Ajánlatadás és nyilatkozattétel közös ajánlattételnél

Kérdés: Központosított közbeszerzéssel kapcsolatban kérdezem: Y társaság keretmegállapodás – Kbt. 109. § (1) bekezdés d) pontja szerinti – első részének eredményeként közös ajánlattevőként keretmegállapodást kötött a Központi Beszerző Szervezettel. A közös ajánlattevők között létrejött együttműködési megállapodásban (mely az ajánlat részét is képezte) a közös ajánlattevők vezetőjeként X társaságot jelölték meg, amely a közös ajánlattevők nevében ajánlatot tehet és nyilatkozhat. Az eljárás második részeként verseny újranyitásával kerül megindításra a közbeszerzési eljárás. Y társaság X társaságtól kapott meghatalmazás alapján jogosult-e ajánlatot adni és nyilatkozatot tenni a közös ajánlattevők nevében? (Természetesen a meghatalmazás erre kiterjed.) Van-e olyan nyilatkozat, melyet a közös ajánlattevőknek külön-külön kell megtenniük?
Részlet a válaszából: […] ...azonban a szerződés módosításával jár, melyre a meghatalmazás nem vonatkozik, mivel a közös ajánlattevők nevében eljáró ajánlattevő nyilatkozattételre jogosult, de nem jogosult a többiek nevében szerződés aláírására, hiszen nem általános meghatalmazást kapott a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.

Hiánypótlás központi e-mail címre

Kérdés: Mennyire célszerű élni azzal az ajánlatkérő által biztosított lehetőséggel, hogy a hiánypótlás elektronikus úton is megküldhető egy központi e-mail címre jelszó nélkül olvasható, de nem módosítható pdf-fájlként? Ha az ajánlatkérő a felhívásban a fenti fájlformátumon kívül másról nem rendelkezik, van további követelmény az ajánlattevővel szemben? Elegendő a levelezőrendszerben a kérési/olvasási visszaigazolás beállítása? Vagy az ajánlatkérő feladata, hogy tájékoztasson az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről? Ezzel szerepét veszti az eredeti példány megléte, irányadósága?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezései szerint.A törvény 35. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között minden nyilatkozattétel – ha a törvényből más nem következik – írásban történik.Az írásbeli nyilatkozatok – ahol kifejezetten...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.

Iratátvétel visszaigazolása az ajánlatkérő számára

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlattevőnek e-mailben vagy telefaxon vissza kell igazolnia, hogy a részére küldött iratokat – ideértve a kiegészítő tájékoztatást is – megkapta. Hol tartalmaz a jogszabály ilyen kötelezettségeket? Előírhatja ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...szabályából adódhat.A Kbt. e vonatkozásban az alábbiak szerint fogalmaz:– az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között minden nyilatkozattétel – ha e törvényből más nem következik – írásban történik;– az írásbeli nyilatkozatok – ahol kifejezetten...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Konzorciumi képviselő nyilatkozattételi jogosultsága

Kérdés: Konzorcium esetén mi az az adatkör, melyre a konzorcium képviselője a konzorcium egyes tagjai vonatkozásában nem nyilatkozhat?
Részlet a válaszából: […] A konzorciumi ajánlattételre vonatkozó szabályokat a Kbt. 25. §-a tartalmazza, a következők szerint:– több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot vagy nyújthat be részvételi jelentkezést;– az (1) bekezdés szerinti esetben a közös ajánlattevők vagy részvételre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.

Elektronikus aláírással ellátandó dokumentumok

Kérdés: A Kbt. 35. §-a (4) bekezdésének alkalmazása esetén az érintett dokumentumot (tehát például a pdf fájlt) vagy az azt tartalmazó elektronikus levelet (magát az e-mailt) kell ellátni elektronikus aláírással?
Részlet a válaszából: […] ...a Közbeszerzési Hatóság részére.A Kbt. 35. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között minden nyilatkozattétel – ha magából a törvényből más nem következik – írásban történik.A (2) bekezdés értelmében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Szerződő felek közös ajánlattételnél

Kérdés: Konzorcium ajánlattevő esetén a szerződésben minden konzorciumi tagnak szerepelnie kell-e szerződő félként, és alá kell írnia azt, vagy elegendő, ha csak a konzorciumot és a képviseletében eljáró tagot jelölik meg a szerződésben, és csak ő írja alá azt? Hogyan értelmezendő a Kbt. 124. §-ának (1) bekezdése?
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy a felek későbbi teljesítésre vállalnak kötelezettséget, így a meghatalmazás az ügyek vitelére, az eljárásban történő nyilatkozattételre nem azonos azzal, hogy a konzorcium egy tagjának cégvezetője meghatalmazza teljeskörűen a szerződés aláírásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

E-mailen történő kommunikáció kizárása kiegészítő tájékoztatásnál

Kérdés: Az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás iránti igényt levélben vagy telefaxon kéri. Jogszerű az e-mail általi kommunikáció kizárása?
Részlet a válaszából: […] ...kell alapul vennünk, melyet szintén a Kbt. határoz meg a következő tartalommal.Az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között minden nyilatkozattétel – ha e törvényből más nem következik – írásban történik.Az írásbeli nyilatkozatok – ahol kifejezetten...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 18.

Ajánlatkérő iratminta-készítési kötelezettsége

Kérdés: Ajánlatkérőként kötelesek vagyunk minden, a Kbt. és a 310/2011. kormányrendelet szerinti nyilatkozattételhez szükséges mintanyilatkozatot közzétenni a dokumentációban?
Részlet a válaszából: […] Az iratminta készítésével kapcsolatosan a Kbt. az alábbiak szerint fogalmaz 49. §-ának (2) bekezdésében.A dokumentáció tartalmazza az ajánlat elkészítésével kapcsolatban az ajánlattevők részére szükséges információkról szóló tájékoztatást, valamint az ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

Alapanyag-szállító minősítése a közbeszerzésben

Kérdés: Az alapanyag-szállító a Kbt. szerint nem alvállalkozó. Milyen minőségben szerepeljen a tenderben?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelőségéről. A szállító ebben az esetben tehát "nem alvállalkozó" státuszba kerül, nevesítésére, tevékenységéről történő nyilatkozattételre az ajánlattevő nem köteles az ajánlatában, gyakorlatilag személye a közbeszerzési eljárásban nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...az ún. távolmaradási nyilatkozat megkérése az ajánlatkérő véleménye szerint potenciálisan összeférhetetlen gazdasági szereplőktől. A nyilatkozattétel iránti igény elmaradása azonban nem jelenti azt, hogy az ajánlatkérő ne zárhatná ki azt az ajánlatot, melyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.
1
10
11
12
15