, hogy a távközlési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Eljárástípusok alkalmazása a gyakorlatban

Kérdés: Az egyes eljárástípusok alkalmazásának szabályai (mikor, mely esetekben tárgyalásos, meghívásos, egyszerű, egyszerűsített, gyorsított) nem teljesen egyértelműek. Milyen feltételek mellett alkalmazhatók a felsorolt eljárásfajták?
Részlet a válaszából: […] Ez a kérdés gyakorlatilag az egész Kbt. ismertetését kériközérthető formában, amire a rendelkezésre álló keretek értelemszerűen nemelegendőek. Általánosságban az alábbiakat lehet kiemelni:– meghívásos eljárást mind az általános ajánlatkérők, mind aközszolgáltatók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Munkaerő-piaci szolgáltatások beszerzése

Kérdés: Munkaerő-piaci szolgáltatások beszerzéséről van-e konkrét állásfoglalás? Milyen eljárás keretében célszerű e szolgáltatások beszerzése?
Részlet a válaszából: […] A témával kapcsolatos konkrét állásfoglalásról nincstudomásunk. Ugyanakkor az ilyen típusú szolgáltatásoknál minden továbbijogszabályi előfeltétel nélkül választható a nyílt vagy a meghívásosközbeszerzési eljárás. Ezen túlmenően a Kbt. 125. § (2) bekezdésének d)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Eljárás a szerződés beszállítói felmondása esetén

Kérdés: 2004. év elején az 1995. évi közbeszerzési törvény alapján nemzeti értékhatár feletti közbeszerzési eljárást írtunk ki élelmiszer-ipari termékekre. Miután részajánlat-tételi lehetőséget biztosítottunk, több beszállítóval kötöttünk szerződést három évre. Az eljárás során hirdettünk két legkedvezőbb ajánlatot. Másfél év után az egyik beszállító a szerződés felbontását kezdeményezte. Kérdésünk, hogy szerződést köthetünk-e a második legkedvezőbb ajánlatot tevő szállítóval, avagy új eljárást kell lebonyolítanunk erre a részterületre? Az élelmiszer-ipari termékek beszerzése öszszességében meghaladja a közösségi értékhatárt, de ez a részterület kb. 1 millió forint értékű éves szinten. Elég-e egyszerű eljárást lefolytatnunk, vagy közösségi értékhatár feletti eljárást kell alkalmazni? Az eljárás lebonyolítási ideje alatt hogyan tudjuk a beszerzéseinket szabályosan megoldani?
Részlet a válaszából: […] A szerződés aláírása után – amely a közbeszerzési eljárástlezárja – már nincs lehetőség az eljárásban egyébként második legkedvezőbbajánlatot tevő szállítóval szerződést kötni. A teljesítés hiányosságait a Ptk.keretein belül kell az adott szerződéses...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Várható változások építési beruházásoknál

Kérdés: Várható-e változás abban a tekintetben, hogy építési munkáknál minden esetben, akármennyire pontos műszaki tervek alapján írjuk elő a munkát, mindig vannak előre nem látható elvégzendő feladatok, amelyek bármiféle tárgyalás nélküli közbeszerzési eljárás lefolytatását is nehézzé teszik, ugyanis azonnali intézkedéseket igényelnek? Várható-e a tekintetben valami változás, hogy a keretösszeg 2-3-4-5 százaléka erejéig be lehet építeni a szerződésbe valami előre nem látott részletet? Jogászaink pillanatnyi álláspontja az, hogy ez a feladatok között nem szereplő munkákra vonatkozik, ergo ezek nem szerepelhetnek. Kérdésünk azzal kapcsolatban, hogy az építési koncessziónál létezik, és amennyiben szükségessé válik valami kiegészítő építési munka, a nem építési koncesszióknál várható-e effajta változás?
Részlet a válaszából: […] A várható változások – tudomásunk szerint – nem érintik ezta szabályozási részterületet, ugyanakkor a Kbt. 125. §-ának (3) bekezdésekönnyített lehetőséget fogalmaz meg, amelynek értelmében az ajánlatkérőhirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Pótmunkák megrendelésének korlátai a közbeszerzésben

Kérdés: A kivitelezés során felvetődő pótmunkák tárgyalásos eljárását a felmentés után rövid időn belül le kell folytatni. Ez alapján egy beruházás során ilyen eljárást adott esetben többször is le kell bonyolítani. A mennyiségi korláton kívül milyen egyéb korlátozás vonatkozik erre, illetve ha nincs "tartalékkeret", akkor van-e a tárgyalásos eljáráshoz kötődő minimális érték?
Részlet a válaszából: […] Nincs ilyen típusú minimális mérték, azonban a Kbt. 125.§-ának (3) bekezdése lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő hirdetmény nélkülitárgyalásos eljárást alkalmazzon építési beruházás vagy szolgáltatásmegrendelése esetében akkor, ha– a korábban megkötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Eljárásrend építési beruházás II. ütemének megvalósítása esetén

Kérdés: Építési beruházásként készül egy termálfürdő I. üteme. A munka a befejezéshez közeledik, a II. ütem indítása a következő napirend. Tárgyalásos eljárás alkalmazható-e, avagy kötelező nyílt eljárás kiírása akkor, ha a II. ütem szükséges a létesítmény teljes működéséhez, azt késedelem nélkül pedig csak az eredeti kivitelező tudja végezni, és a szerződést a régi Kbt. alapján folytatott eljárás eredményeként kötötték meg 2004 tavaszán?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint – a kérdés tartalma alapján -késedelemről kevésbé beszélhetünk, feltéve ha előre nem látható okból húzódottel a II. ütem kiírása. Esetünkben ezért nem alkalmazható a Kbt. 125. § (3)bekezdésének a) pontja, amely lehetővé teszi, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.
1
12
13
14
16