1148 talált cikk a módosítás kifejezésre

Kérdés: Ajánlatkérőként 2014 őszén a Kbt. 122/A. §-a szerinti eljárást indítottunk őrzés-védelmi feladatok ellátására (becsült érték: 24 000 000 Ft + áfa). 2014. 12. 30-án jelent meg a Magyar Közlönyben a 360/2014. kormányrendelet, amely az ilyen jellegű feladatok ellátására 1929 Ft + áfa minimális rezsi­óradíjat állapít meg, de a jogszabály csak 2015. 03. 01-jén, a szerződés teljesítésének időszakában lép hatályba. A nyertessel kötött szerződés ennél alacsonyabb értéket tartalmaz. A kormányrendelet elő­írására tekintettel szükséges módosítani 2015. március 1-je után a szerződést? Vagy – tekintve, hogy az eljárás megindításakor a kormányrendelet még nem volt hatályban – a nyertesnek az ajánlatában szereplő áron kell teljesíteni a szerződés teljes időtartama alatt – 2015. 12. 31-ig?

Kérdés: Nagyon sok jogszabályváltozást láttunk az év végén. A Kbt.-t milyen módon érintették a módosítások?

Kérdés: Hároméves határozott időtartamú szerződést kötöttünk az ajánlatkérővel. Ha a cégadatainkban változás áll be, ezt jelentenünk kell, vagy az ajánlatkérő folyamatosan ellenőrzi a cégállapotot a szerződés fennállta alatt? Ha jelenteni kell, akkor a változás bejegyzését követően?

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy ajánlatunkat a szerződés teljesítésének időszakára is figyelemmel úgy kell megtenni, hogy a vállalásokat akkor is teljesíteni tudjuk. Hároméves, határozott időtartamú szerződésről van szó. Jelenleg nehezen tudunk előre tervezni. Mit vegyünk figyelembe ebben az esetben a tervezéskor?

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy nyomtatványgyártásnál a szerződés tartama alatti jogszabályváltozásokhoz kell igazítani az okmányvédelmi tervet a vonatkozó jogszabály hatálybalépésétől számított 15 napon belül. Kérheti-e ezt az ajánlatkérő úgy, hogy nem hív fel minket a jogszabály aktuális változására? Ilyenkor nekünk kell azt figyelnünk?

Kérdés: A kiírással kapcsolatban a vártnál nagyobb számú kiegészítő tájékoztatás iránti kérelem érkezett. Megfontoljuk, hogy visszavonjuk a felhívást. Lehetséges-e ez és milyen feltételekkel?

Kérdés: 2014. szeptember 30-ai hatállyal módosult a Kbt. a kivételi körök vonatkozásában. Konkrétan ez mit jelent? A változások más területet is érintettek?

Kérdés: Hatályon kívül helyezték a 218/2011. kormányrendeletet. Mikorra várható helyette új? Mi lesz a sorsa addig az ilyen tárgyú beszerzéseknek? Ha a korábbi rendelet szerint a jegyzéken szerepelünk, az új törvény hozhat-e annak feltételeiben változást? Mi a helyzet a rendelet alapján megkötött, folyamatban lévő szerződésekkel?

Kérdés: A Kbt. 2014. szeptember 30-ai módosítása a 9. § kivételi körét is megváltoztatta, többek között az (5) bekezdés i) pontjával. Kérdésem az, hogy a gazdasági társaságok folyószámlahitelei és beruházási hitelei a Kbt. módosítását követően a kivételek körébe tartoznak-e? A kivételi kör ugyanis kölcsönökre vonatkozik. A kölcsön és a hitel fogalmát gyakran szinonimaként használják, viszont a két fogalom nem ugyanaz. Ehhez képest a Kbt. 9. § (5) bekezdésének i) pontja milyen esetekben alkalmazható, tartalmazza-e a hitelfelvétel, hitelszerződés körét is? Ugyanaz, vagy mennyiben érint más kört, mint a Kbt. 120. §-ának k) pontjában meghatározott kivételi kör?

Kérdés: Építési beruházásban az ajánlatkérő árazatlan költségvetést adott ki. Az ajánlattevő ajánlatát úgy nyújtotta be, hogy a beárazott költségvetés nem tartalmazta az összes – ajánlatkérő által kiadott – költségvetési sort. (Nem hiányosan töltötte ki, vagy nem adott árat egyes sorokra, hanem sorokat törölt az ajánlatkérő által kiadott költségvetésből.) A Kbt. 63. §-ának (8) bekezdése kiterjedhet-e arra, hogy az ajánlattevő hiánypótlás keretében pótolja a hiányzó költségvetési tételeit (sorait) és egységárait, feltéve hogy a javítás a teljes ajánlati ár változását nem eredményezi, vagy ilyenkor az ajánlat érvénytelen?